Orvosi kommunikáció – (AOK)

• Orvosi kommunikáció – Tematika
• Orvosi kommunikáció – Órarend

 

A tantárgy oktatásának célkitűzése, helye az orvosképzés kurrikulumában:

A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelő kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetővé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelően együttműködjön az orvossal. Az oktatás célja részben azoknak a kommunikációs módszereknek az átadása, amelyekkel hatékonyabbá válhatnak az orvosok mindennapos feladatai: a betegek meghallgatása, kikérdezése, tájékoztatása, együttműködésük kialakítása. Az oktatás tárgyai a mindennapi orvos-beteg kapcsolat olyan – az utóbbi időben előtérbe került – elemei is, mint pl. a közös döntéshozatal, az orvosi kommunikáció szuggesztív hatásai, a betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai.

Az orvosi kommunikáció általános szabályszerűségeinek ismertetése mellett a tantárgy a gyógyítás különböző színtereinek kommunikációs sajátosságait is bemutatja. Így többek között foglalkozunk a gyermekekkel, az idősekkel való kommunikáció sajátosságaival, a szexuális témák megbeszélésének és az orvos kulturális kompetenciájának a kérdésköreivel is. Oktatásunkban nagy hangsúlyt helyezünk az orvos-beteg kapcsolat nehéz kérdéseire, így foglalkozunk a rossz hírek közlésével, az agresszió kommunikatív kezelési lehetőségeivel.
A tárgy oktatásának fő célja, hogy az orvosi hivatásra készülő hallgatók olyan kommunikációs ismereteket sajátítsanak el, amelyek elősegítik a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítását, s amelyeket a mindennapi gyakorlatukban alkalmazva hatékonyabbá tehetik gyógyító munkájukat.

A tárgy sikeres elvégzése milyen kompetenciák megszerzését eredményezi:

A tárgy sikeres elvégzése után a hallgató képessé válik arra, hogy

• megfelelő kérdezési technikát használva hatékonyan tudja feltérképezni a diagnózisalkotáshoz szükséges információkat;
• alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek a betegtájékoztatás során elősegítik az információk megértését és megjegyzését;
• figyelmének és empátiájának kifejezésére konkrét kommunikációs módszereket ismerjen és alkalmazzon;
• a páciens terápiás együttműködésének javítása érdekében többféle kommunikációs módszert is használni tudjon;
• a kezelések lehetséges kockázatairól jogszerű, tárgyilagos, mégsem riasztó módon tudja tájékoztatni a pácienst;
• aktivizálni tudja a pácienst annak érdekében, hogy minél inkább részesévé váljon saját kezelésének, és így a páciens maga is minél többet tegyen gyógyulása, állapotának javulása érdekében;
• hatékony módszerek álljanak rendelkezésére az életmódváltás elősegítése érdekében;
• tudatosítsa, hogy az orvos kommunikációjának milyen szuggesztív hatásai lehetnek; alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek az orvos szavainak pozitív hatásait állítják az együttműködés és a gyógyítás szolgálatába;
• képes legyen a páciensek egyedi adottságaihoz (életkorához, eltérő szociális és kulturális hátteréhez, különböző egészségértési szintjeihez, esetleges pszichés zavaraihoz vagy fogyatékosságához) illeszkedő módon kommunikálni;
• zavarmentesen tudjon kommunikálni intim kérdésekről is;
• ismerjen és alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyekkel a feszültségek kezelhetők;
• képes legyen együttérző módon közölni rossz híreket (pl. gyógyíthatatlan betegség hírét, halálhírt, veleszületett fejlődési rendellenesség hírét);
• hatékonyan tudja használni a modern technikai lehetőségeket az orvosi kommunikáció céljai érdekében;
• ismerjen és alkalmazni tudjon olyan kommunikációs módszereket, amelyek növelik a betegbiztonságot.

 

A tantárgy felvételéhez, illetve elsajátításához szükséges előtanulmányi feltétel(ek):

A tantárgy felvételének nincs előtanulmányi feltétele.

A kurzus megindításának hallgatói létszámfeltételei (minimum, maximun), a hallgatók  kiválasztásának módja:

A tantárgy oktatása kötelező jelleggel az I. félévben az E-H csoportok, a II. félévben az A-D csoportok számára történik.

A kurzusra történő jelentkezés módja:

A Neptun rendszeren keresztül

A tárgy részletes tematikája:

1. hét: előadás. Az orvosi kommunikáció tantárgy bemutatása. Kommunikációs nehézségek, megoldási lehetőségek a mindennapi orvosi gyakorlatban.
2. hét: előadás. Az életmódváltás elősegítése
3. hét: előadás. A betegtájékoztatás kommunikációs kérdései
4. hét: előadás. Rossz hírek közlése. Kommunikáció fogyatékossággal élőkkel
5. hét: előadás. A betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai. Kommunikáció szexuális kérdésekről
6. hét: gyakorlat. Kommunikáció a mindennapokban, kommunikáció az orvoslásban.
7. hét: gyakorlat. Betegtájékoztatás. Információk átadása az orvosi gyakorlatban.
8. hét: gyakorlat. Az aktív figyelem, az empátia jelenségvilága.
9. hét: gyakorlat: A páciens aktív bevonódását segítő módszerek: a szuggesztív kommunikáció technikái, motivációs interjú, közös döntéshozatal
10. hét: gyakorlat. Rossz hírek közlése. Kommunikáció komplementer és alternatív gyógymódokról.
11. hét: gyakorlat. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei
12. hét: gyakorlat. Kommunikáció szexuális problémákról. Az orvos kulturális kompetenciája.
13. hét: gyakorlat. Beszámoló a terepgyakorlatokról.
14. hét: gyakorlat. Beszámoló a terepgyakorlatokról. A félév zárása

 

Előadók: Dr. Pilling János, Dr. Kollár János, Dr. Babusa Bernadett

Gyakorlatvezetők: Dr. Babusa Bernadett, Dr. Balog Piroska, Dr. Kollár János, Dr. Pilling János, Sándor Imola, Dr. Stauder Adrienne

 

Az adott tantárgy határterületi kérdéseit érintő egyéb tárgyak (kötelező és választható tárgyak egyaránt!). A tematikák lehetséges átfedései:

• Orvos-egészségügyi szociológia (Lehetséges átfedés: a modern technika hatása az orvosi kommunikációra)
• Orvosi pszichológia, Pszichiátria (Lehetséges átfedés: kapcsolat, kommunikáció pszichés zavarokkal küzdő emberekkel.)
• Bioetika (lehetséges átfedés: számos területen. Az orvosi kommunikáció a bioetika által követendőnek tartott elvek gyakorlati megvalósításának lehetőségeivel foglalkozik.)

 

A tantárgy sikeres elvégzéséhez szükséges speciális tanulmányi munka:

(Pl. terepgyakorlat, kórlapelemzés, felmérés készítése, stb.)

Terepgyakorlat. A hallgató egy egészségügyi intézményben figyeli meg, hogy a tantárgy során oktatott kommunikációs módszerek hogyan jelennek meg a mindennapi orvosi gyakorlatban, majd tapasztalatairól a gyakorlatokon rövid beszámolót tart.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége:

A félév végi aláíráshoz a gyakorlatok legalább 75%-án való részvétel szükséges. A hiányzás hetében a hallgató (legfeljebb egy alkalommal) a tárgy más időpontban tartott gyakorlatain hiányzását pótolhatja.

A megszerzett ismeretek ellenőrzésének módja a szorgalmi időszakban:

(Pl. házi feladat, beszámoló, zárthelyi stb. témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége.)

A szorgalmi időszakban az ismeretek ellenőrzésére kötelező jellegű számonkérés nincs.

A félév aláírásának követelményei:

• A gyakorlatok legalább 75%-án való részvétel
• Terepgyakorlaton való részvétel
• Vetített (Power Point-os vagy Prezi-s) terepgyakorlati beszámoló prezentálása (szóbeli előadása)

 A vizsga típusa: Kollokvium

Vizsgakövetelmények:

(Elméleti vizsga esetén kérjük a tételsor megadását, gyakorlati vizsga esetén a vizsgáztatás témakörét és módját.)

A szóbeli vizsga alapja az Orvosi kommunikáció a gyakorlatban című tankönyv (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018) tananyagának ismerete. A szóbeli vizsga eredményes teljesítéséhez azonban ezen túlmenően szükség van az előadások és a gyakorlatok tananyagának ismeretére is.

A vizsgán a hallgatók két tételsorból egy-egy tételt húznak.

„A” tételsor

1. Az orvosi kommunikáció jelentősége. Tévhitek és tények az orvosi kommunikációval kapcsolatban.

 

2. Az orvos-beteg konzultáció

 

3. Az életmódváltás támogatása: az 5A és az 5R módszer, a viselkedésváltozás szakaszainak modellje

 

4. Az életmódváltás támogatása: a motivációs interjú

 

5. Az egészségértés fejlesztésének kommunikációs lehetőségei

 

6. Kommunikáció a kezelések kockázatairól

 

7. Közös döntéshozatal

 

8. Szuggesztív kommunikáció az orvosi gyakorlatban

 

9. Kommunikáció gyermekekkel

 

10. Kommunikáció idős emberekkel. Kommunikáció idős korban jelentkező mentális zavarok esetén

 

11. Az orvos kulturális kompetenciája

 

„B” tételsor

 

12. Kommunikáció funkcionális tünetekről

 

13. Kommunikáció komplementer és alternatív módszereket használó betegekkel

 

14. Kommunikáció intim kérdésekről

 

15. Kommunikáció feszült, indulatos emberekkel

 

16. Kommunikáció depressziós betegekkel. Az öngyilkossági veszély felismerése

 

17. Kommunikáció szorongó betegekkel és szenvedélybetegekkel

 

18. Rossz hírek közlése

 

19. A betegbiztonság kommunikációs vonatkozásai

 

20. Kommunikáció fogyatékos emberekkel

 

21. Kommunikáció abúzusok áldozataival

 

22. E-health: technikai eszközök használata az egészségügyi kommunikációban

 

Az osztályzat kialakításának módja és típusa:

(Az elméleti és gyakorlati vizsga beszámításának módja. Az évközi számonkérések eredményeink beszámítási módja.)

 

A szóbeli vizsgán (kollokvium) a vizsgajegy a két tételre adott osztályzat átlaga, ám a vizsga csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a hallgató egyik tételére sem kap elégtelen jegyet.

 

A vizsgára történő jelentkezés módja: A Neptun rendszeren keresztül.

A vizsga megismétlésének lehetőségei: TVSZ szerint

 

A tananyag elsajátításához felhasználható nyomtatott, elektronikus és online jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom (online anyag esetén html cím):

 

Kötelező irodalom:

Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018.

Ajánlott online anyagok:

A tankönyvhöz tartozó, a tananyagot kiegészítő (ajánlott) honlap, amely oktatóvideókat, további információs anyagokat és interaktív tanulási lehetőségeket biztosít: www.orvosikommunikacio.hu

További ajánlott irodalom:

 

Kötelező irodalom:

Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018.

 

Ajánlott irodalom:

– Csabai Márta – Csörsz Ilona – Szili Katalin: A gyógyító kapcsolat élménye. Oriold és Társa Kiadó, Budapest, 2009.

– Kollár János: Világunk (h)arcai – Beszélgetések fogyatékossággal élő emberek életéről. TT Play Kiadó, Debrecen, 2013.

– Léder László: A gyógyító kommunikáció. Betűvirág Kiadó, Budapest, 2012.

– Varga Katalin – Diószeghy Csaba (2001): Hűtésbefizetés avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban. Pólya Kiadó, Budapest

– Varga Katalin (szerk.): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011.

– Varga Katalin: Helyzet+oldások. Kommunikációs stratégiák kiélezett orvosi helyzetekben.  Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013.

– Zana Ágnes: Mit mondjak, hogyan mondjam? Gondolatok az életről és az élet végéről. Kossuth kiadó 2018.

 

Ajánlott online anyagok:

A tankönyvhöz tartozó, a tananyagot kiegészítő (ajánlott) honlap, amely oktatóvideókat, további információs anyagokat és interaktív tanulási lehetőségeket biztosít: www.orvosikommunikacio.hu

 

Tájékoztató a kommunikáció terepgyakorlatokról

A terepgyakorlat célja: kommunikációs helyzetek és folyamatok megfigyelése, elemzése.

A terepgyakorlat időtartama: 2-4 óra

Terepgyakorlati helyszínek: a Magatartástudományi Intézet Kommunikáció Részlege a hallgatók rendelkezésére bocsátja a terepgyakorlati helyek listáját. A hallgatóknak lehetőségük van olyan egészségügyi intézmény választására is, amely nem szerepel a listán. Nem fogadható azonban el terepgyakorlatként rokonnál, vagy a hallgatóval egyéb személyes kapcsolatban álló orvosnál eltöltött gyakorlat, a hallgató egyetemi oktatóinál töltött gyakorlat, valamint a hallgató munkahelyéről vagy saját betegségéről szóló beszámoló.

A terepgyakorlat megkezdése előtt

– A hallgató kiválaszthatja a helyszínt, s eldöntheti, hogy ezt egyedül vagy párban szeretné-e felkeresni. (Egyes terepgyakorlati helyszíneken az egyidejűleg fogadott hallgatók száma korlátozott – erről a terepgyakorlati helyek listája tájékoztatást ad.)

– A választott terepgyakorlati helyszínt a hallgatók gyakorlatvezetőjükkel egyeztetik, majd

– A terepgyakorlati hely vezetőjét telefonon felkeresik, s a gyakorlat pontos időpontját vele egyeztetik.

– Töltse le a Magatartástudományi Intézet honlapjáról és nyomtassa ki az „Igazolás orvosi kommunikáció terepgyakorlaton való részvételről” c. nyomtatványt. A terepgyakorlat helyszínén kérjen meg egy orvost arra, hogy ezt írja alá és orvosi pecsétjével pecsételje le!

A hallgatók a terepgyakorlatok során kötelesek betartani mind az egyetem, mind a fogadó intézmény aktuálisan hatályban levő COVID19 járványügyi előírásait, szabályait.

– A terepgyakorlat során fényképet, hangfelvételt vagy videó felvételt készíteni tilos.

Javasolt megfigyelési szempontok:

– a verbális és a nonverbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése és elemzése;

– az egészségügyben dolgozók betegekkel, hozzátartozókkal és egymással folytatott kommunikációjának, valamint a betegek egymás közötti kommunikációjának sajátosságai;

– a különböző orvosi szakterületek (pl. sürgősségi betegellátás, onkológia, nőgyógyászat, pszichiátria, stb.) kommunikációs sajátosságai;

– a betegfelvétel, az exploráció, a vizsgálati módszerek, a diagnózisközlés, a terápiás beavatkozások, a vizit és a személyzeti megbeszélések kommunikációs specifikumai;

– a szorongás jelei, a szorongást csökkentő légkör megteremtése;

– kritikus kommunikációs helyzetek (rossz hírek közlése; sürgősségi betegellátás; stb.);

– empátia, kongruencia az orvosi kommunikációban;

– a meggyőzés módszerei: a z együttműködés (terápiahűség) biztosításának lehetőségei, a betegségek megelőzésének kommunikációs aspektusai.

 

A szóbeli terepgyakorlati beszámolóról

A szóbeli beszámoló célja a terepgyakorlati tapasztalatok megbeszélése, elemzése. A beszámolót Power Point-os (esetleg Preziben) elkészített kiselőadás formájában kell megtartani. A beszámoló időtartama: 6-8 perc. Ha több hallgató közösen vett rész egy terepgyakorlaton, akkor is saját, külön előadást kell készíteniük, hiszen munkájukat egyénileg értékeljük!

A terepgyakorlati beszámoló számítógépes anyagát a gyakorlatvezetőnek e-mail-en kell elküldeni a gyakorlatvezető által megadott határidőig.

A ppt file elnevezése: hallgató neve, csoport, helyszín: pl. KissKazmer_A1_gyereksebeszet

Preziben készült bemutató esetén csak a linket küldje a hallgató!

Az előadásnak nem az események időrendi elbeszélése a célja, hanem kommunikációs helyzetek elemzése. Javasolt tehát az előadás elkészítése során kiválasztani azt a kommunikációs témakört, amely köré a hallgató mondandója, az előadás üzenetei rendeződnek!

A beszámoló formai követelményei:

• A nyitó slide-on szerepeljen a kiselőadás címe, a hallgató neve, a megfigyelés időpontja és jellege (családorvosi rendelő, gyermeksebészet, pszichiátria osztály stb.) Ne szerepeljen rajta az orvos neve, és az ellátóhely neve sem!
• A választott helyszín jellemzői kommunikációs szempontból
• Konkrét kommunikációs helyzet(ek) ismertetése, elemzése
• A gyakorlati megfigyelések és a tananyag összekapcsolása.
• Összegzés, következtetések, egy legfontosabb tapasztalat kiemeléseA terepgyakorlati megfigyelés és szóbeli beszámoló értékelése:

A félév végi aláírást azok a hallgatók kapják meg, akik fentiek szerint elvégzik a terepgyakorlatot és megfelelő színvonalú kiselőadást tartanak.

A terepgyakorlati beszámoló számítógépes anyagát a gyakorlatvezetőnek e-mail-en át kell küldeni. Minden csoportnak saját email címe van, ahova a prezentációkat küldeni kell: tergyak [PONT] a3 [KUKAC] gmail [PONT] com, vagy tergyak [PONT] d3 [KUKAC] gmail [PONT] com, stb.

• Igazolás gyakorlat pótlásához
• Igazolás orvosi kommunikáció terepgyakorlaton való részvételről
• Az „Orvosi kommunikáció a gyakorlatban” című tankönyvhöz tartozó honlap
  a www.orvosikommunikacio.hu címen érhető el.