Betegút kutatás és dashboard kritikus infrastruktúra védelmére járványügyi válsághelyzetben

Tématerületi kutatás vezetője: Prof. Dr. Szócska Miklós és Dr. habil Belicza Éva

Támogatási összeg: 298 616 750 HUF

Projekt azonosítója: TKP2021-NVA-11

A COVID-19 rámutatott arra, hogy az egészségügyi infrastruktúra, mint kritikus infrastruktúra védelmét célzó adatalapú kutatások kiemelt fontosságúak egy újabb járványhelyzet, vagy akár katasztrófavédelmi helyet esetén katasztrófavédelmi eljárások és biztonságos megoldások fejlesztéséhez a polgári lakosság védelmében.

Jelen projekt az egészségügyi ellátórendszer, mint kritikus infrastruktúra védelmét és rezilienciáját erősíti meg bigdata alapú elemzésekre alapozva, szem előtt tartva a kiberbiztonsági tényezőket is. A tervezett kutatás keretében összehasonlításra kerül a járványhelyzet előtti és azt követő gyakorlatok változása: 2010-2019 és 2020-21 között, így a szakmai ajánlások ismeretét felhasználva a pandémia nélküli „szokásos” gyakorlat ütköztethető a járványhelyzeti időszak gyakorlatával.

A kutatás legalább öt kiemelt magas kockázatú betegcsoportra terjed ki: megtörténik annak feltérképezése, hogy az adott betegségcsoportban hogyan alakul a betegek igénybevételi gyakorlata, melyek azok a betegcsoportok (kor, nem, diagnózis, földrajzi terület, szociális környezet, stb.) és tevékenységek, ahol sikerült a kívánt ellátást fenntartani és feltételezhetően hol sérült a betegellátás biztonsága. Cél, hogy az aktuális eredmények és az észlelt változások megjelenjenek egy dashboard felületen, így egyrészt további kutatások kiindulópontját jelenthetik, másrészt a döntéshozók gyors és hiteles tájékoztatását segítik. További cél annak felmérése, hogy ezek hátterében milyen tényezők állhatnak, és ezen tényezőknek mik lehetnek az eredményes és hatékony kezelési módszerei.A járványügyi helyzetekben megnő annak a veszélye, hogy a krónikus betegségek késve kerülnek felismerésre, elmaradnak vagy késnek a szükséges ellátások, vagy azok nem az elvárt módon valósulnak meg. A krónikus betegekért több ellátó felel, betegellátási folyamatban – betegúton -vesznek részt. Ideális esetben az érintett beteg az ellátás egyes lépéseit az evidenciáknak, illetve a szakmai ajánlásoknak megfelelő helyen és időben tudja igénybe venni, azaz a szükséges ellátások az ajánlott ellátási szinten valósulnak meg, nem késnek, és nem maradnak el, illetve nem történik indokolatlan ellátás.

Magas kockázatú betegcsoportok (pl. daganatos, diabeteszes) esetében a késlekedés, vagy a szükséges ellátások elmaradása, nem megfelelő alkalmazása veszélyezteti a beteg egészségi állapotát, növelik az ellátási költségeket, az egészségügy, a családra és a társadalmi terheket.

A SE Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársai évtizedek óta foglalkoznak az adminisztratív adatok elemzésével hazai és nemzetközi projektek keretében, illetve a WHO felkérésére. Kutatásokat végeztünk az adatok minőségével kapcsolatban, minőségi indikátorokat fejlesztettünk és elemeztünk, vizsgáltuk az igénybevételi egyenlőtlenségeket, vizsgáltuk a kiváltó okokat és megvalósítható megoldásokat.

2020-ban az Operatív Törzs szakértőként bevonta az EMK igazgatóját a munkálatokba. A járványhelyzet naprakész követésére nyilvánosan nem elérhető PowerBI felületet hoztunk létre, ami vezetői dashboardként szolgál a releváns döntéshozók számára.

A pandémia betegellátásra vonatkozó következményeinek elemzéséhez az Operatív Törzs döntése alapján különböző adatgazdák adminisztratív adatállományaihoz kapunk hozzáférést, és az állományok összekapcsolási lehetőségének megteremtésével lehetővé válik a magas kockázatú betegek ellátásának elemzése és a kívánatostól való eltérések meghatározása.

Cél legalább öt kiemelt magas kockázatú betegcsoport esetén annak feltérképezése, hogy az adott betegségcsoportban hogyan alakul a betegek igénybevételi gyakorlata, melyek azok a betegcsoportok és tevékenységek, ahol sikerült a kívánt ellátást fenntartani és feltételezhetően hol sérült a betegellátás biztonsága. Dashboard felületet hozunk létre a döntéshozók tájékozódásának segítségére. Felmérjük, hogy ezek hátterében milyen tényezők állhatnak, és ezeknek mik lehetnek az eredményes és hatékony kezelési módszerei.

Fontosabb várható eredmények:

  1. Azonosíthatóvá válnak azok az ellátási pontok, amelyek katasztrófa/járványügyi helyzetben azonnali intézkedést igényelnek a betegellátás biztonsága érdekében. Azonosításra kerülnek a legfontosabb okok, és ajánlások születnek megoldásukra.
  2. Dashboard készül, ami tartalmazza az indikátorok eredményeit alábontható formában. A felület járványügyi és egyéb katasztrófahelyzetben a döntéshozók munkáját támogatja, és további kutatáshoz ad kiinduló információkat.
  3. Olyan intézkedések fogalmazhatók meg, amik társadalmi szintű pozitív hatással bírnak.
  4. Erősödik a hazai és nemzetközi kutatói potenciál. 

PUBLIKÁCIÓK

A korai emlőrákban alkalmazott terápiás modalitások betegútjainak elemzése a NEAK 2010-2021 közti igénybevételi adatai alapján

Emlődaganatos betegek betegút elemzése adminisztratív adatok alapján 2010-2021 között

Emlődaganatos betegek betegútelemzéséhez szükséges mintaválasztás problémái

Betegút – Hogyan, mi és mi alapján értékelhető?

Betegutak értékelése és javítása – Nemzetközi kutatások és projektek

Betegutak értékelése és javítása – Módszertani megfontolások

Trends and contributing factors of short term hip fracture mortality in Hungary

Az adatok szerepe a betegbiztonság fejlesztésében

A Magyarországon csípőtáji törést elszenvedett betegek rövidtávú túlélésének és az ezt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata

PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK

59. NEVES Fórum összefoglaló