Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. szeptember 25.
539080 Összes oltás
 
2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00010
 
Koronavírus fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában

Projekt adatai
 
Konzorciumvezető: Országos Vérellátó Szolgálat
 
Konzorciumi partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Testnevelési Egyetem
 
Projekt azonosítószáma: 2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00010
 
Megítélt támogatás: 400 000 000 Ft
 
A konzorciumvezető támogatási összege: 245 254 287 Ft
 
Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatási összege: 26 657 009 Ft
 
Semmelweis Egyetem támogatási összege: 64 044 352 Ft
 
Testnevelési Egyetem támogatási összege: 64 044 352 Ft
 
Támogatás mértéke: 100%
 
Megvalósítás időtartama: 2021.01.01-2023.12.31
 
Projekt rövid összefoglalója
 
A plazmaterápia több évtizedes múltra tekint vissza, a koronavírus okozta embereket és gazdaságot nem kímélő pusztítás ellen is kézenfekvő volt bevetni. Használata a passzív immunitás elvét vette alapul, feltételezve, hogy a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelők plazmájukban lévő ellenanyagoknak köszönhetik védettségüket, és ez a védettség súlyosabb betegeknek is átadható. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) ajánlása is erre a feltételezésre épült, és a plazmaterápia, ahol alkalmazták, működőképesnek is bizonyult. Azonban messze nem mentett meg minden beteget, hogy valóban immunválasz ad-e védettséget, milyen egyéb plazmaalkotók védhetnek, léteznek-e hatékonyabb plazmák védettebb fertőzöttekből – tisztázatlan maradt. Több publikáció és a saját eredményeink szerint is az immunválasz vírus specifikus ellenanyagai – amik pár napig, vagy valakinél egyáltalán nem termelődnek – nem magyarázzák a védettség mértékét, főleg a szerokonverziót megelőzően. Vizsgálni kellene az immunsejtek szerepét, és az immunválasz kialakulása előtt és elégtelen volta mellett is védettségben szerepet játszó faktorokat, azt hogy ezek megjelennek-e a plazmában, és így átadhatóak-e súlyosabb betegeknek. Tehát az ideális donor kiválasztása plazmaterápiára kritikus fontosságú, lehetséges, hogy drasztikusan csökkentené a betegség szövődményeit és a halálozást. A plazmaválasztás fejlettebb rendszere nem változtatna a labilis vérkészítmény besoroláson (az előállítás nem, csak a kiválasztás változna), megfelelne a szakma jelenlegi szabályainak és az eredmények alkalmazásával azonnal bevethető! Magyarországon a jelen konzorcium fejlesztette ki az első koronavírus-ellenes készítményt, a konvaleszcens vérplazma terápiát, amelyet egy klinikai vizsgálat keretében tettünk elérhetővé a betegek számára. Előzetes eredményeink alapján három markánsan elkülönülő citokin mintázatot azonosítottunk a klinikai mintában. A negatív és szakirodalomban is leírt citokin vihar egyaránt jól mérhető volt a gyógyultakon és betegeken, ezeken túl viszont azonosítottunk egy eddig nem ismert, és elsősorban a perzisztáló tüneteket mutató, de már PCR negatív donorokban azonosított magas citokin szintet és ezzel párhuzamosan más, szintén a sejtes immunitáshoz köthető citokineket. Ezek további vizsgálata igazolhatja azt a szubpopulációt akik sejtes immunválasszal gyógyulnak. Az eddigi eredmények alapján és a szakirodalom által is megerősítve a plazmaterápia folytatása indokolt, azonban további kutatások szükségesek a 3 éves projekt folyamán.
 
Az első, hogy megállapítsuk a fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorokat, és e faktorok alapján a plazma terápia folyamatát optimalizáljuk mind a donorok kiválasztásában, mind pedig a betegek kezelésében, és a kutatással megalapozzuk vérplazma alapú koronavírus ellenes gyógyszerkészítmény létrehozását.
 
A Konzorciumot az Országos Vérellátó Szolgálat vezeti, tagjai a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem.
 
Nemzetközi konzorciumok is alakultak a plazmaterápia javítására: vérkészítmény előállító cégekkel alakított például konzorciumot a Takeda, nagyszámú donorból pool-ozott anti-COVID intravénás IgG készítmény előállítására, amely kutatás folyamatban van. Ez a soha nem látott összefogás a vállalkozások között is arra enged következtetni, hogy a felmerült kihívásokkal csak ilyen módon lehet gyorsan, hatékonyan megbirkózni. Az általuk képviselt fejlesztési út merőben más, mint amit a jelen konzorcium követ, mivel nekik igen nagyszámú, tízezres nagyságrendű donorra van szükségük, hogy a frakcionálás kivitelezhető legyen, míg a jelen konzorcium egy kisebb léptékű, a hazai járványhelyzetre optimalizált technológiai megoldást dolgoz ki. Ennek előnye, hogy jóval kisebb a függése külső, főleg külföldi tényezőktől és a rendelkezésre álló erőforrásokkal létrehozható. Másik előnye, hogy mivel kisebb donorszám elegendő, a járvány koraibb szakaszában is bevethető, azaz hamarabb jut el a gyógyítás szintjére.