Bogár Nikolett, Túry Ferenc: A kifutók veszélyei. A divatipar és az evészavarok, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 2019, 180 old., ISBN: 978-963-331-493-7
https://www.semmelweiskiado.hu/termek/1556/a-kifutok-veszelyei-a-divatipar-es-az-eveszavarok
Recenzió a könyvről még a magyar kiadás megjelenése előtt:
Olyan tudományos stílusú, ismeretterjesztő könyv azonban tudomásom szerint még nem olvasható, amelyben a kutatási eredmények ismertetése mellett a szerző saját tapasztalatain keresztül szemlélteti a betegség jellegzetességeit. Ennek példája Bogár Nikolett és Túry Ferenc 2019 tavaszán megjelent The Fashion Industry and Eating Disorders – the dangers of the catwalk című kötete. (Bóna Enikő, eLitMed.hu, 2019. szeptember 21.)
Leírás
A kötet a modellvilágba kalauzolja olvasóit személyes élmények és a modellek körében végzett felmérés adatai alapján. A modellek életének hétköznapjai korántsem olyan vonzóak, mint azt a laikus közönség gondolja.
A testalak kontrollálásának feladata igen sok modell esetében napi nehézséget jelent. Ennek következménye a modellek körében gyakori evészavarok megjelenése. Az anorexia nervosa a kóros soványsággal, a bulimia nervosa pedig a túlevésekkel és önhánytatással járó pszichiátriai kórkép. Jól ismert, hogy az evészavarok kialakulásában a modern kor karcsúságideálja kifejezett kockázati tényező. Ezt az ideált pedig a divatot kialakító személyek tartják fenn, s a modellek közvetítik. Természetesen a divat alakítása nem tudatos folyamat, hanem az aktuális kulturális közeg eszményeinek felel meg. Komplex jelenségről van tehát szó, amelyben sok szereplő vesz részt, s a felelősségek is több színtéren oszlanak meg.
A kötet igyekszik a divat jelenségének társadalmi-kulturális hátterét is megvilágítani. A karcsúságideál tekintetében az emberi test értéke is előtérbe kerül: mennyire fontos az, hogy egészséges testet tartsunk fenn, illetve mennyire élhetünk vissza a testünkkel? Továbbá: mennyire élhetnek vissza mások a testünkkel bizonyos kulturális ideálok jegyében? Mi a teendője az egészségpolitikának, milyen szabályzókra van szükség, hogy az egészség fenntartása alapvető érték maradjon? A kérdések egyszerűeknek látszanak, de nem azok: egy sokszereplős játék részesei vagyunk, ahol a játékszabályok nem mindig tiszták. Komoly bioetikai kérdésekről van szó.
A divatipar nyomása nem csupán egy kulturális szegmens problémakörét jelenti, hanem a modelltanulás folytán igen erős hatása van az átlagnépesség testalakjára, s meglehetősen közvetlen módon az egészségi állapotunkra is. A divatmodellek alkalmazásának szabályozása tehát népegészségügyi vonatkozásokat is jelent. Ha a könyv hozzájárul ahhoz, hogy ez a szándék az egészségpolitikai döntéshozókban is erősödjön, megérte megírni. (A szerzők)