Tájékoztató a felnőttkori élődonoros májtranszplantációról

Tisztelt Olvasó!

Ön, mint az elkövetkező élődonoros májátültetés lehetséges résztvevője, egy felvilágosító füzetet tart a kezében. Kérem, olvassa el figyelmesen az alábbi rövid ismertetőt, mely igyekszik összefoglalni mindazokat a problémákat, szövődményeket, lehetőségeket, mellyel az élődonoros felnőttkori szegment májátültetés kapcsán találkozhat. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal a Transzplantációs Klinika orvosaihoz, vagy a klinika koordinátoraihoz.

Tájékoztató füzetünk célja tehát, hogy felhívjuk figyelmét a felnőttkori élődonoros májátültetés lehetőségére, ismertessük a módszer előnyeit, a kivizsgálás, és kiválasztás menetét, illetve a műtét lényegét, és kockázatait.

Miért gondoljunk az élődonoros májtranszplantációra?

Az élődonoros májátültetés jelentősen csökkentheti a végállapotú májelégtelenségben szenvedő, és ezért májtranszplantációra szoruló betegek állapotának további romlását. Magyarországon évente mintegy 7000 beteg hal meg végstádiumú májelégtelenségben. Ebből 60-70 beteg van a májtranszplantációs várólistán. Az agyhalottból származó szervek elégtelen száma miatt, a várakozási idő alatt évente 15-20 beteg hal meg az életmentő szervre várva.

Az élődonoros májátültetés előnyei és kockázatai a recipiens számára

Előnyök

Az élődonoros májtranszplantáció reményt adhat egy családtagunk, vagy közeli hozzátartozónk számára, hogy a további hosszas várakozás helyett újra teljes életet élhessen. Hepatitis C, vagy B vírus fertőzés esetén, a korai májtranszplantációval jelentősen csökkenthető a hepatocellularis carcinoma kialakulásának kockázata. Lehetőséget biztosít arra is, hogy hozzátartozónk egy kiváló minőségű szervet kapjon. Az élődonoros májtranszplantáció során a beavatkozás egy előre megválasztott időpontban, nyugodt körülmények között, optimális időzítéssel történik, még mielőtt a májra váró beteg állapota nagymértékben romlana.

…És kockázatok

A májtranszplantációt követő egyéves várható túlélés 80-90 % körüli agyhalottból történő transzplantáció esetében. Tekintettel a képalkotó vizsgálatok (CT, UH, MR), és a sebészi technika jelentős fejlődésére az elmúlt években, a felnőttkori élődonoros transzplantáció után várható túlélés is gyakorlatilag a fentivel azonos. Jóllehet a beültetett májrész funkciója általában már közvetlenül a műtét után kiváló, a sebészi szövődmények kockázata kissé magasabb élődonoros transzplantáció esetében. Ez elsősorban az epeúti, illetve az érszövődményekre vonatkozik. A műtét utáni epecsorgás, és epeúti szűkület agyhalottból történő transzplantáció esetén 5-10% körüli, élődonoros átültetésnél 10-25 %-ra emelkedhet. Ennek oka elsősorban, hogy a májrészlet transzplantációjakor kisebb átmérőjű epeutakat kell egymással, vagy egy bélszakasszal egyesíteni. Hasonló a helyzet a májat ellátó artériás összeköttetéssel, anasztomózissal. Élődonoros átültetés esetében az oxigéndús vért szállító verőér átmérője szintén lényegesen kisebb, emiatt az artériás thrombosisok száma is kissé magasabb az élődonoros transzplantáció esetén. Számszerűen 2-5 % az agyhalottból történő átültetésnél, illetve 5-10 % az élődonoros transzplantációnál. Azt is meg kell említenünk, hogy ezen szövődmények nagy része újabb műtét nélkül megoldható anélkül, hogy ez a hosszú távú eredményeket lényegesen befolyásolná. A Transzplantációs és Sebészeti klinika Májtranszplantációs munkacsoportjának tagjaiként úgy gondoljuk, hogy a kissé magasabb technikai kockázatnál nagyobb előnyt jelent az időben történő, jó minőségű szervfunkciót biztosító élődonoros átültetés.

A kivizsgálás főbb szempontjai

Az élődonoros májtranszplantáció recipiens jelöltjeinek eleget kell tenniük a májtranszplantáció indikációjának általában, és a májvárólistán kell lenniük a várólista bizottság döntése alapján.
A recipiensnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy az élődonoros májátültetést vállalja
A recipiens jelöltek a májvárólistán maradnak az élődonoros kivizsgálás alatt is, státuszuk nem változik, és ha időközben agyhalottból származó máj válik elérhetővé számukra, transzplantációban részesülnek a kivizsgálás menetétől függetlenül.
A donornak írásos nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a donáció önkéntesen történik, és tudnia kell, hogy nyilatkozatát indoklás nélkül, bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja.
A donorok életkora 18-60 év között lehet.
A donorok egészségének megőrzése elsődleges szempont a kivizsgálás során.
A kivizsgálás időtartama az előírt vizsgálatok elérhetőségétől függően változik, általában 4-6 hét. A komplett kivizsgálás után, a Májtranszplantációs team egyes vizsgálatok megismétlése, illetve kiegészítő vizsgálatok mellett dönthet a donor biztonsága érdekében.
A donoroknak tudniuk kell, hogy a kivizsgálás egyben részletes szűrővizsgálat is, amelynek során addig nem ismert kórképek, esetleg betegségek is felismerésre kerülhetnek. Ez a donációt meghiusíthatja, viszont lehetőséget adhat az újonnan felfedezett betegségek korai, és időbeni kezelésére.
A felnőttkori májátültetés sikeres megvalósulásához a donor, recipiens, és a Májtranszplantációs-team közötti egyetértés, és együttműködés szükséges.
A recipiens jelöltnek beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy a betegsége természetéről, esetlegesen az új májban való ismételt kialakulásáról – a kockázat felmérése érdekében – a potenciális donort tájékoztassuk.
A donor jelöltnek tudnia kell, hogy a kivizsgálás során fellépő bármely problémával, kérdéssel kapcsolatban bizalommal fordulhat a Májtranszplantációs-teamhez.

A donorkivizsgálás menete

Májszegment donorként olyan egészséges felnőttek jöhetnek szóba, akik jó fizikai, és pszichés állapotban vannak. Aktív fertőzés, illetve daganatos betegség a kórtörténetben ellenjavallatot képez. A donor jelölt májfunkcióinak normálisnak kell lenniük. A donorjelölt májának vérellátásának, és epútjainak a transzplantáció szempontjából megfelelőnek kell lenniük, az anatómiai variációk a donáció ellenjavallatát képezhetik a Májtranszplantációs-team döntése alapján.

A dohányzás, és a hormonális fogamzágátlók megnövelik a thromboemboliás szövődmények kockázatát a műtét után, ezért a műtét előtt legalább egy hónappal a dohányzás elhagyását javasoljuk.
Hasonlóan, hat héttel a tervezett műtét előtt a hormonális fogamzásgátlás más módszerre történő váltását javasoljuk.
A vércsoport (ABO) kompatibilitás a potenciális donor és recipiens között az első vizsgálat. Inkompatibilitás esetén a donáció nem jön szóba.
Az első vizsgálatok közé tartozik a részletes anamnézis, és fizikális vizsgálat,
Kétirányú mellkasrtg, EKG, laborvizsgálatok
A szerológiai vizsgálatok (vírusvizsgálatok)
Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, kerülhet sor a képalkotó vizsgálatokra (hasi UH, Angio CT, és volumetria, és az MR-Cholangiographia), és a májtranszplantációs sebészeti, anaesthesiológiai, és belgyógyászati konzíliumokra. A májtranszplantációs sebész-, és radiológus-team által történik a vizsgálatok kiértékelése, és születik döntés arról, hogy a máj anatómia, és a volumetria ismeretében a potenciális donor alkalmas-e a májszegment adományozására. Zsírmáj gyanújának felmerülésekor májbiopsiát javasolhatunk, illetve testsúlycsökkentést, majd a vizsgálatok megismétlését kérhetjük.
Abban az esetben, ha valamelyik vizsgálat miatt a donorjelöltet nem tartjuk alkalmasnak, arról tájékoztatjuk, és abban az esetben, ha a donor kéri, a recipiensjelöltet is tájékozatjuk arról, hogy a donáció miért nem jön létre, illetve a donor miért nem alkalmas.
A donormájszegmenttel fertőzések is átvihetők a recipiensbe, ezért a donor felelőssége is, hogy ha fertőző betegség (nátha tünetei, influenza, láz stb.) kialakulását észleli a kivizsgálás alatt a Májtranszplantációs-teamet haladéktalanul értesítse.
Alkohol fogyasztásának elkerülése javasolt a donor műtét előtt legalább három héttel, illetve a műtét után még két hónapig.

A donor műtét

A donor jelölt kórházi felvétele a műtét előtti napon történik, ekkor ismételten meggyőződünk arról, hogy a nincs-e aktuálisan a donációt kizáró ok (aktív fertőzés). Szükség esetén a laborvizsgálatok, mellkasrtg megismétlése mellett dönthetünk.
A műtét előtti napon könnyű vacsora, éjfélig folyadék, majd éjfél után semmi sem fogyasztható.
A műtét reggelén antibiotikumot, és véralvadás gátlót adunk.
Már a műtőben, az altatás bevezetése előtt epidurál kanül bevezetése történhet a gerinccsatornába, helyi érzéstelenítésben, a műtét utáni hatékonyabb fájdalomcsillapítás érdekében.
A műtét a jobb bordaív alatti metszéssel kezdődik, majd a hasüregben történt tájékozódó tapintás után, amellyel más hasi betegségeket igyekszünk kizárni, az epehólyag eltávolítása, és intraoperatív cholangiographia (epeúti feltöltés röntgenkontrasztanyaggal) történik. Ezzel az epeutaknak, a műtét előtti vizsgálatokkal esetlegesen fel nem ismert anatómiai variációit igyekszünk feltárni. Amennyiben itt találkozunk olyan lelettel, amely a donor biztonságos műtétjét nem teszi lehetővé, az epehólyagot eltávolítjuk, és a hasfalat zárjuk. Ez az eset ritkán, az esetek mintegy 2-4 %-ában fordulhat elő. Amennyiben anatómiai rendellenesség nem áll fenn, a műtétet folytatjuk. A műtét általában 6-8 óráig tart. Felnőttek esetében általában a jobb lebenyt (a máj V,VI,VII,VIII-as szegmentumait, gyermekeknél inkább a bal lebenyt (II., III-as, esetleg IV-es szegmentum) transzplantáljuk (1., 2., 3. ábra), de ez függ a donor, és a recipiens testsúlyától is. A májszövet kiváló regenerációs készséggel rendelkezik, ezért a máj tömege – a donorban, és recipiensben egyaránt- a beavatkozást követő 4-6 hétben visszanő, és tömege eléri a műtét előtti nagyságot. A műtét után a donor az intenzív osztályra kerül, ahol 2-3 napig szoros megfigyelésben részesül, majd állapotának stabilizálódása után az általános sebészeti osztályon kezeljük tovább. A műtét alatt behelyezett elvezető csöveket, draineket fokozatosan eltávolítjuk. A máj állapotát laboratóriumi vizsgálatokkal, és hasi ultrahanggal követjük. A normális étkezéshez várhatóan a 4.-5. műtét utáni napon lehet visszatérni a bélműködés beindulásától függően. Egyes betegeknél átmeneti sárgaság alakulhat ki a műtét után, ez általában pár nap után megszűnik, néha azonban epeúti vizsgálat (ERCP) válhat szükségessé, hogy az esetleges epeúti szövődményeket kizárjuk. A műtét után a thromboembóliás (vérrögösödés) szövődmények kialakulása megemelkedik, ezért a kórházi tartózkodás alatt, illetve a műtét után összességében hat hétig a véralvadást csökkentő gyógyszerek adása szükséges. A kórház elhagyása kb. két-három hetes kórházi tartózkodás után esedékes. Ezelatt is, gyógytornász segítségével, mielőbbi fizikai aktivitás (séta) javasolt.
A műtét előtt két egység saját vér adományozását javasoljuk, amelyet a műtét alatt, illetve után szükség esetén visszaadunk.
A szövődmények egy része a műtét utáni korai időszakban, mások későbben jelentkeznek, ezért a kórház elhagyása után is, bármely állapotváltozásról a Májtranszplantációs-teamet azonnal értesíteni kell.
A műtét után, négy-hat hét otthoni pihenés javasolt, a korábban megszokott aktivitás, és energiaszint visszatérése kb. három hónap múlva várható.

1. ábra: A jobb májlebeny donációja az V,VI,VII,VIII-as szegmentumok eltávolítását jelenti. A bal lebeny esetében – a recipiens testsúlyától függően- általában a II-es, III-as, és ha szükséges a IV-es májszegmentumot távolítjuk el. A máj visszanyeri eredeti nagyságát a reszekciót követő 4-6 hétben regenerációs készségének következtében.

2. ábra: Az élődonor májgraft (V. – VIII. szegmentum) reszekciója (leválasztása) az érképletek azonosítása után.

3. ábra: Az új májgraft beültetése az erek, és epeutak varrataival (Broelsch)

Előnyök, kockázat, és a lehetséges szövődmények

A donorok egészségi állapota szempontjából a kivizsgálásnak, és műtétnek két előnye lehet:

1) A donor részletes kivizsgálása során időben kiderülhetnek olyan betegségek, amelyek különben nem kerültek volna felismerésre.

2) A donor azáltal, hogy megmentette családtagja életét, büszke lehet nemes cselekedetére, amely önértékelését, és megbecsülését jelentősen javítja.

Ugyanakkor, a donorműtétnek, bármilyen körültekintően, és precízen is végezzük, lehetnek szövődményei, amelyek maradandó károsodáshoz, és akár halálhoz is vezethetnek. Ezért a donorjelöltnek ismernie kell ezeket felelős döntése meghozatalához.
A világon eddig több mint 2000 élődonoros májműtétet végeztek. Ebbe benne foglaltatik a jobb, és bal lebeny eltávolítása is. Észak-Amerikában, és a világ más részein is a májszegment donáció kapcsán haláleset is előfordult. Az eddigi tapasztalatokat elemezve, a bal lebeny donációja esetében a halál kockázata 0.2.-0.5 %, jobb lebeny esetében 0.3-1 %. Olyan is előfordult, hogy a donor, a májszegment eltávolítás után kialakult májelégtelenség következtében, májátültetésre szorult.
A műtét nagy, jobb bordaív alatti sebészi metszésből történik, amely alatt maradandó érzéskiesés várható, illetve sérv kialakulása is lehetséges.
A lehetséges szövődmények közé tartoznak az altatás lehetséges mellékhatásai, agyvérzés, szívinfarktus, vérrögképződés, és tüdőembólia, hasűri, és/vagy mellkasi folyadékgyülem, alsóvégtagi duzzanat, vérzés, epecsorgás, amely miatt reoperáció válhat szükségessé, sebfájdalom, májelégtelenség.
A recipiens oldalon is számos szövődmény lehetséges: az is előfordulhat, hogy a recipiens meghal a műtét alatt, illetve közvetlenül a műtét utáni időszakban.
Az élődonoros májátültetés egy új sebészeti módszer, és lehetőség, ezért előre nem látható szövődmények is előfordulhatnak.

Sebészi szövődmények

Általában a szívkoszorúerek betegségei, az agyi erek betegségei, az idült tüdőbetegségek jelentősen növelik a műtét körüli szövődményeket, emiatt a májrészlet adományozása ellenjavallt.

Dohányzó donorok esetében célszerű a dohányzást 8 héttel a tervezett műtét előtt abbahagyni. Számos centrumban dohányzás esetében a donációt nem végzik el.

A túlsúlyosság fokozott kockázatot jelent a vér rögösödésének szempontjából is. A túlsúlyos betegek májának zsírtartalma is gyakran magasabb, ezért ezeket a jelölteket, betegeket gondosan ki kell vizsgálni, és gyakran jelentős testsúlycsökkentést javasolunk.

Fokozott véralvadási készség

Fokozott kockázatot jelentenek a vér rögösödésének szövődményei, ezért a fokozott véralvadási készség ellenjavallatot képez, az ilyen betegek részletes alavadológiai kivizsgálása, az V-ös véralvadási faktor, és a cardiolipid ellenanyag kimutatása szükséges. Akinél az V-ös véralvadási faktor mutációját lehet kimutatni, és nem volt anamnézisében vérrögösödés szövődménye, nem szükséges kizárni az adományozásból, mert a szövődmény alacsony a műtét alatt, és után adott, véralvadást megelőző kezelések miatt.

Átvihető betegségek

Az AIDS, és a fertőző májgyulladás könnyen átvihető a transzplantáció során, így a donáció kizáró tényezője. A nyirokrendszer daganatai, és az emberi herpesz vírus átvitele esetén, fehérvérűség, bénulások, vagy más rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulhatnak ki. Májszegment adományozás ezen aktív betegségek esetében nem végezhető el. Gyógyított vérbaj, vagy tüdővész, vagy Cytomegalo-vírus pozitivitás esetében a szervadományozás elvégezhető.

A donor esetében figyelni kell a családi előzményekben már előfordult daganatos megbetegedésekre is. Bőrrák, veserák, emlődaganat, a legtöbb vérképző rendszeri daganatos megbetegedések, gyomor tumor, és más rosszindulatú megbetegedések a szervadományozás ellenjavallatát képezik. A daganatok korábbi gyógyítása, gyógyszeres úton, egy további gondot jelent. Elvégezhető az adományozás abban az esetben, ha a donornak kezelt kezdődő bőrrákja, vagy méhszáj daganata van. A hólyag kezdődő daganatos megbetegedése az adományozást kizárja

Nemzetközi tapasztalatok

A SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika munkatársai, két nagy tapasztalattal rendelkező, világhírű élődonoros májcentrumban (Kanada-Toronto, és Németország-Hamburg) szerezték tudásukat, és ezekkel dolgoznak együtt élő munkakapcsolatban. Hamburgban 15 éve, a kanadai Toronto General Hospital-ban 2000 óta végeznek élődonoros májátültetést. Torontóban több mint 190 ilyen beavatkozás történt. Ezen időszak alatt nem volt műtéti halálozás, vagy nagyobb sebészi szövődmény. Az átlagos műtéti idő 390 perc, az átlagos műtéti vérigény 800 ml volt. Három donor esetében a műtét elején végzett cholangiographia, (epeúti festékes röntgenvizsgálat) olyan epeúti változatot mutatott, amely miatt a májszegment eltávolítását nem végezték el. A májszegment átültetésen átesett recipiensek 80 %-a él, és jól van a transzplantáció után.

Jogi szabályozás

Ha donor a recipiens genetikai rokona (szülő, testvér, nagyszülő, gyermek, unokatestvér), akkor nem kell az etikai Bizottsági vizsgálat, így annak engedélye sem. A vizsgálatok elvégezhetők.
Ha donor jelölt nem genetikai rokon (házastárs, élettárs, barát, stb.), akkor, még a vizsgálatok előtt az egyetem etikai Bizottságának engedélye szükséges!
Minden esetben közjegyzői okirat szükséges a vizsgálatok végeztével. A szerv adományozásának szándéka esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől, és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint a donor esetleges halála esetén, hozzájárul a kórboncolásához.

Törvényi Szabályozás

SZERV-, ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS

202. § E fejezet alkalmazásában a) szövet: az emberi test bármely része, ide nem értve aa) a spermiumot, és a petesejtet, ab) az embriót, és a magzatot, ac) a vért, és a véralkotórészt; b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amelyet – egészben történő eltávolítása esetén – a szervezet nem képes regenerálni; c) szerv-, és szövetátültetés: szerv, és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése; d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet, vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából; e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából; f) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes, és visszafordíthatatlan megszűnése; g) halál: amikor a légzés, a keringés, és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből

205. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következ? szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos, és maradandó fogyatékosságot, b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; c) regenerálódó szövetet. (2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

206. § (1) Szervet, illetve szövetet – az (5) bekezdés kivételével – csak cselekvőképes személy adományozhat. (2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens a) egyeneságbeli rokona, b) egyeneságbeli rokonának testvére, c) testvére, d) testvérének egyeneságbeli rokona. (3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor, és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor, és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn, és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. (4) A fogva tartott, és a sorkatonai szolgálatot töltő személy csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szervdonor. (5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt, vagy más regenerálódó szövet eltávolítására – kizárólag a (2) bekezdés szerinti hozzátartozó testébe való átültetés céljából – kiskorú személy testéből – is sor kerülhet. Ebben az esetben a törvényes képviselő beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehetőség szerint a kiskorú személyt is meghallgatja, és meggyőződik arról, hogy a kiskorú a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát.

207. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. (2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, és igazolt ? társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. E költségeket az állam viseli.

208. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak, és a szerv átültetésre alkalmas.

209. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása el?tt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban, és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú, és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi. (2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől, és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint, hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. (3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. (5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különösen arról, hogy a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, c) szervezetébe milyen eredetű szervet, vagy szövetet kívánnak beültetni. (6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni.

210. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében, vagy testi épségében károsodott – ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant, vagy meghalt, és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.

Szerv, és szövet beültetése

215. § (1) Azokat a betegeket, akiknél szerv-, vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv-, vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi. (2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről. (3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. (4) A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját, és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság végzi.

Kérelem a kórházi etikai bizottsághoz (1. számú melléklet a 18./1998.(XII.27.) EüM rendelethez) letölthető dokumentum.

Letölthető dokumentumok

Kérelem a kórházi etikai bizottsághoz