Nyitólap / Szervátültetés / A veseátültetésről /

Élődonoros szervfelajánlás

Élődonoros vesefelajánlás

Nyújts Te is segítő kezet, legyél Te is donor!

 

Tartalomjegyzék

 

Bevezetés

A szervpótló eljárások kifejlesztése és a szerv- és szövetátültetés rutineljárássá válása egyaránt az orvostudomány sikertörténetének számítanak.

A szervadományozásnak két típusa van:

  • Élődonoros szervadományozás, ha egy egészséges ember, önként adományoz szervet
  • Elhunyt donorból származó szervadományozás, ahol agyhalott személy szerve kerül beültetésre. Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve alapján, amennyiben a 18 éven felüli személy agyhalottá válik, és életében nem tiltotta meg, szerveit eltávolíthatják átültetés céljából.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Miért olyan fontos a szervadományozás?

A szervátültetés életet ment!

A szervátültetés célja a beteg életének megmentése, illetve hosszabb és jobb minőségű élet biztosítása.

Végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek vesepótló kezelésben (a tönkrement vese működésének pótlására szolgáló eljárás) kell, hogy részesüljenek életünk fenntartása céljából, melynek két alapvető formája van, az egyik a művesekezelés (dialízis- hemodialízis/hasi dialízis), a másik a veseátültetés. A művese kezelés életfenntartó kezelés, ez minden beteg számára elérhető életkortól és társbetegségtől függetlenül. A vesepótló kezelés másik formája a veseátültetés, mely a lehető legjobb eszköz a veseműködés pótlására, az egészségi állapot és életminőség javítására, de ez sem gyógyít meg minden addigi, a veseelégtelenség okozta egészségkárosodást. Veseátültetésre a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek egy része alkalmas csak, főként társbetegségeik súlyossága miatt, illetve van olyan beteg, aki nem vállalja ezt a kezelési módot.

Az átültetésre alkalmas betegek számára a dialízis kezeléssel összehasonlítva a veseátültetés biztosítja a hosszabb várható élettartamot, a jobb életminőséget, ezzel a munkaképesség megtartását vagy visszanyerését.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Nézzünk szembe a tényekkel

  • Ma Magyarországon az idült vesebetegség népbetegség!
  • Minden 14. ember veseműködése kevesebb a normális 50%-ánál (eGFR 30-59 ml/min).
  • Minden 140. ember veseműködése kevesebb a normális 25%-ánál (eGFR 15-29 ml/min).
  • Minden 1000. ember veseműködése tönkrement, ezért dialízis kezelésre szorul, vagy beültetett vesével él.

A COVID pandémia előtt, 2017 végi adatok szerint, Magyarországon 6700 beteget dializáltak és 3400 beteg élt átültetett vesével.

2017-ben országszerte 872 beteg volt vesetranszplantációs várólistán és ebben az évben összesen 297 veseátültetés történt, 40 végállapotú krónikus beteg élődonoros veseadományozásban részesült.

A 2020-ban kezdődő COVID-19 pandémia kapcsán a transzplantációk száma jelentősen csökkent!

2020-ban Magyarországon összesen 202 vesetranszplantáció történt, ebből 30 volt élődonoros veseátültetés.

Mindezek alapján jól látható, hogy jóval több donorszervre lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll!

A veseátültetés várólistája hosszú, néhányan sajnos soha nem fognak szervhez jutni.

A vesetranszplantációs várólistán a várható várakozási idő átlagosan három és fél év, ami rengeteg tényezőtől függ, és széles skálán mozog (a várakozás néhány héttől, akár több, mint 5 év is lehet).

Az élődonoros szervadományozás a legjobb megoldási lehetőség a szervhiány, ezzel együtt a várólistán eltöltött idő csökkentésére, akár a dialízis kezelés elkerülésére!

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

A veseátültetés egy sikeres beavatkozás

A veseátültetés világszerte nagy számban és nagy sikerrel végzett rutin műtéti eljárás. A mai napig több, mint 5000 veseátültetés történt a Semmelweis Egyetemen

A veseátültetések nagyrésze elhunyt donorból származó szerv beültetésével történik, azonban az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aránya történik élődonorból.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Mi is pontosan az élődonoros vesefelajánlás?

Az élődonoros vesefelajánlás azt jelenti, hogy egy egészséges személy szabad akaratából, ellenszolgálatás nélkül egyik egészséges veséjét felajánlja átültetésre egy családtagja, vagy a vele szoros érzelmi kapcsolatban lévő transzplantációra szoruló embertársa részére.

Általában mindenkinek két veséje van, azonban egészséges életet lehet élni egy vesével is!

Ez az együttérző gesztuson alapuló, élődonoros vesefelajánlás a dialízis és az elhunyt donorból származó vese transzplantációjának alternatívája. A vese adományozása a leggyakoribb élődonoros szervfelajánlás és a legsikeresebb az összes transzplantációs eljárás közül.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Ki adhat vesét? Kinek adhat vesét?

A szervátültetés, így az élődonoros veseátültetés is jogi szempontból nagyon szigorúan szabályozott folyamat, ezért az élődonoros veseátültetés donora (aki a vesét adja) és recipiense (aki a vesét kapja) számára fontos, hogy az ezzel kapcsolatos jogi vonatkozásokat pontosan és részletesen ismerjék és megértsék (lásd kapcsolódó jogi szabályozások). Alapvető, hogy:

Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak olyan páros szerv egyikét lehet eltávolítani, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot. (1997. évi CLIV Eütv, XI. fejezet 205.§ 1/a bejegyzése)

Élődonoros szervfelajánlás leggyakrabban családtagtól érkezik: szülőtől, gyermektől, testvérektől (őket nevezzük közvetlen genetikai-rokonnak), de az adományozó lehet házastárs, élettárs, barát, munkatárs is, őket nevezzük érzelmi rokonoknak (érzelmi rokon: genetikai rokonság nincs, de szoros érzelmi kötelék van a szervadományozó és a transzplantációra váró között). A szervet adó és a szervet kapó személy közötti genetikai kapcsolat bár előnyös lehet, azonban nem feltétlen szükséges, ami nagyrészt az egyre jobb kilökődés elleni gyógyszereknek köszönhető.

Távolabbi genetikai rokonok – pl. unokatestvér – és érzelmi rokonok esetén a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn, és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történik.

Mind a genetikai-rokon, mind az érzelmi-rokon élődonoros párok esetében az adományozás jogi feltételeinek betartásáról a donor közjegyző előtt nyilatkozik. Ennek időpontja általában a műtét előtti nap.

Bárki adományozhat vesét, aki egészséges/nincs jelentős egészségügyi problémája és betöltötte 18. életévét. Az életkor felső korhatára nincs mereven meghatározva, itt az orvosi alkalmasság a döntő.

Fontos, hogy a szervadományozó ne szenvedjen olyan betegségben, ami élete során a veseműködésének súlyos károsodásához vezethet, továbbá a műtét elvégzése nem jár jelentősen fokozott kockázattal. Az adományozó ne szenvedjen olyan fertőző, veseátültetéssel átvihető betegségben, amely a recipiens (a szervet kapó beteg) számára jelentős orvosi kockázattal jár (AIDS vírus, rosszindulatú daganatos betegségek stb.). Jogi szempontból feltétel, hogy a szervadományozó cselekvőképessége megtartott legyen, lelki állapota pedig megfelelő ahhoz, hogy a vese adományozásáról felelősen tudjon dönteni.

Nem adományozhat vesét, aki az alábbi betegségekben szenved:

  • súlyos cukorbetegség
  • súlyos magasvérnyomás betegség
  • vesebetegség vagy akinek csak egy veséje van
  • súlyos tüdőbetegség
  • súlyos szívbetegség
  • hepatitis B és C vírus fertőzés, AIDS
  • a legtöbb daganatos betegség
  • extrém túlsúly

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Élődonoros szervátültetés előnyei

A műtét ideje tervezhető – szervdonáció és átültetés akkora ütemezhető, amikor a donor és a recipiens is a lehető legjobb egészségi állapotban vannak.

Kevesebb várakozási idő – a szervre várakozás ideje a várólistán rövidebb ilyen esetekben.

A dialízis elkerülése illetve rövidülése – élődonoros szervátültetésnél kevesebb időt kell dialízisen eltölteni, esetleg teljes mértékben elkerülhető lehet bizonyos esetekben.

Jobb donorszervi túlélési arány – Az ilyenkor átültetett vese a kivizsgálás alapján ellenőrzötten egészséges, a beültetést követően azonnal beindul a veseműködés, továbbá várhatóan hosszabb ideig működik, mint egy elhunyt donorból származó szerv. A beültetett élődonorból származó vesék jelentős része 15-20 év múlva is kiválóan működik.

Elégedettség érzés – a szervadományozásból származó önzetlen segítségnyújtás adta pozitív érzés

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Hogyan válhat Ön szervadományozóvá? Hogyan ajánlhatja fel egyik veséjét transzplantációra egy arra rászoruló embertársának?

Ismer egy transzplantációra alkalmas végstádiumú vesebeteget, akinek rövidesen vesepótló kezelésre van szüksége, vagy már dialízis kezelésre szorul, és már transzplantációs vesevárólistán van? Felmerül, hogy segíteni szeretne neki azzal, hogy felajánlja az egyik veséjét? Először is tudjon meg minél többet az élődonoros vesefelajánlásról és tudja meg a vércsoportját (korábbi vizsgálat eredménye, vagy kérjen háziorvosától vércsoport vizsgálatot).

Beszélgessen a dialízis előtt álló/dialízisre szoruló családtagjával, vagy szoros érzelmi kapcsolatban álló betegtársával, hogy mit szólna hozzá, ha Ön felajánlaná az egyik veséjét transzplantáció céljából az Ő számára. A dialízis előtt álló/dializált betegnek joga van elfogadni az Ön nagylelkű felajánlását, azonban joga van ezt visszautasítani is, így a döntését minden körülmények között tiszteletben kell tartani.

Amennyiben a recipiens (vesét kapó dialízis előtt álló/dializált beteg) elfogadja a vesefelajánlást, lépjen kapcsolatba a Semmelweis Egyetem, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) élődonoros veseátültetésért felelős koordinátorával.

A donor orvosi alkalmasságának megállapítása előtt tisztázni kell, hogy immunológiai szempontból a recipiens számára a jelentkező donor elfogadható-e. A donor fő vércsoportja (A, B, AB, 0) megfelelő-e a recipiens számára, ezt hívják vércsoport kompatibilitásnak.

Donor vércsoportja

Milyen vércsoportú recipiensnek adhat vesét?

0

A, B,  AB vagy 0

A

A vagy AB

B

B vagy AB

AB

AB

 

Amennyiben a donor és a recipiens vércsoportja megfelelő, a donorjelölt kivizsgálása kezdetét veheti, melyet klinikánk (STéG) végez!

A dialízis előtt álló/dializált beteg, azaz a recipiens jelölt (aki a vesét kapja) transzplantációjának feltétele, hogy arra orvosilag alkalmas legyen, a beteg a transzplantációba beleegyezzen és vesetranszplantációs várólistán aktív státuszban legyen. A recipiens várólistára helyezését és az ahhoz szükséges kivizsgálást a krónikus vesebetegség miatt őt gondozó nefrológiai centrum, vagy dialízis központ végzi.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Az élődonoros kivizsgálás folyamata

A kivizsgálási részletes és hosszú, több hónapig is tarthat, bonyolult esetekben pedig ritkán fél éven túl is tarthat.

Számos vizsgálat történik annak megállapítására, hogy a donorjelölt megfelelő egészségi állapotnak örvend-e ahhoz, hogy felajánlja egyik veséjét, és ezzel nem veszélyezteti saját egészségét jelentős mértékben.

Az élődonor jelölt orvosi vizsgálatainak első lépése a donációs szándék és lelki kompetencia felmérése, valamint a legalapvetőbb orvosi adatok felvétele úgymint: életkor, kórelőzmény, testméretek, vérnyomás. A donor alkalmasság megállapításához többféle vérvétel, vizeletvizsgálat, cukorbetegség gyanúja esetén terheléses vércukor vizsgálat, átvihető fertőzések és daganatos betegségek további kizárására fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati vagy urológiai, szemészeti szakvizsgálat, hasi és kismedencei ultrahang vizsgálat, mellkasröntgen vizsgálat szükséges. Ezeken túlmenően elektorkardiográfiás vizsgálat (EKG), szív ultrahang és terheléses szív vizsgálat is szükséges.

 A vesék működőképességének és a működési arányok megállapítására vese izotóp kiválasztásos vizsgálatra (vesescintigráfia) van szükség és a kivizsgálás végén, ha a donáció reális, a vese erek anatómiáját tisztázó intravénás kontrasztanyagos CT vagy MRI vizsgálata történik még (CT vagy MR angiográfia). Ez utóbbiak alapján lehet eldönteni, hogy sebészeti szempontból a vesedonáció műtétje megvalósítható-e, és ha igen, akkor a többi vizsgálati eredményét figyelembe véve kell eldönteni, hogy melyik vesét lehet átültetés céljából eltávolítani.

Egy jelentkező donor alkalmasságáról sok esetben a vesebeteget kezelő nefrológus is közelítően pontos véleményt tud adni, és sokat tud segíteni a kezdeti tájékozódó vizsgálatokban, azonban a teljes kivizsgálás biztosítása és kiértékelése az egyetemi transzplantációs központ munkacsoportjának a feladata. A végleges döntés meghozatalában transzplantációs sebész, altatóorvos, radiológus és nefrológus együttesen vesz részt.

A donorjelölt részletes kivizsgálása során számos olyan orvosi problémára derülhet fény, amely nem teszi lehetővé a veseadományozást (örökletes betegségek, életkor(különbség), testméretek, méretaránytalanság, veseműködéssel kapcsolatos problémák, vese anatómiájával kapcsolatos eltérések, újkeletű betegségek felismerése, magas műtéti kockázat, stb.), ilyen esetben a probléma természetétől függően annak megoldásában vagy kezelésének megkezdésében segítséget nyújtunk.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Kockázatok

Az élődonációnak lehetnek sebészeti, orvosi, pszichoszociális és pénzügyi kockázatai is, melyek ideiglenesek vagy állandóak lehetnek.

Az élődonor morbiditását és mortalitását befolyásolja/befolyásolhatja az életkor, elhízás, magas vérnyomás vagy más, donorspecifikus, már korábban is fennálló körülmény.

A műtét utáni közvetlen időszakban (posztoperatív szak) fellépő szövődmény lehet allergiás reakció (bármilyen gyógyszerre, altatáshoz, műtéthez használt eszközökre), fájdalom, idegsérülés, vérzés, sebszétválás, fertőzés, hányinger, egyéb hasi tünetek, mint például a puffadás, bélelzáródás, fáradtság, tüdőgyulladás, légmell, vérrögképződés, és igen ritkán halál. Gyakorlatilag minden bármely hasi műtétre jellemző következmény.

Hosszú távon a hegek, sérvek okozta problémákon, hasi panaszokon és a műtét utáni krónikus fáradtság szindrómán túl, mérsékelten nőhet a magasvérnyomás betegség, a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának gyakorisága, illetve a krónikus veseelégtelenség kialakulása is. A donációt követően vállalt terhesség esetén nő a terhességi magas vérnyomás és a preeklampszia lehetősége.

A donáció során a donornak mérlegelnie kell az esetleg felmerülő életmódbeli és munkaképességi korlátozásokat is. Bizonyos extrém fizikai igénybevétellel járó munkakörök nem tölthetők be vesedonáció után, pl: terrorelhárító kommandós, vadászrepülőgép pilóta, űrhajós, többféle versenysport stb. Vannak donorok akiknél lelki problémákat észleltek a donációt követően, azonban legtöbbjük később is jó érzéssel gondol vissza szervadományozásra és újfent megtennék azt.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Egyéb gyakorlati kérdések

Az élődonoros veseátültetés során a donorjelölt kivizsgálása hónapokat vehet igénybe, ez idő alatt számos alkalommal kell megjelennie a különböző vizsgálatokon, mely miatt ezen napokon munkájából kiesik, így átmenetileg a jövedelme is csökkenhet.

A szükséges vizsgálatok elvégzése legkevesebb 10 munkanap kiesését is jelentheti.

Amennyiben az élődonoros vesetranszplantáció megtörténik, úgy törvényi szabályozás szerint a donor jogosult az adományozással összefüggésben szükséges egészségügyi ellátásának máshonnan meg nem térülő költségeinek megtérítésére, továbbá az adományozással kapcsolatos jövedelem kiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt – társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. E költségeket az E. Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.

Az életbiztosításokat illetően a vesedonor megfelel az egy vesével született egészséges személynek.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

A döntés

Az élődonoros szervfelajánlás egy nagyon személyes, felelősségteljes és talán az egyik legnagyobb döntés, amit az ember élete során meghozhat, hiszen befolyással lehet a szervadományozó saját testi és lelki egészségére, családjára, munkájára.

Ahhoz, hogy jól megalapozott döntést tudjon hozni, ismernie kell a szervadományozás minden aspektusát. Kérjük beszélgessen szeretteivel, barátaival, vallási vezetőjével, vesebeteg rokonával/barátjával, tegye fel kérdéseit a transzplantációs team tagjainak, ismerje meg más élődonoros transzplantált párok történeteit, akár az interneten olvasva, akár személyes találkozók révén, melyben nagy segítséget nyújthatnak a betegszervezetek.

A megszerzett információk segítenek, hogy meghozza személyes döntését, azt a döntést mely csak az Ön szabad akaratból születhet, és behatástól, minden kényszerítő tényezőtől mentesnek kell lennie.

Ne feledje, a végső döntés csak az Öné!

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Még egyszer gondolja át!

Mennyit tud az élődonoros vesetranszplantációról?

Milyen előnyökkel és milyen kockázattal jár Ön számára a szervadományozás?

Járna-e jövedelem kieséssel Ön számára és családja számára az adományozás vagy a műtét? Ez megterhelné-e Önt?

Munkáltatója biztosít-e betegszabadságot a kivizsgálás és a műtét idejére? Nem veszíti-e el munkáját a kivizsgálásokra járás és műtét miatti kiesések miatt?

Mennyi ideig esik ki Ön a munkából a szervadományozás miatt?

Megterhelő-e a munkája? A műtét után is tudja-e folytatni a munkáját?

Jár-e a szervadományozás tartós munkaképesség csökkenéssel?

Ki fog vigyázni gyermekeire/ a szüleire/az állataira a kivizsgálás és a műtét miatti kórházi tartózkodása alatt?

Ki végzi el a házimunkát/ki látja el a ház körüli munkát a kórházi tartózkodása alatt?

Befolyásolja-e a szervadományozás, az elvégzett műtét a jelenlegi életszínvonalát?

Befolyásolja-e az életminőségét a szervadományozás és/vagy az elvégzett műtét?

Hogyan jut el a kivizsgálásra, a műtétre és a műtét után haza?

Milyen a kapcsolata a recipienssel? A műtét után fog-e változni a kapcsolata a recipienssel?

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

A szervadományozási szándék visszavonása

A donorjelölt a kivizsgálás bármely időpontjában, akár közvetlenül a szerveltávolító műtét előttig, a közjegyző előtt történő adományozás szándékát rögzítő dokumentum aláírása után is, bármikor, szóban vagy írásban, következmény nélkül visszavonhatja veseadományozási szándékát (ld. jogszabály). Az szerveltávolítást és átültetést végző orvosok és szakdolgozók mindenkor támogatják és tiszteletben tartják döntését, segíti a recipienssel a családtagokkal történő kommunikációt, lelki segítséget, támogatást és segítséget biztosít. A szervadományozási szándék visszavonása esetén Önt hátrány nem érheti.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

A műtét időpontja

A műtét tervezett időpontját a transzplantációs team számos tényező figyelembevételével tűzi ki, melyet Önökkel előre egyeztetnek.

A műtét időpontja azonban számos esetben és okból kifolyólag módosulhat!

Közvetlenül a műtét előtt történt vizsgálatokban észlelt heveny eltérés –ami lehet donor és lehet recipiens ok is (pl: húgyúti-, légúti, gyomor-bél-rendszeri-, bőrfertőzés, ajak herpesz, SARS-CoV2 infekció vagy egyéb) – amely növeli a műtéti kockázatot, a műtét halasztása mellett dönthet az orvosi team! Ilyen esetben újabb műtéti időpont kerül meghatározásra.

Van egy utolsó, ám de annál fontosabb feltétele a tervezett donációnak (szervkivétel), ez a műtét előtt 24 órán belül elvégzett keresztpróba, amely egy végső immunológiai kompatibilitási vizsgálat a donor és a recipiens vére között. Amennyiben a keresztpróba negatív, megtörténhet a szervátültetés.

Amennyiben a végső keresztpróba pozitív, transzplantáció NEM történhet a kivizsgált donor és a recipiens között!

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Műtét

A vesedonáció (szervkivétel) műtétje hazánkban is a minimál invazív, korszerű laparoszkópos sebészeti technikával történik, a konkrét műtéti megoldás azonban donoronként különböző lehet. A donorból történő veseeltávolítást nefrektomiának nevezzük. Adódhat olyan helyzet, mely során nyitott műtét válik szükségessé. A laparoszkópos veseeltávolítás körülbelül 2-4 órát vesz igénybe. A műtét altatásban történik. A műtéthez antibiotikumot és gyomorvédő gyógyszert, majd műtét után véralvadásgátló injekciót adnak. A második napon eltávolításra kerül a hólyagkatéter, amit a műtét során, már altatás után helyeznek be a vizelet akadálytalan elvezetésére. A műtéti területre dréncsövet helyeznek a műtét alatt, melyet általában 1-3 napon belül eltávolítanak. A műtétet követő 3-5. napon a donort otthonába bocsátjuk. A normális élethez való visszatérés, valamint a munkába állás rendszerint 3-4 hét múlva lehetséges, illetve aki nehéz fizikai munkát végez, annak ez akár 6-8 hét is lehet. Varratszedés – amennyiben nem felszívódó varratról van szó – a 14. napon esedékes. A laparaszkópos technika előnye a kisebb metszések, kevesebb fájdalom, kevesebb kórházi tartózkodás és a gyorsabb felépülés. Amennyiben nyitott műtét történik, a műtét ideje 2-3 óra, azonban hosszabb kórházi tartózkodást igényel (4-6 nap), és hosszabb felépülési idővel kell számolni (6-12 hét).

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Utógondozás

A műtét után 2 héttel sebészeti kontroll vizsgálat szükséges, majd a műtét után 1 hónappal a veserecipienssel együtt nefrológiai kontrollja történik, ahol vér-, vizeletvizsgálat és vérnyomás ellenőrzés (otthoni vérnyomásértékek bemutatása) történik. Ezt követően sebészeti kontrollra csak szükség szerint kell mennie, de nefrológiai kontroll vizsgálata az első évben a 6. és a 12. hónapban, majd az első év után évente javasolt.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Kapcsolódó jogi szabályozások

A szervátültetés, így az élő donoros veseátültetés jogi szempontból nagyon részletesen szabályozott folyamat, ezért az élődonoros veseátültetés donora és recipiense számára fontos, hogy az ezzel kapcsolatos jogi vonatkozásokat pontosan és részletesen ismerjék és megértsék.

 
202.§-tól a 210.§-ig
  1. Fejezet

SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS

  1. § * (1) E fejezet alkalmazásában

a)-c) *

d) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése az emberi test bizonyos funkcióinak helyreállítása céljából;
e) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;
f) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából;
g) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;h) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

(2) E fejezetnek a szövetre vonatkozó rendelkezéseit – a spermium és a petesejt kivételével – a sejtre is alkalmazni kell.

  1. § (1) Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni.

(2) *  A szervátültetés – az átültetendő szerv minőségének és biztonságának garantálása mellett – az élő donorok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosításával történik.

(3) Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élőből vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni.

(4) *

(5) *  A szerv- és szövet-, valamint sejtátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg. *

Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből

  1. § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra,

a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt,
b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint
c) * a miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén. *

  1. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani:

a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot,
b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább;
c) regenerálódó szövetet.

(2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

  1. § (1) Szervet, illetve szövetet – az (5) bekezdés kivételével – csak cselekvőképes személy adományozhat.

(2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens

a) egyeneságbeli rokona,
b) egyeneságbeli rokonának testvére,
c) testvére,
d) testvérének egyeneságbeli rokona.

(3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.

(4) *  A fogva tartott csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szerv-, illetve szövetdonor.

(5) *  Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott, illetve cselekvőképtelen személy testéből is sor kerülhet, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: *

a) nem áll rendelkezésre megfelelő cselekvőképes donor;
b) a recipiens a donor testvére;
c) az adományozás valószínűsíthetően életmentő a recipiens számára;
d) a törvényes képviselő beleegyezését a kórházi etikai bizottság jóváhagyta;
e) * a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt az érintett személyt – amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki – meghallgatta és meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát.

  1. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet.

(2) *  A donor jogosult az adományozással összefüggésben szükséges egészségügyi ellátásának máshonnan meg nem térülő költségeinek megtérítésére, továbbá az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt – társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. Meg kell téríteni a donor szervkivételt elrendelő egészségügyi intézménybe történt átszállítása esetén az ebből keletkező többletszállítási költségeket is. E költségeket az E. Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.

(3) *  Az átültetéssel összefüggésben végzett jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások igazolható díjának a donor részére történő kifizetése nem minősül az (1) bekezdés szerinti adományozás ellenértékének.

  1. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas.
  2. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi.

(2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához.

(3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet.

(5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy

a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy
b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni,
c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni.

(6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni.

  1. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott – ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.

210/A. § *  (1) Azt az élő személyből eltávolított szervet, szövetet vagy emberből származó, diagnosztikai laboratóriumi vizsgálat után megmaradt biológiai anyagot – a DNS minta kivételével -, amely az eltávolítás céljának megvalósulását vagy meghiúsulását követően az eltávolítás céljára vagy az érintett személy érdekében más célra a továbbiakban már nem használható fel, az érintett személy vagy helyette a 16. § szerint nyilatkozattételre jogosult előzetesen írásban vagy írásképtelensége esetén szóban két tanú előtt megtett tiltakozó nyilatkozatának hiányában az egészségügyi intézmény – személyazonosításra véglegesen alkalmatlan módon – a diagnosztikai laboratóriumok számára előírt minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelési, valamint kutatási és oktatási célból felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat lehetőségéről az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell. A tiltakozó nyilatkozatot vagy szóbeli nyilatkozat esetén az arról szóló feljegyzést az érintett személy egészségügyi dokumentációja részeként meg kell őrizni.

 

215.§

Szerv és szövet beültetése

  1. §

(1) * Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

(2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről.

(3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik.

(4) * A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi államigazgatási szerv végzi.

 

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv 175.§

Emberi test tiltott felhasználása

  1. §

(1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

(3) A büntetés az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberi test tiltott felhasználását

a) tizennyolc éven aluli személy sérelmére,
b) üzletszerűen vagy
c) bűnszövetségben

követik el.

(4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában embrió alatt az anya testéből kikerült, valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Zárszó

Mind a közvélemény, mind pedig a világ jelentősebb egyházainak véleménye szerint a vese önkéntes adományozása a humanitárius segítségnyújtás egyik legszebb cselekedete, a szeretet kifejezésének egy igen magas szintje.

Köszönjük, hogy elolvasta tájékoztatónkat!

A felmerülő kérdéseivel kapcsolatban és további információért keresse élődonoros vesetranszplantációs munkatársainkat!

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

További információért keresse munkatársunkat:

élődonoros koordinátor:
Maléth Anikó +36 20 825 8574

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Kapcsolódó linkek

NNK: https://egeszsegvonal.gov.hu/ellatorendszer/transzplantacio.html

OVSZ: https://www.ovsz.hu/hu/oco/transzplantacio
https://www.ovsz.hu/sites/default/files/dokumentumok/lakossagi.pdf
https://www.ovsz.hu/sites/default/files/egyhazi.pdf

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>

 

Betegszervezetek

Magyar Szervátültetettek Szövetsége

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
+36 1 460 6927
mszsz@trapilap.hu
www.trapilap.hu
fb: Mszsz Trapilap

Átszervezés Alapítvány

1222 Budapest, Háros utca 12.
+36 30 949 8588
info@atszervezes.hu
www.atszervezes.hu
fb: Átszervezés Alapítvány

Transzplantációs Alapítvány a Megújított életekért

1138 Budapest, Váci út 184.
+36 30 481 5155
transalap@acenet.hu
www.transalap.hu
fb: Transzplantációs Alapítvány

<< Ugrás a tartalomjegyzékhez >>