Szakdolgozat

a Magatartástudományi Intézet általános tájékoztatója a szakdolgozatok készítéséhez (mindhárom kar hallgatói számára)

A jelentkezés módja: az ÁOK-s és GYOK-os hallgatók a választott téma vezetőjével történt személyes megbeszélés után jelentkezzenek az intézeti tanulmányi titkárságon (NET 20. em. 2005-ös szoba), s töltsék ki a megfelelő adatlapot. A FOK-os hallgatók a FOK Dékáni Hivatalban kapnak írásbeli engedélyt – ezt a témavezetővel történő egyeztetés után adják le az Intézet titkárságán!

Általános követelmények

1. Legalább 6 hónap szükséges a szakdolgozatíráshoz, amelynek elemei: a munka felmérése, a szakirodalom feldolgozása, az önálló kutatási feladatok elvégzése, elemzések készítése, a szöveg megfogalmazása, ábrák, irodalomjegyzék stb. elkészítése és a dolgozat végső formába öntése.
2. A munka folyamán rendszeres, de legalább háromszori konzultáció szükséges a hallgató és a témavezető között. A témavezető és az Intézet könyvtárosa segítséget nyújt az alapvető szakirodalom megismeréséhez, ám a hallgató önálló kutatómunkájára is szükség van mind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás folyamán.
3. A szakdolgozat lehet szakirodalmi összefoglalás, empirikus kutatást bemutató mű, illetve egy kiválasztott jelenséget sokoldalúan bemutató dolgozat.
4. Amennyiben társak dolgoznak együtt egy témán, a szakdolgozók egy témavezetőhöz kerülnek, hogy a témavezető meg tudja ítélni a munkavégzés önállóságát. A két dolgozatnál világosan el kell válnia, hogy ki milyen önálló szakmai munkát végzett a kutatásban. A nem saját feldolgozó munka eredményeként létrejövő közlemény, ábra, hivatkozás esetében pontosan meg kell jelölni a forrást. A dolgozatban csak saját, vagy hivatkozással ellátott ábra és táblázat szerepelhet.  A kutatásban közreműködő partnereket a köszönetnyilvánítás részben fel kell sorolni (lásd továbbá: „Formai követelmények” 3. pont).
5. Idegen nyelvű irodalom feldolgozása nélkül a dolgozat nem lehet jeles eredményű. A feldolgozott magyar és idegen nyelvű szakirodalom legalább 25%-ának 5 éven belül publikált, friss közleménynek kell lennie.
6. A szakdolgozat készítése egy folyamat, s ennek során a témavezetőnek többször is látnia kell a készülő dolgozatot. A szakdolgozat leadását megelőző utolsó konzultáció során (a leadás előtt 2-4 héttel) a hallgatónak be kell mutatnia dolgozatának aktuális változatát, s a témavezető ekkor kezdi megszervezni a védési bizottságot.
   

Formai követelmények

1. A dolgozat terjedelme 50.000 karakternél nem lehet kevesebb és 100.000 karakternél – szóköz nélkül – nem lehet több. Betűtípus: Times New Roman, 12, sorköz: 1,5. A terjedelembe a táblázatok és az irodalomjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, bibliográfia nem.
2. Megfelelő margót kell hagyni a bekötéshez.
3. Bármely típusnál a dolgozatnak tartalmaznia kell a következő részeket: tartalomjegyzék, bevezetés, a dolgozat célkitűzése, vizsgálati módszerek, eredmények (ha készült saját vizsgálat), megbeszélés, köszönetnyilvánítás, felhasznált irodalom, valamint a rövidítések, képek, táblázatok jegyzéke.
4. A pontos irodalomjegyzék magában foglalja a könyv szerzőjét, címét, a kiadót, évszámot, oldalszámot; a folyóirat évfolyamát, számát, oldalszámát. Ugyanilyen fontos a korrekt szövegközi hivatkozás is, ami lehet az említés sorrendje szerinti számozással, vagy zárójelben, szerző+évszám formában. Javasolt az APA hivatkozási stílus használata.[1] A másodlagos hivatkozások lehetőség szerint kerülendők. Amennyiben a hallgató mégis másodlagosan hivatkozik egy forrásra, azt pontosan jelölnie kell (pl.: Fehér, 1988; cit.: Fekete, 2010). Ugyanígy kell eljárni az absztraktokra való hivatkozás esetében (az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni a hivatkozás címe után, hogy absztraktról van szó). Honlapok idézésénél a letöltés idejét is fel kell tüntetni.
5. Hosszasan idézett dokumentum (pl. jogszabály) függelékben szerepeljen.
6. A dolgozatot a hallgató emailben (word formátumban) küldje el, valamint szabályosan bekötve, 2 példányban adja át a témavezetőnek legalább 14 nappal a védést megelőzően, hogy a bírálók elkészíthessék az írásbeli véleményt. Az írásbeli vélemény legalább két kérdést is tartalmaz, amelyre a hallgatónak a védés során válaszolnia kell. A vizsga időpontja az írásbeli vélemény megszületése és a hallgatóhoz való eljuttatása után 5 napos határidővel írható ki. A leadás határideje az ÁOK-n és a FOK-on január 15.,  a GYOK-on március 1. A szakdolgozatok védésének legkésőbb március 31-ig kell megtörténniük.

Plágium-szabályok

A dolgozat elkészítésekor szigorúan szem előtt kell tartani, hogy a szakdolgozat önálló kutatómunka eredményeként jön létre. A szerzőnek/szerzőknek fokozottan figyelniük kell arra, hogy betartsák a szerzői jogról szóló 1999. LXXVI. törvény szabályait, különösen az idézések és hivatkozások tekintetében – lásd: 34. § (1). A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás megnevezésével bárki idézheti. A szó szerinti idézetek általában kerülendők, amennyiben használatuk mégis szükséges (pl. definíció esetén), akkor idézőjelbe kell tenni a szó szerint átvett részt és forrását pontosan fel kell tüntetni.

Amennyiben a bírálat során kiderül, hogy a dolgozat hivatkozás nélküli, illetve nem megfelelően hivatkozott anyagokat, részeket, ábrákat, táblázatokat tartalmaz, a dolgozat elégtelen érdemjeggyel védés nélkül elutasításra kerül. A plágium egyben fegyelmi eljárást is maga után von.

A védés

A szakdolgozat szóbeli védése háromtagú bizottság előtt történik. A bizottság tagja a témavezető is, akinek szintén javaslatot kell tennie a szakdolgozat értékelésére. A hallgatónak 5-10 perces vetített előadás keretében kell bemutatnia a témát. Az előadást követően a hallgatónak az előre kapott kérdésekre kell válaszolnia, kifejtenie véleményét, illetve megvédenie álláspontját a vitában. A bizottság a védés során további kérdéseket is feltehet. A szakdolgozat bírálati jegyének és a szóbeli védés eredményének átlaga adja meg a végső érdemjegyet.

Az intézet könyvtára hétfőtől péntekig 9-16 óráig áll rendelkezésre (szerda kivételével). Előzetes bejelentkezés javasolt.

Minden szakdolgozó hallgató számára ajánljuk elolvasni Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? c. művét, amely az intézet könyvtárában több példányban megtalálható.

[1] http://lib.semmelweis.hu/app/getFile&id=1581

Szakdolgozati témák Általános Orvostudományi Kar hallgatói részére

EGÉSZSÉGLÉLEKTAN – MAGATARTÁSORVOSLÁS

Dr. Balog Piroska egyetemi adjunktus

• A szív- és érrendszeri betegségek pszichoszociális rizikótényezői
• A házastársi konfliktusok és a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggések
  
• A meddőség pszichoszociális aspektusai
• A krónikus (házastársi, munkahelyi és meddőségből fakadó) stressz és az egészségi állapot összefüggései

Dr. Babusa Bernadett egyetemi adjunktus

• Az evészavarok etiológiája, tünettana, és kezelési lehetőségei.
• Nemi különbségek az evészavarokban.
• A férfiak evés-és testképzavarai, különös tekintttel az izomdiszmorfiára.
• A sportolás és az evészavarok kapcsolata, testedzésfüggőség.

 Dr. Bódizs Róbert tudományos főmunkatárs, kutatási igazgatóhelyettes

• Kronotípusok és személyiség
• Az alvás-ébrenlét állapotok elektrofiziológiája
• Differenciálpszichológia alvásélettani megközelítésben
• Alvás- és álomsajátosságok epidemiológiai vizsgálata
• A nemi különbségek az alvás elektrofiziológiai mutatóiban

 Dr. Czeglédi Edit egyetemi adjunktus

• Az elhízás etiológiája
• A fiatalkori elhízás kezelési lehetőségei
• Az elhízás magatartásorvoslása
• A gyermekkori elhízás prevenciója
• Az elhízással kapcsolatos attitűdök az egészségügyben

Dr. Kegye Adrienne egyetemi tanársegéd

• A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelki állapota
  
• A daganatos betegség pszichés kihívásai – pszichoszociális onkológia
• A humor szerepe a súlyos betegek ellátásában

Dr. Lajtai László  egyetemi tanársegéd

• A fiatalkori szerhasználat hatása az egyénre és a társadalomra
• Általános ártó- és védőfaktorok a  drogfogyasztó magatartásban.

Dr. Lázár Imre egyetemi adjunktus

• A mozgásterápiák jelentősége a krónikus betegségekben
• Alternatív medicina a klinikum határterületein
• Krónikus gyulladásos betegségek pszichoimmunológiája
• A szociális tehetetlenség pszichofiziológiai vonatkozásai

Javasolt témák – a szociális veszteségélmény (gyász, munkanélküliség, menekült állapot) pszichoimmun vonatkozásai; a pszichoimmunológiai veszélyeztetettség felderitése, a kórházi betegellátás pszichoimmunológiai elemzése.

Kulcsszavak: pszicho-neuro-immun kétirányú kommunikáció, stresszhormonok immunológiai hatásai, C. tipusú személyiség, ld. Viselkedésszempontú immunológia – Egyetemi jegyzet).

Dr. Major János egyetemi tanársegéd

• A krónikus fájdalom epidemiológiája és multidiszciplináris kezelése
  
• A gyermekkori funkcionális hasi fájdalomzavar és más funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek vizsgálata
• Fájdalommenedzsment rendszerek kialakítása

Dr. Purebl György egyetemi tanár

• A depresszió és az öngyilkossági veszélyeztetettség megelőzése, közösségi alapú  program
• A szív- és érrendszeri betegségek magatartásorvoslása
• A kognitív terápia története és fejlődése
• Nemi különbségek pszichológiája
• Nemi különbségek a pszichiátriai betegségekben
• Nemi különbségek és epidemiológiai kockázat
• Az alvási elégtelenség háttere és komplex kezelése
• Hangulatzavarok és testi betegségek
• Szív és érrendszeri betegségek magatartásorvoslása
• Kronológiai tényezők szerepe a gyakori betegségek kialakulásában
• A cirkadián ritmus zavarainak szerepe az egészségügyi kockázatban
• Depresszió, alvás és cirkadián ritmus összefüggései
• Pszichoszomatika és magatartásorvoslás
• Személyiségjellemzők vizsgálata evészavarokban

Témák: a tudományos kutatás és klinikai gyakorlat azon széles, interdiszciplináris területe, amely az egészséggel és megbetegedésekkel kapcsolatban a pszichofiziológia szabályozás, háttértényezők, funkciók szerepét vizsgálja. A magatartási rizikófaktorok feltárása, a visszafordítható pszichofiziológiai szabályozási zavarok felismerése és kezelése, a szorongás és depresszió magatartásorvoslási jelentősége, sziv-érrendszeri megbetegedések magatartásorvoslása, pszichoneuroimmunológia, táplálkozási és gyomor-bélrendszeri megbetegedések, a fájdalom magatartásorvoslási szemlélete, magatartási zavarok más krónikus nem fertőző megbetegedésekben.

Dr Salavecz Gyöngyvér egyetemi adjunktus

• A mindfulness, azaz a tudatos jelenlét jótékony hatása a a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében

Dr. Stauder Adrienne  egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta

• A viselkedésváltozás elősegítése a mindennapi orvosi gyakorlatban
• A munkahelyi zaklatás és erőszakos viselkedések hatásai az egészségi állapotra
• Pszichológiai tényezők a deréktáji fájdalom krónikussá válásában
  

Dr. Szalai Tamás Dömötör egyetemi adjunktus

• Az evészavarok etiológiai tényezői, pszichológiai korrelátumai
  
• Az evészavarok pszichoterápiája
• A testképzavar etiológiája és pszichoterápiája
• Kötődés és mentális egészség
• Kötődés és orvos-beteg kapcsolat

Dr. Szalárdy Orsolya, tudományos munkatárs

• Hang- és beszédészlelés
  
• Tanulás és memória a hallási modalitásban
• A hallási percepció vizsgálata klinikai populációban

 Dr. Szumska Irena pszichológus, egyetemi adjunktus

• Krónikus betegségek és család
• Evészavarok

Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus

• Öngyilkossági magatartás pszichés háttere
• A Covid-19 lélektani hatásai
• Depresszió és kiégés a munkahelyen

Dr. Ujma Péter, egyetemi adjunktus

BIOETIKA

Dr. Csapody Tamás, egyetemi docens

• Az állatkisérletek etikai kérdései
• Bioetikai kérdések a filmművészetben
• Egészségügy az I. és a II. világháborúban

Dr. Hegedűs Katalin egyetemi docens

• Életvégi döntések. Életvégi tervezés.
  
• A haldokló beteg ellátásának etikai és mentálhigiénés kérdései
  Az orvos és a haldokló beteg kapcsolata. Attitűdök a halállal, a haldoklással és a gyásszal kapcsolatban. A hospice/palliatív gondozási modell lényege és előnyei a hagyományos ellátáshoz viszonyítva. A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzet mentálhigiénéje.
  Élethez és halálhoz való jog kérdése. A súlyos állapotú betegek jogainak megvalósulása az új egészségügyi törvény elfogadása után. Az eutanázia és a hospice/palliatív ellátás különbségei.

Dr. Kovács József  egyetemi tanár

• A pszichiátria és a pszichoterápia etikai kérdései
• A pszichiátria etikai kérdései (tájékozott beleegyezés, emberkísérletek a pszichiátriában, visszaélések a pszichiátriában, az egészség-betegség kérdései a pszichiátriában).
• A pszichoterápia etikai kérdései (egyéni, csoportos pszichoterápiák).
• Igazságossági kérdések az alapellátásban
• Igazságossági kérdések a medicinában

 Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató

• Orvosi etikai kategóriák, orvosi jogi intézmények
• Orvosi etikai kategóriák (foglalkozási szabályok) kialakulásának, a betegviselkedés (egészséggel, betegséggel kapcsolatos magatartás) jogiasodásának történeti-összehasonlító vizsgálata az ókortól napjainkig, különös tekintettel interkulturális és etnikai jellegzetességekre.
• A terhességmegszakítás etikai kérdései
• Az abortusszal kapcsolatban felmerülő etikai dilemmák. Jogi szabályozás. A terhesség-megszakítás társadalmi és egyéni meghatározottsága. A pszichológiai és szociológiai háttértényezők kutatása. A motivációs rendszer feltárása. A terhesség-megszakításra jelentkező nők magzattal kapcsolatos attitűdjei.
• Az anyai viselkedés magatartásorvolási megközelítése (lélektani, szociológiai, etikai, jogi szempontok)
• A nemek közötti különbségek etikai, jogi vetületei (Szociológiai, antropológiai, biológiai, lélektani, etikai, jogi szempontok integrációja)
• Pszichés felkészítés, tájékoztatás és beleegyezés műtétek kapcsán
• A műtét előtti stressz, szorongás oldása a műtéti eredmények javulásában is megmutatkozik; jelentősége empirikus vizsgálatokkal mérhető.
• Alternatív orvoslás és etika

Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

• Orvosi humaniórák
• Narratív medicina
• Életvégi döntések etikai és társadalmi vonatkozásai
• Az orvosi etika és a bioetika története
• Az asszisztált reprodukció etikája
• Az orvoslás filozófiája
• Orvosi erények

Dr. Péter Orsolya egyetemi adjunktus

• A betegjogok és érvényesülésük etikai problémái a gyakorlatban
• A tájékozott beleegyezés etikai és jogi problémái cselekvőképes és nem teljesen cselekvőképes betegek esetében
• A humánreprodukció új etikai és jogi kihívásai – dajkaanyaság, béranyaság

Dr. Dósa Ágnes  egyetemi docens

• A genetika klinikai alkalmazásának etikai kérdései
• A prenatális genetikai diagnózis. Genetikai betegségek szűrésének, génterápiájának etikai kérdései.
• Az orvosbiológiai kisérletek etikai kérdése
• Az emberen végzett tudományos vizsgálatok, a tudományos kutatás, a placebo vizsgálatok, a tudományos publikációk dilemmái.
• A preimplantációs genetika etikai kérdései

Dr. Zana Ágnes egyetemi docens

• Az állatasszisztált terápia hatása a krónikus betegségek rehabilitációjában
• A multidiszciplináris teammodell alkalmazása és a team működését befolyásoló pszichoszociálistényezők az intenzív osztályon

Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens

• Az eutanázia etikai és emberi jogi kérdései
  
• Az abortusz etikai és emberi jogi kérdései
• Bioetikai ügyek az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában

ORVOSI SZOCIOLÓGIA

Döbrössy Bence, egyetemi tanársegéd

• Interkulturális egészségügyi ellátás

Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus

• Mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben
• Big Data technológiák alkalmazás az egészségügyben
• Digitális egészségügyi megoldások hatása az egészségügyi ellátórendszerre
• Egészségügyi rendszerek összehasonlító elemzése

Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi docens

• Orvosok és orvosnők testi-lelki egészsége
• Orvostanhallgatók testi-lelki egészsége
• Stressztényezők és megküzdés orvosok és orvostanhallgatók körében
• Kiégés alakulása az orvosok és orvostanhallgatók körében
  
• A digitális egészség kérdései a mindennapi orvosi gyakorlatban

 Dr. Susánszky Anna egyetemi adjunktus

• Orvoskép a médiában
• Nemi szerepek és orvosi hivatás
• Szülés- születés kulturális különbségei, a szülés medikalizációja
• Egészség- és betegviselkedés a koronavírus járvány idején
• A Covid19 járvány hatása az orvosi pályaválasztásra és az orvosi hivatásra
• Preventív egészségmagatartások a fiatalok körében
• Személyiségjellemzők vizsgálata evészavarokban

ORVOSI ANTROPOLÓGIA

Dr. Lázár Imre egyetemi adjunktus

• A mozgáskultúra orvosi antropológiája (tánc, sport, mozgásszegény életmód)
• A mozgáskultúra egészséglélektani jelentősége. A mozgás-nevelés kulturális meghatározottsága és szerepe az egészség megtartásában és fejlesztésében. A mozgásszegénység környezeti meghatározói. Mozgás és krónikus betegségek, mozgás és gyógyítás. Mozgás és kultúrák (thai chi: harcművészetek, aerobik, stb.) A tánc orvosi antropológiája.
• A kínai hagyományos orvoslás elemzése orvosi antropológiai szempontból
• Terepmunka egy budapesti akupunktura klinikán.

A TCM (hagyományos kínai orvoslás) elméleti, világnézeti rendszere, ágai és gyakorlata. Az akupunktúra változatai (hagyományos, lektroakupunktúra, UH. akupunktúra) és magyarázó modellje. A TCM testkép. A kínai orvoslás metaforái. A kínai hagyományos medicinához kapcsolódó gyógyító rendszerek. A TCM helye az alternatív medicinában.

• Plurális társadalom – plurális orvoslás
• Az orvosi rendszerek összehasonlító elemzése az ezredforduló  Magyarországán. (Komplementer medicina, alternatív orvoslás, természetgyógyászat, etnomedicina, professzionális hagyományos orvoslás (manuális medicina, TCM, homeopathia) természetgyógyászat, népi orvoslás összevető elemzése.) Gyógyító szerepek. A betegek “fogyasztói magatartásának” elemzése a plurális egészségügyben.

Dr. Zana Ágnes egyetemi docens

• A halál iránti attitűd vizsgálata, tanatológia az orvosi antropológiában.
• Születés és halál az orvoslásban, hagyományok és új rítusok
• Az emberi életfordulók, ún. „kritikus periódusok” funkcionális elemzése kultúrközi összevetésben

ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ

Dr. Hegedűs Katalin egyetemi docens

• A haldokló beteggel való kommunikáció nehézségei
• Veszteség, gyász, gyászfeldolgozás kommunikációja

 Dr. Pilling János egyetemi docens

• A szomatikus tünetzavar orvosi kommunikációs vonatkozásai 
• Az orvos-beteg kommunikáció szerepe a terápia hatékonyságának javításában
• Az orvosi kommunikáció mérésének és fejlesztésének lehetőségei
• Életmódváltást segítő kommunikációs módszerek
• A betegbiztonság kommunikációs kérdései
• Szexuális problémák orvosi kommunikációs vonatkozásai

 Sándor Imola klinikai szakpszichológus

• Reflektivitást fejlesztő módszerek az orvosi professzionalizáció során
• Az orvos érzelem regulációjának jelentősége az orvos-beteg kapcsolatban
  
• Az empátia jelensége az orvos-beteg kommunikációban

Szakdolgozati témák Fogorvostan hallgatók részére

EGÉSZSÉGLÉLEKTAN- MAGATARTÁSORVOSLÁS

–  Krónikus gyulladásos betegségek pszichoimmunológiája
Dr. Lázár Imre  egyetemi adjunktus

– Daganatos betegségek pszichoimmunológiája
Dr. Lázár Imre  egyetemi adjunktus

 – Kronobiológiai tényezők szerepe a gyakori betegségek kialakulásában
Dr. Purebl György  egyetemi tanár

 – A cirkadián ritmus zavarainak szerepe az egészségügyi kockázatban
Dr. Purebl György  egyetemi tanár

 – Depresszió, alvás és cirkadián ritmus összefüggései
Dr. Purebl György  egyetemi tanár

 – Nehéz érzelmi helyzetek kezelése a fogászati gyakorlatban
 Dr. Purebl György  egyetemi tanár

– Fogorvosi szorongás
 Dr. Szumska Irena  egyetemi adjunktus

– Evészavarok fogorvosi vonatkozásai
 Dr. Szumska Irena  egyetemi adjunktus

 BIOETIKA

 – Az állatkisérletek etikai kérdései
Dr. Csapody Tamás  egyetemi docens
Az állatok jogai. Az állatkisérletek etikai kérdései, az etikus állatkisérletek kritériumai. A vegetarizmus mint erkölcsi probléma.

– Életvégi döntések
Dr. Hegedűs Katalin  egyetemi docens
 Az orvos és a haldokló beteg kapcsolata. Attitüdök a halállal, a haldoklással és a gyásszal kapcsolatban. A hospice/palliatív gondozási modell lényege és előnyei a hagyományos ellátáshoz viszonyítva. Élethez és halálhoz való jog kérdése. A súlyos állapotú betegek jogainak megvalósulása az új egészségügyi törvény elfogadása után. Az eutanázia és a hospice/palliatív ellátás különbségei.

– A pszichiátria és a pszichoterápia etikai kérdései
Dr. Kovács József  egyetemi tanár
A pszichiátria etikai kérdései (tájékozott beleegyezés, emberkisérletek a pszichiátriában, visszaélések a pszichiátriában, az egészség-betegség kérdései a pszichiátriában).
A pszichoterápia etikai kérdései (egyéni, csoportos pszichoterápiák).

 – Orvosi etikai kategóriák, orvosi jogi intézmények
Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
Orvosi etikai kategóriák (foglalkozási szabályok) kialakulásának, a betegviselkedés (egészséggel, betegséggel kapcsolatos magatartás) jogiasodásának történeti-összehasonlító vizsgálata az ókortól napjainkig, különös tekintettel interkulturális és etnikai jellegzetességekre.

– A terhességmegszakítás etikai kérdései
Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
Az abortusszal kapcsolatban felmerülő etikai dilemmák. Jogi szabályozás. A terhességmegszakítás társadalmi és egyéni meghatározottsága. A pszichológiai és szociológiai háttértényezők kutatása. A motivációs rendszer feltárása. A terhességmegszakításra jelentkező nők magzattal kapcsolatos attitűdjei.

– A nemek közötti különbségek etikai, jogi vetületei
Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
Szociológiai, antropológiai, biológiai, lélektani, etikai, jogi szempontok integrációja

– Pszichés felkészítés, tájékoztatás és beleegyezés műtétek kapcsán
Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
A műtét előtti stressz, szorongás oldása a műtéti eredmények javulásában is megmutatkozik; jelentősége empirikus vizsgálatokkal mérhető.

– Alternatív orvoslás és etika
Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató

-Orvosi humaniórák
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Narratív medicina
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Életvégi döntések etikai és társadalmi vonatkozásai
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Az orvosi etika és a bioetika története
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Az asszisztált reprodukció etikája
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Az orvoslás filozófiája
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

-Orvosi erények
Dr. Nemes László egyetemi adjunktus

– A genetika klinikai alkalmazásának etikai kérdései
Dr. Dósa Ágnes  egyetemi docens
A prenatális genetikai diagnózis. Genetikai betegségek szűrésének, génterápiájának etikai kérdései.

– Az orvosbiológiai kísérletek etikai kérdései
Dr. Dósa Ágnes  egyetemi docens
Az emberen végzett tudományos vizsgálatok, a tudományos kutatás, a placebo vizsgálatok, a tudományos publikációk dilemmái.

-Az eutanázia etikai és emberi jogi kérdései
Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens

-Az abortusz etikai és emberi jogi kérdései
Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens

-Bioetikai ügyek az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában
Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens

SZOCIOLÓGIA

– Interkulturális egészségügyi ellátás
Döbrössy Bence egyetemi tanársegéd

-Mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben
Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus

-Big Data technológiák alkalmazás az egészségügybe
Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus

-Digitális egészségügyi megoldások hatása az egészségügyi ellátórendszerre
Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus

-Egészségügyi rendszerek összehasonlító elemzése
Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus

– Fogorvostanhallgatók  és fogorvosok stresszterhelése és megküzdési stratégiái
Dr. Győrffy Zsuzsa  egyetemi docens

– Kiégés a fogorvosi és fogorvostanhallgatói hivatásban
Dr. Győrffy Zsuzsa  egyetemi docens

 – Egészség- és betegviselkedés a koronavírus járvány idején
– A Covid19 járvány hatása az orvosi/fogorvosi pályaválasztásra és az orvosi/fogorvosi hivatásra
– Preventív egészségmagatartások a fiatalok körében
Dr. Susánszky Anna, egyetemi adjunktus

KOMMUNIKÁCIÓ

-Kommunikáció gyermekekkel a fogorvosi gyakorlatban
Dr. Balog Piroska egyetemi adjunktus

-A relaxációs technikák és a hipnózis a fogorvosi gyakorlatban
Dr. Balog Piroska egyetemi adjunktus

 – Kiégés az orvosi hivatást gyakorlók között
Dr. Kollár János egyetemi docens

 – Az orvosi hivatáshoz kapcsolódó félelmek
Dr. Kollár János egyetemi docens

 – Alternatív fájdalomcsökkentő alkalmazások a fogorvoslás területén
Dr. Kollár János egyetemi docens

 – Zeneterápia az orvoslásban
Dr. Kollár János egyetemi docens

-Virtuális valóság technikák alkalmazása az orvostanhallgatók oktatásában
Dr. Kollár János egyetemi docens

– A munkahelyi stressz és az egészségi állapot összefüggései
Dr. Stauder Adrienne  egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta

 – Hatékony betegtájékoztatás és ennek jelentősége a fogorvosi gyakorlatban
Dr. Stauder Adrienne  egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta

Szakdolgozati témák Gyógyszerésztudományi Kar hallgatói részére

EGÉSZSÉGLÉLEKTAN – MAGATARTÁSORVOSLÁS

• A házastársi konfliktusok hatásai a gyermekek egészségi állapotára
  Dr. Balog Piroska egyetemi adjunktus
•  Az elhízás etiológiája
  Dr. Czeglédi Edit egyetemi adjunktus
• A felnőttkori elhízás kezelési lehetőségei
  Dr. Czeglédi Edit egyetemi adjunktus
• A gyógyszertári dolgozók munkahelyi stressz tényezői
  Dr. Stauder Adrienne  pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi docens
• Evészavarok
  Dr. Szumska Irena, egyetemi adjunktus
• Gyógyszerészi kommunikáció javításának lehetőségei
  Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus (GYES)
  
• Covid-19 Hatása a gyógyszerészi munkára
  Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus (GYES)
  
• Digitális megoldások a gyógyszerészi munkában
  Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus (GYES)
  
• Covid-19 a gyógyszerészek mentális egészségére
  Dr. Tóth Mónika Ditta, egyetemi adjunktus (GYES)

GYÓGYSZERÉSZI ETIKA

• Az állatkisérletek etikai kérdései
  Dr. Csapody Tamás, egyetemi docens
  Az állatok jogai. Az állatkisérletek etikai kérdései, az etikus állatkísérletek kritériumai. A vegetarizmus mint erkölcsi probléma.
• Életvégi döntések
  Dr. Hegedűs Katalin egyetemi docens
• A haldokló beteg ellátásának etikája
  Dr. Hegedűs Katalin  egyetemi docens
  Az orvos és a haldokló beteg kapcsolata. Attitüdök a halállal, a haldoklással és a gyásszal kapcsolatban. A hospice/palliatív gondozási modell lényege és előnyei a hagyományos ellátáshoz viszonyítva.
  Élethez és halálhoz való jog kérdése. A súlyos állapotú betegek jogainak megvalósulása az új egészségügyi törvény elfogadása után. Az eutanázia és a hospice/palliatív ellátás különbségei.
• A pszichiátria és a pszichoterápia etikai kérdései
  Dr. Kovács József egyetemi tanár
  A pszichiátria etikai kérdései (tájékozott beleegyezés, emberkisérletek a pszichiátriában, visszaélések a pszichiátriában, az egészség-betegség kérdései a pszichiátriában).
  A pszichoterápia etikai kérdései (egyéni, csoportos pszichoterápiák).
• Orvosi etikai kategóriák, orvosi jogi intézmények
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
  Orvosi etikai kategóriák (foglalkozási szabályok) kialakulásának, a betegviselkedés (egészséggel, betegséggel kapcsolatos magatartás) jogiasodásának történeti-összehasonlító vizsgálata az ókortól napjainkig, különös tekintettel in-terkulturális és etnikai jellegzetességekre.
• A terhességmegszakítás etikai kérdései
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
  Az abortusszal kapcsolatban felmerülő etikai dilemmák. Jogi szabályozás. A terhességmegszakítás társadalmi és egyéni meghatározottsága. A pszichológiai és szociológiai háttértényezők kutatása. A motivációs rendszer feltárása. A terhességmegszakításra jelentkező nők magzattal kapcsolatos attitűdjei.
• Az anyai viselkedés magatartásorvolási megközelítése
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
  (lélektani, szociológiai, etikai, jogi szempontok)
• A nemek közötti különbségek etikai, jogi vetületei
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
  (Szociológiai, antropológiai, biológiai, lélektani, etikai, jogi szempontok integrációja)
• Pszichés felkészítés, tájékoztatás és beleegyezés műtétek kapcsán
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
  A műtét előtti stressz, szorongás oldása a műtéti eredmények javulásában is megmutatkozik; jelentősége empirikus vizsgálatokkal mérhető.
• Alternatív orvoslás és etika
  Dr. Lőrincz Jenő  mesteroktató
• Orvosi humaniórák
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Narratív medicina
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Életvégi döntések etikai és társadalmi vonatkozásai
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Az orvosi etika és a bioetika története
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Az asszisztált reprodukció etikája
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Az orvoslás filozófiája
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• Orvosi erények
  Dr. Nemes László egyetemi adjunktus
• A genetika klinikai alkalmazásának etikai kérdései
  Dr. Dósa Ágnes  egyetemi docens
  A prenatális genetikai diagnózis. Genetikai betegségek szűrésének, génterápiájának etikai kérdései.
• Az orvosbiológiai kísérletek etikai kérdései
  Dr. Dósa Ágnes  egyetemi docens
  Az emberen végzett tudományos vizsgálatok, a tudományos kutatás, a placebo vizsgálatok, a tudományos publikációk dilemmái.
• Az eutanázia etikai és emberi jogi kérdései
  Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens
• Az abortusz etikai és emberi jogi kérdései
  Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens
• Bioetikai ügyek az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában
  Dr. Tóth Gábor Attila egyetemi docens

GYÓGYSZERÉSZETI SZOCIOLÓGIA

• Interkulturális egészségügyi ellátás
  Döbrössy Bence egyetemi adjunktus
• Mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben
  Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus
• Big Data technológiák alkalmazás az egészségügybe
  Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus
• Digitális egészségügyi megoldások hatása az egészségügyi ellátórendszerre
  Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus
• Egészségügyi rendszerek összehasonlító elemzése
  Dr. Girasek Edmond, egyetemi adjunktus
• Gyógyszerészhallgatók életminősége
  Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi docens
• A kiégés jelensége a gyógyszerészi hivatásban
  Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi docens
• Gyógyszerreklámok társadalmi aspektusai
  Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi docens
• Egészség- és betegviselkedés a koronavírus járvány idején
  Dr. Susánszky Anna, egyetemi adjunktus
• Preventív egészségmagatartások a fiatalok körében
  Dr. Susánszky Anna, egyetemi adjunktus

KOMMUNIKÁCIÓ

• A motivációs interjú alkalmazási lehetőségei a gyógyszerészi gyakorlatban
  Dr. Balog Piroska egyetemi adjunktus
• A kommunikáció szerepe a gyógyszerészi gyakorlatban
  Dr. Pilling János egyetemi docens