Simon Ottó Kutatási Ösztöndíj

A 2026. évi pályázat 2026. április 13-án lezárult.

A következő pályázati felhívásról ezen az oldalon adunk tájékoztatást.

2023-ban a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány Simon Ottó emlékét megőrizve, kutatási ösztöndíjat alapított.

A kutatási ösztöndíjat minden évben 1 fő, a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinikáján dolgozó fiatal, 40 év alatti szakorvos, szakorvosjelölt vagy a szakterületen kutató posztdoktor vagy PhD hallgató (beleértve minden egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezőt) nyerheti el pályázat útján.

Az ösztöndíj két fő célja:

1. A fiatal gyermekgyógyász szakorvos, szakorvosjelölt, posztdoktor vagy PhD hallgató eddigi munkájának elismerése.
2. Az ösztöndíjat elnyerő tudományos munkájának támogatása.

A 2023. évben először meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 11 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Kovács Kata pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet 2023. június 20-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: A korai laboratóriumi vizsgálatok jelentősége oxigénhiányos károsodást átélt hűtött újszülötteknél

A születés körüli oxigénhiányos károsodás és a következményesen kialakuló hypoxiás-ischaemiás encephalopathia a gazdaságilag fejlett országokban az újszülöttek 1-2 ezrelékét érinti, de világszerte közel 1 millió újszülött halálát vagy maradandó idegrendszeri károsodását okozza évente. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépést jelentett a neuroprotektív hatású hypothermiás kezelés felfedezése és klinikai gyakorlatba történő bevezetése, azonban a halálozás és a maradandó neurológiai károsodás száma napjainkban is magas. Miközben további aktív kutatások zajlanak újabb neuroprotektív eljárások felfedezésére, a Semmelweis Egyetem Gyermekklinikájának Bókay utcai részlegén elsősorban a jelenleg is alkalmazott diagnosztikus eljárások és szupportív terápiák optimalizálásában rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. A kutatásokhoz elengedhetetlen a precíz klinikai diagnózis, az újszülöttek klinikai állapotának, a betegség súlyosságának, az idegrendszer és az egyes szervek érintettségének számszerűsítésére alkalmas biomarkerek használata.

Kutatásunk célja a kezdeti klinikai jellemzők és az első 6 életórában mért szervi károsodásra utaló laboratóriumi paraméterek elemzése a korai halálozás függvényében oxigénhiányos károsodást átélt, hűtött újszülöttekben.

Dr. Kovács Kata közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.

2024-ben a másodszorra meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 7 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Dobi Marianna neonatológus szakorvos pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet 2024. július 2-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: A kortizol szintek vizsgálatának optimalizálása újszülött intenzív osztályon kezelt betegekben

A kritikus állapotú újszülöttek ellátásának optimalizálása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a korai ellátás fejlesztése kedvező hosszútávú hatásokkal jár. Az intenzív terápiában egyre gyakrabban sikerrel alkalmazott szteroid kezelésre vonatkozóan ellentmondásos irodalmi adatokat találunk újszülöttkorban a hosszútávú fejlődésneurológiai kimenetellel kapcsolatban, így további kutatások szükségesek a terápia biztonságosságának és megfelelő alkalmazásának megítéléséhez.

A klinikai kutatás célja oxigénhiányt átélt újszülötteket vizsgálata az alábbi paraméterek mentém:

• Új mérési módszer validálása újszülött és koraszülött populációban (ultranagy-hatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszerű tandem tömegspektrometriás mérési módszer), amivel a szérum kortizolszinteket és azok metaboltjait vizsgálhatjuk.
• Új kisvolmenű mikromintavevő (MITRA) validálása az újszülött és koraszülött populációban, amit világszinten elsőként valósíthatunk meg.
• Hydrocortison kezelés optimalizálása újszülöttekben és koraszülöttekben, ezzel javítva a hosszútávú fejlődésnuerológiai kimenetelt, valamint az egészséges túlélők arányát egy prosepktív klinikai kutatás keretében.

Dr. Dobi Marianna közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.

2025-ben a harmadszorra meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 4 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Muzslay Eszter pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet június 18-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: Folyamatos glükózmonitor alkalmazása a klinikai gyakorlatban az 1-es típusú diabéteszes gyermekek gondozásában és azon túl

A folyamatos glükózmonitor az 1-es típusú cukorbetegséggel élő gyermekek kezelésében már bevált és gyakran használt eszköz. Bőr alá helyezhető része a szenzor, ami ötpercenként rögzíti a szövetközti cukorszintet, és egy hozzá kapcsolódó távadó segítségével egy applikációban látjuk a gyermek glükózszintjét. Mivel az eszköz egyszerűen kezelhető, viselése nem okoz kellemetlenséget, a gyermekek jól tolerálják, ezért gondoltunk kutatási célból történő használatára más betegcsoportokban is.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap az 1-es típusú cukorbetegség antitest alapú szűrése, és a kiszűrt gyermekek gondozása. A kiszűrt gyermekeknél igazolható az 1-es típusú cukorbetegség hátterében álló autoimmun eredet, azonban tüneteik még nincsenek. Az ő esetükben kiemelt jelentőségű a szénhidrátháztartás folyamatos követése, amire alkalmazható a folyamatos glükózmonitor. Az irodalomban egyre több forrás jelenik meg a folyamatos glükózmonitorok a gyermekgyógyászat különböző területein történő felhasználásáról. Több tanulmány foglalkozik elhízással élő gyermekek folyamatos glükózmonitorizálásával, arról is beszámoltak, hogy esetükben is észre lehet venni a korai szénhidrátanyagcserezavart a folyamatos glükózmonitor segítségével.

A vizsgálat kiterjed az elhízással élő gyermekekre is, akiknél a szakirodalmi adatok alapján szintén megfigyelhetők korai szénhidrátanyagcsere-zavarok. Dr. Muzslay Eszter klinikai környezetben tervezi az eszköz alkalmazását ebben a betegcsoportban, a későbbiekben pedig – a nemzetközi szakirodalom és aktuális tudományos eredmények tükrében – a vizsgálati populáció bővítését, újabb indikációs területek feltérképezését is célul tűzi ki.

Dr. Muzslay Eszter közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.

2026-ban a negyedszerre meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 7 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Varga Zsuzsanna pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet 2026. július 7-én az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: Nyelvi fejlődés vizsgálata hypoxiás-ischaemiás encephalopathia esetén

A születés körüli oxigénhiány (hypoxiás-ischaemiás encephalopathia, HIE) a magas jövedelmű országokban is minden 1000 újszülöttből 0,5–3 gyermeket érint. A ma már rutinszerűen alkalmazott hűtéses kezelésnek (terápiás hypothermia) köszönhetően e csecsemők 60%-a súlyos neurológiai károsodás nélkül éli túl az állapotot. Az ép idegrendszeri kimenetel azonban nem garantálja, hogy nyelvi fejlődésük is zavartalan: a kutatócsoport korábbi vizsgálata szerint az átlagos kognitív szinttel túlélő gyermekek egyharmada már csecsemőkorban korai nyelvi késést mutat, ami később, óvodás és kisiskolás korban nyelvi fejlődési és tanulási zavarok kockázatát hordozza.

Dr. Varga Zsuzsanna kutatásának célja megismerni a HIE-t neurológiai károsodás nélkül túlélő gyermekek nyelvi fejlődését, és azonosítani azokat az újszülöttkori markereket – képalkotó és klinikai jeleket egyaránt –, amelyek előre jelezhetik a megkésett nyelvi fejlődést, illetve a nyelvi fejlődési zavart.

• A vizsgálatba 128, 72 órás teljes test hűtésben részesült HIE-s csecsemő kerül be, akiknek nyelvi és kognitív fejlődését 4–7 éves korban méri fel.
• Az újszülöttkorban készült MR-felvételeket egy nemzetközileg elismert pontrendszer (Weeke-skála) alapján értékeli újra, kiegészítve az agyi rostkötegek (corpus callosum) vizsgálatával, valamint elemzi az újszülöttkori vérgázértékeket (pl. pH, laktátszint) is.
• A gyermekek intelligenciáját a nemzetközileg elterjedt WPPSI-IV teszttel (teljes skálájú, verbális és teljesítmény IQ), nyelvi fejlődésüket pedig az első, kifejezetten magyar anyanyelvű gyermekek számára kifejlesztett, standardizált nyelvi teszttel, a KOBAK-kal méri fel.

Az eredmények alapján egy újszülöttkori előrejelző kalkulátor fejleszthető ki, amely már csecsemőkorban segíthet azonosítani a nyelvi fejlődés szempontjából veszélyeztetett gyermekeket. A korábbi felismerés korábbi beavatkozást tehet lehetővé, ami hosszútávon javíthatja az érintett gyermekek tanulási képességeit és életminőségét.

Dr. Varga Zsuzsanna közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.