Beszámoló a SE-ETK X. Oktatás- és Kutatásmódszertani Szakmai Napjáról
2025. január 27-én tizedik alkalommal került megrendezésre a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán az Oktatás- és Kutatásmódszertani Szakmai Nap, melynek középpontjában a felsőoktatási hallgatók és oktatók jóllétének kapcsolódása áll. A téma relevanciáját jól érzékelteti, hogy az utóbbi néhány évben számos külföldi vizsgálat mellett több hazai kutatás is igyekezett feltárni e kapcsolatot meghatározó tényezőket, és rávilágítani arra, hogy a hallgatói és oktató szerepekhez kötődő kihívások, a gyorsan változó tanulási és oktatási környezet hogyan hat a fenti szereplők jóllétének különböző dimenzióira. Az esemény célja, hogy áttekintést adjon a kapcsolódó vizsgálatok friss eredményeiről az érdeklődők számára, teret adva a felmerülő kérdések, egyéni tapasztalatok megosztásának is.
Az eseményt Bednárikné Dr. Dörnyei Gabriella, a Kar dékánja nyitott meg. A program első felében plenáris előadások hangzottak el, amelyek a hazai felsőoktatási jóllét-kutatások egymáshoz is szorosan kapcsolódó megállapításait mutatták be. Elsőként Leindler Milán Gergő a SE-ETK Alkalmazott Pszichológia Tanszékének tanársegédje foglalta össze a tanszék által készített Hivatástudati felmérés tanulságait. A kutatás célja alapvetően annak felmérése volt, hogy hogyan alakult az előző évben tanulmányaikat a SE-ETK-n megkezdő hallgatók pályaválasztási motivációja a képzés második félévében, hogyan formálódtak szakváltási, esetleg intézményváltási terveik, illetve milyen tényezők erősítenék a maradási szándékot a váltást fontolgatóknál. A hallgatói mentális egészség mérését célzó kérdések is szerepeltek az alkalmazott kérdőívben, melynek eredményei alapján az látszik, hogy a hallgatók közel harmada küzd szorongásos problémákkal, közel ötödük evés-, valamint alvászavarról számolt be. A szakot elhagyni vágyók körében valamivel magasabbak lehetnek ezek az értékek.
Galéria
Második előadóként Matavovszky Dominika az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola doktorandusza a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatócsoportot képviselve mutatta be a Magyarországon tanuló nemzetközi hallgatók adaptációjának, hallgatói sikerességének és jóllétének felmérését célzó kutatásuk eredményeit.
A 2024. tavaszán zajló felmérés rávilágított arra, hogy az érintett hallgatói csoport egy jelentős része (különösen a nem Európából érkezők) elszigetelődik, a magyar hallgatókkal alig érintkezik. Az életszakaszbéli jellemzőknek, valamint az országváltásnak köszönhetően az 1606 válaszadó nagyjából harmada él meg súlyos vagy középsúlyos szorongásos tüneteket, 20 %-uk depressziót, ám épp a leginkább sérülékenyek rendelkeznek kevés információval arról, hogy hogyan és kihez fordulhatnak segítségért krízis esetén. A mentális betegségek témájának tabu jellege önmagában is nehezíti a segítségkérést. A Kutatócsoport a hallgatói közösségi tevékenységek és a szakmai identitás kialakításának erősítését jelölte meg többek között preventív ajánlásként. A kutatás megállapításainak részletes összefoglalója IDE KATTINTVA is megtalálható.
Dr. Kovács-Nagy Klára, a Debreceni Egyetem BTK, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének docense, a Center for Higher Education Research and Development kutatócsoport kutatója egy Közép-Kelet Európára kiterjedő vizsgálat eredményein keresztül mutatta be a felsőoktatási oktatók jóllétét befolyásoló tényezőket, a munkahelyi stresszforrások és erőforrások alakulását. Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a legfiatalabb, karrierjük elején járó, illetve a középkorosztályhoz tartozó oktatók azok, akikre leginkább jellemzőek a kedvezőtlen jólléti mutatók.
Kozma Borbála, a Semmelweis Egyetem, Oktatásfejlesztési -Módszertani és -Szervezési Központ kiemelt oktatásmódszertani szakértője „Oktatói közösség, mint fejlődési színtér, a felsőoktatásban oktató szakemberek számára” című előadásában az oktatói közösségek szerepének jelentőségéről beszélt az oktatói munka megújításában. Meglátása szerint az innovációra olyan tanulási folyamatként tekinthetünk, amely az oktatók közti együttműködésen alapul, s többek között az oktatói gyakorlatközösségek keretei között valósulhat meg. Az előadás kitért az oktatói közösségek szakirodalomban is rögzített fő jellemzőire, és bemutatta azokat a platformokat, amelyek az SE-OMSZK munkája révén jöttek létre.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a közös tapasztalatok megosztása volt a cél, amelyek lehetőséget adnak további jó gyakorlatok kidolgozásához is. A beszélgetés meghívott vendégei Kozma Borbála mellett dr. Jász Máté (Fogorvostudományi kari oktatási szaktanácsadó, Fogpótlástani Klinika), és Kramliné Szalai Virág (SE-ETK, népegészségügyi szakos IV. éves hallgató) voltak. A vendégek vitaindító gondolatai utána a közös beszélgetés az együttműködés fogalmát állította középpontba, mely egyrészt az oktatók és hallgatók közti együttműködés formáiról és forrásairól, másrészt az együttműködésen alapuló oktatási módszerek alkalmazási lehetőségeiről szóló kérdéseket, tapasztalatokat állították középpontba.