Nyitólap / Kutatás / Magatartástudományi Intézet kutatásai /

Családi kapcsolatok minősége és az egészségi állapot összefüggései – kutatócsoport

CSALÁDI KAPCSOLATOK MINŐSÉGE ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖSSZEFÜGGÉSEI – KUTATÓCSOPORT

 Téma: A családi állapot (különös tekintettel a házastársi/élettársi valamint az elvált családi állapotok) és az egészségi állapot összefüggései, valamint a szülői konfliktusok és a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata.

 Témavezető: Dr.Balog Piroska

 Munkacsoport tagjai:
Intézeti munkatársak: Dr.Balog Piroska, Dr. Susánszky Anna
Külső munkatársak: Dr.Tesch Dóra
TDK hallgatók: Szita Gergely, Poós Alexandra

 

A kutatás célja

Az egészség sérülése a családi kapcsolatokra is hatással van, ugyanakkor a házastársi konfliktusok, nemcsak a mentális egészséget rontják (növelve a szorongásos és depressziós tünetek számát) de fiziológiai változásokat is okoznak. Kutatásunk során azt vizsgájuk, hogy a családi állapot (különös tekintettel a házastársi/élettársi valamint az elvált családi állapotok), valamint a házastársi stressz milyen összefüggéseket mutat a (mentális és fizikai) egészégi állapottal. Ugyanakkor a családi konfliktusok, a válás, hatással vannak a gyermekek egészségére, fejlődésére. Tervezzük a nemzetközileg alkalmazott Szülői Konfliktusok Érzékelését Mérő Skála (The Children’s Perception of Interparental Conflict Scale; CPIC) magyar gyermekek körében történő validálását és standardizálását.

 

A témához kapcsolódó publikációk: 

  1. Poós Alexa, Tesch Dóra, Balog Piroska: Csecsemők és kisgyermekek együttalvása a szülőkkel – előnyei és veszélyei – rövid összefoglalás. VÉDŐNŐ 35 : 1 pp. 10-13,4 p. (2025)
  2. Balog, P., Tesch, D., & Poós, A. (2024). A gyermekkori alvászavarok háttértényezői: a szülők közötti konfliktusok, a szülő-gyermek kötődés, a nevelési stílus és a szülő-gyermek kapcsolat minősége. Orvosi Hetilap, 165(17), 652-663.
  3. Balog, P., & Susánszky, A. (2022). A házastársi/élettársi kapcsolat minősége és a mentális egészségi állapot összefüggései a fiatal felnőttek körében. Kapocs, 5(1), 22-31.
  4. Susánszky, A., Susánszky, P., Szebik, I., Balog, P., & Susánszky, É. (2022). A szülés és szülésélmény hatása a gyermekvállalási hajlandóságra. Kapocs, 5(1), 46-53.
  5. Balog, P., & Susánszky, A. (2022). A termékenységi zavarok pszichoszociális összefüggései. KAPOCS, 5(1), 70-75.
  6. Pilling, J., & Balog, P. (2022). Szexualitás a párkapcsolatokban: Szexuális zavarok gyakorisága és összefüggései a párkapcsolat minőségével. KAPOCS, 5(1), 76-83.
  7. Szepes M, Kovács É, & Balog P (2015). Krízis a családban. A családi kapcsolatok minősége és az egészségi állapot összefüggései. In:  Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana, 166-182.
  8. Pári A, Balog P (2022): A gyermekvállalást jelenleg elutasító gyermektelenek a fiatal felnőttek körében In: Engler, Á; Purebl, Gy.; Susánszky, É.; Székely, A. (szerk.) Magyar Lelkiállapot 2021. Család- egészség – közösség : Hungarostudy 2021 tanulmányok, Budapest, Magyarország : Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (2022) 568 p. pp. 147-167. , 21 p.
  9. Pilling J, Balog P (2022): A szexuális elégedettséget befolyásoló tényezők. In: Engler, Á; Purebl, Gy.; Susánszky, É.; Székely, A. (szerk.) Magyar Lelkiállapot 2021. Család- egészség – közösség : Hungarostudy 2021 tanulmányok Budapest, Magyarország : Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (2022) 568 p. pp. 93-108. , 16 p.
  10. Balog P., Szalai T (2022): A fiatal felnőttek anyai és párkapcsolati kötődésének pszichoszociális összefüggései. In: Engler, Á; Purebl, Gy.; Susánszky, É.; Székely, A. (szerk.) Magyar Lelkiállapot 2021. Család- egészség – közösség : Hungarostudy 2021 tanulmányok. Budapest, Magyarország : Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (2022) 568 p. pp. 31-50. , 20 p.
  11. Szepes M, Czeglédi E, Urbán R, Horváth K, & Balog P (2014). A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok= Psychometric evaluation of the Hungarian version of the Children’s Perception of Interparental Conflict Scale. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(2), 139-170.
  12. Kovács É, Balog P, & Mészáros E (2013). A házastársi, élettársi és elvált családi állapot összefüggései a mentális egészséggel / Married, cohabiting, and divorced marital status and mental health. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(3), 205-230.
  13. Balog P, Falger P, Szabó G, Dégi CsL, Kállay É, Stauder A, Székely A, Kopp M (2013): Marital distress, treatment for hypertension and depression – gender differences. Journal of Cognitive and Behavioral Psychotherapies, Vol. 13, No. 2, September 2013, 371-384.
  14. Balog P, Dégi LCs, Szabó G, Susánszky A, Stauder A, Székely A & Kopp, M. (2010). Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők. Hypertension or depression? In bad marriages, men may react differently than women. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 313-333.
  15. Susánszky A, Susánszky É, Balog P, & Kopp M. (2010). A házastársi stressz prediktorai férfiak körében= Predictors of marital stress among men. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 391-404.
  16. Balog P, Székely A, Szabó G, Kopp M (2006) A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7 (3): 193-203.
  17. Balog P (2006). Marital stress and cardiovascular vulnerability (Doctoral dissertation, Semmelweis University).
  18. Balog P, Janszky I, Leineweber C, Blom M, Wamala SP, & Orth-Gomér K (2003). Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research, 54(2), 113-119.