Vizsgálatok

Sportkardiológiai ambulanciánkon rendszeresen, nagy számban végzünk terheléses/ terhelésélettani vizsgálatokat futópadon, illetve kisebb mennyiségben kerékpár ergométeren. A terheléses vizsgálatokkal alkalmunk nyílik sportolóink terhelhetőségének, edzettségének felmérésére és követésére, illetve javaslatokat tudunk tenni az edzésprogram optimalizálására vonatkozóan. Emellett lehetőség van olyan panaszok, illetve betegségek vizsgálatára, melyek terhelés alatt jelentkeznek vagy aközben azonosíthatók jelei.

Komplex vizsgálati módszer: segítségével részletes információkhoz jutunk a keringési rendszerről, a légzés funkcióról, valamint laktát mérés által a sportoló metabolikus státuszát is felmérhetjük.

Különböző belgyógyászati panaszok, esetlegesen pozitív családi kórtörténet esetén a vérvétel és a minták laborvizsgálata kiemelten fontos szereppel bír a sportkardiológiában is. Harmincöt év feletti (master) sportolóknál évente kötelező egy ún. “nagylabor”, mely tartalmaz vérkép, vérzsír, májfunkció és vesefunckiós vizsgálatot, azonban fiatalabb sportolóknál is igen gyakran végzünk kiterjesztett laborvizsgálatot. Korcsoporttól függetlenül következtethetünk egyes, teljesítményt negatívan befolyásoló tényezőkre (pl. vashiány, D-vitamin hiány), melyek a diagnosztizálása esetén a megfelelő táplálkozási módosításokkal, táplálékkiegészítőkkel rendezni tudjuk a hiányállapotot, így javítva sportolóink teljesítményét. Fontos megjegyezni, hogy sportolóknál nem rendelkezünk egységesen elfogadott laboratóriumi normálértékekkel, így a kapott eredmények értékelése mindig egyénre szabottan kell, hogy történjen sportorvos/belgyógyász/kardiológus bevonásával.

A szívultrahang-vizsgálat viszonylag széles körű elérhetősége, non-invazivitása (testi integritásba nem behatoló) és gazdag információtartalma miatt alapvető képalkotó eljárásnak minősül a kardiológiában, így a sportkardiológiai ellátásban is.

Az eljárás alapján a transzducerben (ultrahangfejben) található piezoelektromos kristályok adják: ezek segítségével ultrahang kibocsátásra kerül sor, mely jelen esetben a szívről visszaverődve és elektromos jellé átalakítva 2 vagy akár 3D-s képalkotásra is lehetőséget biztosít.

Az rendszeres fizikai terheléshez egészségesen alkalmazkodott szívet jellemzi az átlag populációhoz képest nagyobb bal- és jobb kamrai izomtömeg, valamint a szív valamennyi üregének bizonyos fokú tágulata.

Szívultrahanggal lehetőségünk van egyes veleszületett szívfejlődési rendellenességek azonosítására, melyek további vizsgálatokat tehetnek indokolttá (pl. Szív MR). Billentyűbetegség jelenlétét és súlyosságát is meghatározni képes vizsgáló módszer.

A szív koszorúereinek megbetegedése a sportolók körében különösen a 35 év feletti korosztályt érinti. Az ebben a korosztályban előforduló hirtelen szívhalál esetek 80%-ának hátterében valamilyen szívizmot érintő oxigénhiányos (ischaemiás) állapot által előidézett rosszindulatú szívritmuszavar áll.

Terhelésben, vagy nyugalomban előforduló mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén szükség lehet a koszorúserek invazív vagy non-invazív vizsgálatára az esetlegesen fennálló koszorúér betegség diagnosztizálásához és adott esetben annak műtéti megoldásához.

Általánosságban elmondható, hogy a mellkasi panaszokkal bíró, kis- és közepes rizikójú, stabil állapotú betegek kivizsgálásának első számú választandó kivizsgálási modalitása a szív CT angiographiás vizsgálat.

Fiatal, akár 18 év alatti sportolóknál sajnálatos módon előfordulhat a koszorúserek fejlődési rendellenességéből adódó, nagy terhelésre jelentkező hirtelen szívhalál eset.

Fontos kiemelni, hogy szív CT, illetve invazív coronarographiás vizsgálatot csak alapos indokkal lehet elvégezni, tekintettel azok ionizáló sugárzást használó volta és kontrasztanyag használata miatt.

Pozitív vizsgálati eredmény esetén szükség lehet további funkcionális vizsgálatok (stressz echocardiographia, myocardialis perfúziós vizsgálat szív MR segítségével) elvégzésére.

Kép X. 55 éves amatőr sportoló CT angiográfiás vizsgálata. Az ábra bal oldalán a jobb coronaira (RCA) multiplanáris rekonstrukciója látható, az RCA középső szakaszán egy nem kalcifikált plakk okoz határérték szűkületet, egyebekben fali egyenetlenség volt detektálható. Az ábra jobb oldalán 3 dimenziós, volumetrikus rekonstrukció látható a szívről és a koroszúrserekről. A CT angiográfia non-invazív módon, nagy pontossággal képes karakterizálni az erek falának atherosclerotikus elváltozásait, valamint pontosan meghatározható az erek eredési és lefutási eltérései.

A szív mágneses rezonanciás (CMR) vizsgálata napjaik egyik legmodernebb non-invazív kardiológiai képalkotó eljárása. Segítségével morfológiai, funkcionális és szöveti információt is nyerhetünk a szívről, ionizáló sugárzás felhasználása nélkül. A szív MR vizsgáló helyiségben jelenlévő erős mágneses tér és magas frekvenciájú, rádiófrekvenciás gerjesztés szükséges a képek elkészítéséhez.

Szív MR segítségével képesek vagyunk a szív bármely üregét vagy az ahhoz közeli nagyereket és főbb koszorúér ágakat megjeleníteni tetszőleges síkban. Az egyes üregek méretének, illetve a szív funkcionális állapota meghatározásának arany standard módszere.

Amennyiben speciális szöveti információt szeretnénk nyerni a szívről - szívizomgyulladás, ischaemia, strukturális szívbetegségek gyanúja esetén - szükség lehet kontrasztanyag alkalmazására, amely gadolíniumot (Gd) tartalmaz.

Sportolóknál gyakran végzünk szív MR vizsgálatot például (családban öröklődő) stukturális szívbetegségek gyanúja esetén (pl. hypertrophiás cardiomyopathia, arrhythmogén cardiomyopathia) vagy veleszületett szívbetegségek (pl. pitvari sövényhiány) jelentőségének meghatározása céljából.

A vizsgáló (sport)orvos számára diagnosztikai nehézséget jelenthet az egészségesen adaptálódott sportszív elkülönítése bizonyos szívbetegségektől, ugyanis több kórkép is átfedést mutathat a sporthoz alkalmazkodott szív tulajdonságaival. Ezen esetek túlnyomó többségében a szív MR alkalmas a diagnosztikai kérdés tisztázására.

Bizonyos szívritmuszavarok esetén a rutin kivizsgálás során készített 12 elvezetéses nyugalmi EKG nem alkalmas annak azonosítására. A Holter készüléket ambulanciánkon helyezzük fel, mely egy kis méretű központi egységből, illetve elektródákból áll. Azon ritmuszavarok vagy EKG eltérések, amelyek a standard EKG vizsgálat elkészítésekor nincsenek jelen vagy nem mérhető fel azok jelentősége, egy 24 órás (vagy hosszabb) monitorozás során nagyobb valószínűséggel diagnosztizálhatók. Amennyiben terhelésre jelentkező ritmuszavar(érzés) jelentkezik egy sportolónál, esetleg túlságosan szapora vagy szabálytalan szívverés jelentkezik, szükség lehet 24 órás Holter monitorozás elvégzésére.

Az ABPM (ambuláns vérnyomás monitorozás) vizsgálat alkalmas lehet a magas vérnyomás betegség diagnosztizálására vagy kizárására. A készülék egy vérnyomásmérő mandzsettából, a központi egységből és az azokat összekötő kábelből áll. A vizsgálatot általában 24 órán keresztül szükséges elvégezni.

A rendszeres sporttevékenység szív- és érrendszeri rizikót csökkentő hatásra ellenére sportolóknál is előfordulhat magasvérnyomás-betegség. Hasonlóan a nem-sportolói populációhoz, az életkor előrehaladtával növekszik kialakulásának esélye. A megfelelő kezelés meghatározása (diéta, életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelés) fontos a biztonságos sporttevékenység biztosítása és a nem kívánatos szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Amennyiben szükség van rá, fontos a megfelelő gyógyszer kiválasztása is, mely biztosítja a kellő vérnyomáscsökkentő hatást, ugyanakkor a sportoló teljesítményét nem rontja és a mindenkor hatályos doppinglistán sem szerepel!

Az elektrofiziológia a kardiológia szívritmuszavarokkal foglalkozó területe.

Elektrofiziológiában jártas kardiológus bevonása szükséges a sportolóknál a ritmuszavarok esetén, melyek sok esetben invazív (katéteres műtéti) terápiát  igényelnek. A  sportolókat is érintő szívritmuszavarok jelentős része katéter ablációs eljárással kezelhető, napjainkban már rendkívül jó hatékonysággal.

Szív elektrofiziológiai vizsgálat