NEMES LÁSZLÓ: KONRAD LORENZ A TERMÉSZET MEGISMERÉSÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL. Kommentár 2020/1. pp. 93-99.
Mint oly sok gyereket akkoriban, engem is mélyen megigézett Konrad Lorenz tudósi habitusa és munkája, gyerekkorom kedvenc, agyonolvasott könyvévé vált a Salamon király gyűrűje, ennek hatására tartottam megannyi különféle állatot: halat, madarat, hörcsögöt, tücsköt és bogarat a lakásunkban, illetve dédelgettem a nagy álmot, hogy egyszer én magam is etológus leszek. Etológus végül nem lettem, de nem is felejtettem el soha azt a hatást, amit Lorenz, a példaképem gyakorolt rám. Tudomanyfilozófusként kesőbb alaposan kutattam a tudományról vallott felfogását, magatartástudósként pedig sokáig oktattam human etológiát és evolúciós pszichológiát, sőt kognitív etológiát is, melyek során Lorenz és más etológusok nézetei fontos referenciaként szolgáltak. Amikor a 20. század nagy tudósaira, tudományos eredményeire gondolunk, leginkább fizikusok es kémikusok, mint Einstein, Bohr, Curie vagy Heisenberg jutnak előszor eszünkbe. Ritkán tudatosítjuk, hogy az állati viselkedés terén hasonló nagy áttörés következett be, szinte a semmiből vált önálló tudományterületté az állati viselkedés kutatása. Jóllehet Darwin, különösen Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1872) című kesői munkájában már módszeresen vizsgálta az állati (és emberi) viselkedést, az etológia mint önálló, sajá módszertannal és terminológiával rendelkező tudományterület csak a 20. század során alakult ki. Konrad Lorenz (1903–1989) ennek a folyamatnak az ikonikus alakja, aki 1973-ban Nikolaas Tinbergennel és Karl von Frisch-sel közösen orvosi Nobel-díjat kapott az etológia tudományának megalapításáért. Lorenz azonban nem csupán természettudósként alkotott maradandót, hanem egyrészt tudományfilozófusként is, másrészt pedig olyan meghatározó nyilvános értelmiségiként, akit az emberiség jövője, az erkölcsi állapotok, a termeszet megóvása, valamint a nevelés problémái is érdekelték, ezekben a kérdesekben is gyakran foglalt állást, mégpedig oly módon, amely mind a mai napig bölcs iránymutatásul szolgálhat a számunkra. Lorenz etikai, társadalmi nézetei ma időszerűbbek, mint valaha.
(részlet a bevezetőből)