Az I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika 175 éves történetét bemutató tárlat nyílt az Elméleti Orvostudományi Központ aulájában. A megnyitón elhangzott: bár idén több eseménnyel is megemlékeztek a kerek évfordulóról, még mindig bukkannak fel a múltból olyan relikviák, melyek teljesebbé teszik a képet a klinikáról.
Az idei év a Bókay Gyermekklinika életében és az orvoslás történetében is kiemelkedően fontos, mert 175 évvel ezelőtt, intézetünk alapításával született meg a szervezett gyermekgyógyászat hazánkban – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Szabó Attila klinikaigazgató. Mint arról beszámolt, Magyarországon ez volt első, a világban pedig a negyedik csak csecsemőket és gyermekeket ellátó intézmény, mára pedig a gyógyítás mellett oktatással és kutatással is foglalkozik. Az igazgató szerint a kiállítás azért is fontos, mert a múlt rendszerezése és bemutatása a sikeres jövő egyik feltétele. Végül arra kérte a jelenlévőket, hogy a kiállított tárgyakat nézve képzeljék el azt a kort, amelyben a klinika eredményei megszülettek, az első sikeres diftéria-kezelés, intubáció és vakcináció ugyanis mind példaként állnak az utókor előtt.
A klinika, akkori nevén Pesti Szegénygyerek Kórház szelleme a reformkorban született, ezt tükrözik a kiállított tárgyak is, melyek számos esemény szemtanúi – mutatott rá dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy több klinika és intézet is hasonló módon idézi fel történetét. „Érdemes felkutatni a múltat, mert az a jövőre tanít minket” – vélekedett.
A köszöntők után Kárász András Péter és Jobbágy Andor, a Medikus Zenekar tagjai csellón és brácsán Beethoven C-Dúr duóját adták elő.
A kiállított tárgyak között 19. század eleji intubációs készletet és sztetoszkópot, korabeli fényképeket, tankönyveket, valamint szigorlati és boncjegyzőkönyveket láthatnak az érdeklődők, de megismerhetik az alapító Schöpf-Merei Ágost 1832-es doktori értekezését, a Bókay Klinika eredeti, 1880-ban készült alaprajzát, valamint az első fekvőbeteg kórtörténetét is, amit 1839-ben vetettek papírra. A látogatók emellett a klinika kiállított emlékkönyvében Erzsébet királyné 1857-es aláírását is szemügyre vehetik.
A tárlat egy hónapon keresztül, november 16-ig látogatható az Elméleti Orvostudományi Központ aulájában.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem