Pszichokardiológia munkacsoport

Tagjai: Dr. Stauder Adrienne, Dr. Balog Piroska, Dr. Purebl György

Külső együttműködő partnerek:   Dr. Nagy Klaudia Vivien kardiológus, Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika (VSZÉK); Bernáth-Lukács Zsuzsa diplomás ápoló, vezető gondozási koordinátor, VSZÉK, SZÍVSN Betegegyesület Elnöke

HÁTTÉR

Számos vizsgálat tanulmány bizonyítja a kardiovaszkuláris megbetegedések és a pszichoszociális tényezők szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák felmérését, azonosítását, és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését minden kardiológiai betegben.

A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba.

A pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelésére és a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentésére széles körben alkalmazható a Williams Életkészségek® (WÉK) program. A Duke Egyetemen kidolgozott stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő programot a Magatartástudományi Intézet munkatársai adaptálták magyar nyelvre, és a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társasággal együttműködésben biztosítják a csoportvezetők képzését és szupervízióját. A mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítását célzó WÉK magatartásorvoslási program Magyarországon széles körben elérhető (www.eletkeszsegek.hu). A készségfejlesztő tréning hatására a kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknél az életminőség javulása mellett a fiziológiai paraméterekben (szubjektív testi tünetek, pulzus, vérnyomás ingadozás) is pozitív változások mennek végbe. WÉK tréning jellegű képzés a kardiológiai betegek ellátásában résztvevő egészségügyi dolgozók számára is javasolt, nem csak a hatékonyabb betegellátás érdekében, hanem a stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére is.

Az ESCAPE nemzetközi kutatás keretében integrált, betegközpontú, biopszichoszociális ellátást kapnak 65 év feletti a résztvevő idős, szívelégtelenségben és több társbetegségben is szenvedő (multimorbid) betegek, akik nehezen tudnak megküzdeni a betegségekkel, és azok érzelmi terheivel.

A vizsgálat során 9 hónapon keresztül gyakorlati és érzelmi támogatást kapnak a betegek egy gondozási koordinátortól, akik felsőfokú végzettségű ápoló. A betegek állapotát és életminőségét kérdőíves adatgyűjtéssel követjük.

A résztvevő betegeknek nem kell utazniuk, mert az egész kutatás, beleértve az adatgyűjtést és a konzultációkat, telefonon vagy videóhívásokon keresztül valósítható meg, a kérdőíveket postán küldjük ki.

Az ESCAPE nemzetközi, multicentrikus Horizon2020 kutatás célja annak vizsgálata, hogy az integrált és személyre szabott kezelés és beteggondozás javítja-e a krónikus szívelégtelenségben szenvedő idős, több társbetegséggel rendelkező betegek megküzdését, fizikai és mentális egészségét.

A projektben magyar részről a Semmelweis Egyetem, azon belül a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika és a Magatartástudományi Intézet munkatársai vesznek részt.

Kapcsolódó publikációk:

1. Zelenak, C., Nagel, J., Bersch, K., Derendorf, L., Doyle, F., Friede, T., … & ESCAPE consortium. (2023). Integrated care for older multimorbid heart failure patients: protocol for the ESCAPE randomized trial and cohort study. ESC Heart Failure. http://doi.org/10.1002/ehf2.14294 (IF: 3.612; Q2)
2. Szusecki, T., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A. (2023). The prevalence and mental health correlates of exposure to offensive behaviours at work in Hungary: results of a national representative survey. BMC Public Health, 23(78):1-14. https://doi.org/10.1186/s12889-022-14920-0 (IF 4.135, Q1)
3. Balog, P. (2022): A hátrányos gazdasági-társadalmi helyzet, a személyiségtényezők, valamint az akut és a krónikus stressz összefüggései a kardiovaszkuláris betegségekkel, In: Purebl, György; Susánszky, Anna; Susánszky, Pál (szerk.) Csak az egészség meglegyen! Budapest, Magyarország : Semmelweis Kiadó (2022) pp. 95-102. , 8 p.
4. Tóth-Vajna, G., Tóth-Vajna, Z., Konkoly Thege, B., & Balog, P. (2021). Depression among predictors of intermittent claudication: A cross-sectional study. Physiology international, 10.1556/2060.2021.00186. Advance online publication. https://doi.org/10.1556/2060.2021.00186
5. Somogyi, É., Kiss, Z., & Stauder, A. A stresszkezelés szerepe a hypertonia gondozásában és a cardiovascularis betegségek kezelésében. Hypertonia és Nephrologia, 2020; 24(5), 215-220. https://doi.org/10.33668/hn.24.019
6. Tóth-Vajna, G., Tóth-Vajna, Z., Balog, P., & Konkolÿ Thege, B. (2020). Depressive symptomatology and personality traits in patients with symptomatic and asymptomatic peripheral arterial disease. BMC cardiovascular disorders, 20(1), 304. https://doi.org/10.1186/s12872-020-01586-y
7. Balog, P., Janszky, I., Chen, H., Rafael, B., Hemmingsson, T., & László, K. D. (2019). Social relations in late adolescence and incident coronary heart disease: a 38-year follow-up of the Swedish 1969-1970 Conscription Cohort. BMJ open, 9(12), e030880. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2019-030880
8. Balog, P., & Konkolÿ Thege, B. (2019). The role of vital exhaustion in predicting the recurrence of vascular events: A longitudinal study. International journal of clinical and health psychology : IJCHP, 19(1), 75–79. https://doi.org/10.1016/j.ijchp.2018.11.004
9. Stauder A, Cserháti Z, Konkolÿ Thege B. Decreasing the negative effects of work-related stress in unchanged working environments. European Journal of Mental Health 13 (2018) 163-183 (Q4)
10. Balog P. (2018). A negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggései [Negative emotions associated with cardiovascular diseases]. Orvosi hetilap, 159(48), 2005–2010. https://doi.org/10.1556/650.2018.31221
11. Balog, P., Falger, P. R. J., Szabó, G., Rafael, B., Székely, A., & Konkolÿ Thege, B. (2017). Are vital exhaustion and depression independent risk factors for cardiovascular disease morbidity?. Health psychology : official journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 36(8), 740–748. https://doi.org/10.1037/hea0000495
12. *Piepoli, M. F., et al. „Authors/Task Force Members. 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: the Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of 10 societies and by invited experts): Developed with the special contribution of the European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR).” Eur Heart J 37.29 (2016): 2315-81.
13. Stauder A, Balog P, Kovács M, Susánszky É: A Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő program magyar adaptációja és 10 éves tapasztalatai. (The Hungarian adaptation of the Williams LifeSkills® stress management and psychosocial skills training program and ten years’ implementation in Hungary) Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2016:17(2), 81-95
14. Rafael, B., Konkolÿ Thege, B., Kovács, P., & Balog, P. (2015). Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében [Anxiety, depression, health-related control beliefs, and their association with health behavior in patients with ischemic heart disease]. Orvosi hetilap, 156(20), 813–822. https://doi.org/10.1556/650.2015.30158
15. Cserép, Z., Losoncz, E., Tóth, R., Tóth, A., Juhász, B., Balog, P., Vargha, P., Gál, J., Contrada, R. J., Falger, P. R., & Székely, A. (2014). Self-rated health is associated with the length of stay at the intensive care unit and hospital following cardiac surgery. BMC cardiovascular disorders, 14, 171. https://doi.org/10.1186/1471-2261-14-171
16. Rafael, B., Simon, A., Drótos, G., & Balog, P. (2014). Vital exhaustion and anxiety are related to subjective quality of life in patients with acute myocardial infarct before cardiac rehabilitation. Journal of clinical nursing, 23(19-20), 2864–2873. https://doi.org/10.1111/jocn.12563