TELJESEDŐ ÉLET

Megjelent az Embertárs folyóirat legújabb száma, melynek írásaival az egyik alapítót, Tomcsányi Teodórát köszöntjük nyolcvanadik születésnapja alkalmából, munkássága előtt tisztelegve.

A 2023/3. számban olvashatnak

  • a lelkigondozók, lelkivezetők és pszichoterapeuták együttműködésének lehetőségeiről;
  • Isten jelenléte tudatosításának fontosságáról a lelkigondozásban;
  • a lelkigondozás oktatásának hangsúlyeltolódásairól, melyek a kliensközpontúságtól a kapcsolatközpontúság felé mutatnak;
  • a papképzés emberi dimenziójáról;
  • a lelkipásztori hivatás megerősítésének útjáról a kapcsolódások által;
  • a párkapcsolati elköteleződésről mint lelkigondozói témáról;
  • a szülőkkel való munkáról a gyermek- és serdülőterápiákban;
  • az egyházainkban működő gyermek- és ifjúságvédelemről,
  • valamint a pszichodráma műfajának elfeledett magjáról, a realitástöbbletről.

 Ízelítő a tartalomból:

„A Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Lelkigondozó Szakirányú Továbbképzésének tizedik évfolyama indul ebben a tanévben. A szak alapítói: a most nyolcvanadik születésnapját ünneplő Tomcsányi Teodóra, elhunyt férje, Csáky-Pallavicini Roger, Varga Kapisztrán ferences szerzetes és Fruttus István Levente. Az első évfolyam 2002-ben, tehát több mint húsz éve kezdett. Azóta a végzett évfolyamok hallgatói tudásukkal, szemléletmódjukkal kovászként vannak jelen gyülekezeteikben, végső soron a társadalomban. Egyre természetesebb, hogy valaki célzottan lelkigondozói segítséget keres, vagy épp lelkivezetőhöz jár, adott esetben akár akkor is, amikor pszichés problémái miatt pszichoterapeutához is fordul. A nem egyházi kötődésű, mentálegészségügyi területen dolgozó szakemberek is egyre inkább találkoznak a lelkigondozás, lelkivezetés fogalmaival, gyakorlatával a klienseiken vagy szakmai fórumokon keresztül. Ami még gyerekcipőben jár, az a területek közti együttműködés irányelveinek ismerete, mely ennek az írásnak a fő fókusza.”

Jáki Zsuzsanna

 

„A jelenlétnek, illetve az elfogadó-hiteles-empatikus attitűdnek köszönhetően a változás folyamata a kliens számára olyan tapasztalatok sorozata lesz, amelyek által megtanulja éppen úgy elfogadni magát, ahogy a segítő fogadja el őt. A segítő valóban odafigyel rá, jelen van számára, meghallgatja, ennek következtében a segített személy is lassan érzékenyebbé válik saját belülről jövő érzéseire és belső üzeneteire. Ha lehetőséget kap arra, hogy kifejezze érzéseit, akár még olyanokat is, amilyeneket azelőtt nem mert vállalni (például düh), és mindeközben a segítő változatlan elfogadását tapasztalja meg, akkor könnyebben elfogadja magát olyannak, amilyen. Az élmények a kimondás és e kettős (a segítő és a kliens részéről történő) elfogadás által megélhetővé és feldolgozhatóvá válnak. A kliens énképe ennek köszönhetően változni kezd, és teljesebb összhangra jut önmagával, másokkal és Istennel.”

Joób Máté – Tésenyi Timea

 

„Ha tudatosítjuk Isten jelenlétét mint a szeretetenergia végtelen áramlását, amely áthatja és fenntartja az egész világegyetemet és benne – itt és most – engem és a klienst, ezzel a találkozásunk helye és tere szentté és pasztorálissá válik. Isten jelenlétének tudatosítása bennünk, közöttünk és körülöttünk a kliens érzékelését is megnyitja e jelenlétre, anélkül hogy erről egy szót is ejtenénk; Isten jelenléte éppen azáltal válik nyilvánvalóvá, ahogyan én jelen vagyok Isten jelenléte számára ebben a helyzetben.”

Kővári Magdolna SSS

 

„A hivatás megerősödésének rengeteg módja, útja van. Az egyik ezek közül az éltető kapcsolódás kialakítása, a közösség gyakorlása. Tanulmányomban három olyan területet neveztem meg, amelyen ezt el lehet kezdeni: közösség építése Istennel, másokkal és önmagunkkal. Az út bármelyiken elkezdhető. Sok esetben nem igényel külön anyagi erőforrást, de nagy része még rendszerszintű támogatást sem. Leginkább talán csak öngondoskodást. Tanulható, átadható és gyakorolható. Az elmúlt évek sok felekezet vezetőjének figyelmét a lelkipásztori jóllét jelentőségére irányították, külföldön és itthon egyaránt. Ez lehetőség arra, hogy az egyéni, a közösségi és a rendszerszintű cselekvések mentén a hivatások megújulása, megerősödése által új hivatások szülessenek.”

Járay Márton

 

Az Embertárs című negyedéves, szaklektorált ökumenikus lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2003-as indulása óta abban nyújt segítséget olvasóinak, hogy bajok közt, szenvedésben vagy épp a bontakozó élet jeles fordulóin egyre felkészültebben állhassanak a rájuk bízott emberek mellett. A 2015 óta a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelenő, a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet munkatársai által társszerkesztett folyóirat hivatása az úgynevezett segítőszakmák különféle területein dolgozók elméleti és gyakorlati tudásának megosztása, nyilvános fórum biztosítása a különböző lelkigondozói, illetve mentálhigiénés műhelyek párbeszéde számára, valamint emberek, ügyek, ötletek, cselekvési modellek egymáshoz közelítése, ismertebbé tétele. A folyóiratot ugyanakkor mindazoknak ajánljuk, akik életükben akár csak egyszer is megtapasztalták az emberi segítés Isten adta gyógyító erejét.

A folyóirat aktuális és régebbi tematikus lapszámai a Jezsuita Kiadó webboltjában  valamint a SE Mentálhigiéné Intézetében (Nagyvárad tér 4.) vásárolhatók meg. Ha az Ön számára is fontos az Embertárs egyedi küldetése, és segítői hivatása vagy életvezetése szempontjából haszonnal tudja forgatni, kérjük, fizessen elő a lapra, ezzel is támogatva a 21. évfolyamában járó folyóirat fennmaradását.