Betűméret: A A A

Fogorvosi etika (FOK)

FOGORVOSI ETIKA

 2019/2020. tanév II. félév

 Oktatás ideje: FOK. IV. évfolyam. II. félév.

Vizsgaforma: kollokvium

 A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:

a.) Az, hogy megkönnyítse a mindennapi fogorvosi gyakorlat során felmerülő etikai problémák felismerését, mintegy “rányissa” a hallgatók szemét az erkölcsi problémák észrevételére.

b.)  Olyan fogalmi–logikai rendszer kimunkálása, mely segítséget nyújt a felmerülő orvosetikai kérdések elemzésében, s lehetővé teszi ezen problémák hatékonyabb megoldását.

c.) Olyan ismeretek átadása, mely segíti a fogorvost abban, hogy a betegek, a kísérleti alanyok, illetve az egészségügyben dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletben tartsa.

d.) Segíteni a jövendő fogorvost abban, hogy megismerje, mekkora az egyén, az egészségügy és a társadalom felelőssége az egészség fenntartásában.

 

TEMATIKA

1. hét Gyakorlat

Az etika és az erkölcs általános jellemzése
Az etika fogalma
Az etika részei: deskriptív etika, normatív etika, metaetika
Általános és alkalmazott normatív etika
Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika
A főbb etikai elméletek (deontológiai és utilitarisztikus erkölcsi rendszerek) jellemzése

2. hét Gyakorlat
Az orvosi etika legfontosabb alapelvei
Az autonómia elve
A “Ne árts!” elve
A jótékonyság elve
Az igazságosság elve

3. hét Gyakorlat
A tájékozott beleegyezés elve I.
Egyszerű beleegyezés
Tájékozott beleegyezés
A betegtájékoztatás standardjai

 4. hét Gyakorlat
A tájékozott beleegyezés gyakorlati esetek tükrében
Önrendelkezés
Cselekvőképesség

5. hét Gyakorlat
A tájékozott beleegyezés elve II.
A kezelés visszautasításának joga
A belátási képesség
Tájékozott beleegyezés speciális betegcsoportoknál

 6.  Gyakorlat
A rossz prognózisú betegek tájékoztatásának etikai kérdései
Érvek a kegyes hazugság mellett
Érvek a kegyes hazugság ellen
A haldoklási folyamat
A gyógyíthatatlan beteg felvilágosításának módja

 7. hét Gyakorlat
Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makro- és mikroallokáció etikai kérdései
A makroallokáció és a mikroallokáció fogalma
Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája
A sorolás fogalma
Az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái
A gyakorlatban használt mikroallokációs kritériumok etikai értékelése
Az igazságos egészségügyi rendszer

 8. hét Gyakorlat
Az embereken végzett kutatások etikai kérdései
Ellentmondás az orvos kutatói és gyógyítói szerepe között
A Helsinki Deklaráció
A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai Kísérletek etikai kérdései

9. hét Gyakorlat
A reproduktív medicina etikai kérdései I
A művi abortusz kérdése
Konzervatív, liberális és mérsékelt álláspontok az abortusz kapcsán

10. hét TAVASZI SZÜNET (április 6-10)

 11. hét Gyakorlat
Az asszisztált reproduktív technikák etikai kérdései
Dajkaterhesség
A genetika etikai kérdései

12. hét Gyakorlat
A halál és a haldoklás filozófiai–etikai kérdései
A halállal kapcsolatos főbb filozófiai és vallási felfogások, megközelítési lehetőségek
Terminális állapotú betegek ellátásának etikai kérdései
Öngyilkosság, eutanázia, teratanázia
Életmentő, életfenntartó kezelés megszüntetésének etikai kérdései

13. hét Gyakorlat
A szervátültetés etikai kérdései
Az agyhalál fogalma
A halott testével kapcsolatos (boncolás, szervkivétel) etikai kérdések
Élő személy testéből való szervkivétel (donáció) etikai kérdései.

 14. hét Gyakorlat
A betegek jogai
A betegjogok szerepe és jelentősége az egészségügyben
Általános és speciális betegjogok
A betegjogok érvényesítése

 15. hét. Gyakorlat
Környezetetika
A környezetetika jelentősége, a környezetetikák filozófiai megalapozása
A környezetetikák felosztása
Környezetvédelem és jog, környezetvédelem és oktatás. A környezetetika alapelvei, a fenntartható fejlődés fogalma


A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége:
Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén: Orvosi igazolás
A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: Félévközi ellenőrzés nincs.
A félév végi aláírás követelményei: a tantárgy óráinak 75%-án való részvétel.

Az osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredmény
A vizsga típusa: kollokvium

A vizsgajelentkezés módja: a NEPTUN-on keresztül
A vizsgajelentkezés módosításának rendje: a NEPTUN-on keresztül
A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: a TVSZ 19§ 4 pontja alapján

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Kötelező irodalom:
Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. átdolgozott kiadás.  Medicina könyvkiadó. Budapest, 2006. 1-10.,12-16. fejezet + függelék
Dr. Kovács József: Környezetetika. In: Dr. Kovács József (2017) (szerk.): A biotechnológia etikai kérdései. (E-book, Semmelweis Kiadó, www.semmelweiskiado.hu)  (p. 71-118.)

Ajánlott irodalom:
Dr. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Budapest, 2007. Medicina könyvkiadó (p. 677) Teljes terjedelemben ingyenesen elérhető a  következő internet-címen: http://real-d.mtak.hu/347/

Néhány, oktatással kapcsolatos hasznos információ

Bioetika Részleg, Magatartástudományi Intézet: NET XIX—XX. emelet

Titkárság (tanulmányi ügyek):

Baloghné Kovács Katalin tanulmányi előadó 2005-ös szoba: 210-2930/56114;
baloghne_kovacs.katalin_gyongyi@med.semmelweis-univ.hu

Motyovszki Csilla tanulmányi előadó, 2015-ös szoba; 210-2930/56114 motyovszki.csilla@med.semmelweis-univ.hu

Bioetika részlegvezető:

Dr. Kovács József egyetemi tanár, 2015-ös szoba: 210-2930/56114  kovacs.jozsef@med.semmelweis-univ.hu

Bioetika részleg oktatói:

Dr. Csapody Tamás, egyetemi docens, 2013-as szoba:  210-2930/56350;
csapody.tamas@med.semmelweis-univ.hu

Dr. Dósa Ágnes, egyetemi docens, 2007-es szoba:  210-2930/56136; 06-20-666-3029 dosa.agnes@med.semmelweis-univ.hu

Dr. Lőrincz Jenő, mesteroktató, 2007-es szoba: 210-2930/56136; lorincz.jeno@med.semmelweis-univ.hu

Dr. Makó János, osztályvezető főorvos. Tel: 06-30-682-5301; janosmako@citromail.hu

Dr. Péter Orsolya Márta, egyetemi adjunktus, 2012-es szoba: 210-2930/56404; peter.orsolya@med.semmelweis-univ.hu

Dr. Szebik Imre egyetemi docens 1914-es szoba: 210-2930/56206; szebik.imre@med.semmelweis-univ.hu

Dr. Zana Ágnes, egyetemi adjunktus, 2014-es szoba: 210-2930/56356;
zana.agnes@med.semmelweis-univ.hu

 

Vizsgakérdések:

1. Fogalmak:
– etika
– bioetika
– erkölcs és jog kapcsolata
– polgári engedetlenség
– deontológiai etika
– a kettős hatás elve
– utilitarista etika
– kategórikus imperatívusz elve
– aranyszabály
– agapizmus
– autonómia elve
– “ne árts” elve
– jótékonyság elve
– igazságosság elve
– orvosi paternalizmus
– cselekvőképtelen beteg
– a kezelés visszautasításának joga
– élő végrendelet
– agyhalál
– eutanázia
– hospice
– Helsinki Deklaráció
– antiszpécieszizmus

2. Vizsgatételek

  1. Etika és bioetika; az erkölcs és a jog kapcsolata; az erkölcsi érvelés jellemzői
  2. A deontológiai etikai rendszerek általános jellemzői
  3. Konzekvencionalista (teleológiai) etikai elméletek
  4. A természetjogi etikai elméletek; a társadalmi szerződés elméletei; erényetikák, szituációs etikák, agapizmus és a jogokra hivatkozó érvelés
  5. A kanti etika és az aranyszabály
  6. Az orvosetika alapelvei
  7. Az egészség és a betegség értelmezései
  8. Egyszerű beleegyezés; a tájékozott beleegyezés fogalma és kialakulásának története; viták a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban
  9. A betegek felvilágosításának standardjai. Mit kell a felvilágosításnak tartalmaznia egy tervezett beavatkozás előtt?
  10. Mikor nem szükséges a betegtől tájékozott beleegyezést kérni? A cselekvőképesség megállapításának elvei, a cselekvőképtelen beteg ellátásakor követendő eljárások
  11. A kezelés visszautasításának joga
  12. A tájékozott beleegyezés pszichológiai vonatkozásai. Bizonytalanság az orvosi kommunikációban. Gyakorlati megfontolások a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatban
  13. Az egészségügyi allokáció etikai kérdései (az allokáció szintjei, igazságosság, a modern egészségügy kialakulása, az egészségügyi költségrobbanás, az egyén és az egészségügy szerepe az egészség fenntartásában)
  14. A sorolás etikai elvei és gyakorlata a mai egészségügyi rendszerekben (a puha és a kemény sorolás)
  15. Egészségügyi közgazdaságtan és orvosi etika
  16. Az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája (a libertariánus (“laissez faire”), az egalitariánus (szocialista) és a liberális felfogás)
  17. Szabadpiaci versus közfinanszírozású egészségügyi ellátás; az orvosi tevékenység finanszírozásának módjai
  18. Kísérletek egy igazságos egészségügyi rendszer definiálására
  19. Az egészségügyi mikroallokáció etikai kérdései I.: a sorolás problémájának jellemzése és a szelekciót elutasító érvelések
  20. Az egészségügyi mikroallokáció etikai kérdései II.: az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök elosztásának etikai problémái (a főbb kritériumok, betegkiválasztás a kutatás során, a betegkiválasztás módszere és eljárási feltételei)
  21. A művi abortusz etikai kérdései I: érvelési hibák, az abortusz és a fogamzásgátlás megítélésének története
  22. A művi abortusz etikai kérdései II: a mai álláspontok jellemzése, a konzervatív és a liberális álláspont és kritikája
  23. A művi abortusz etikai kérdései III: a mai álláspontok jellemzése, a mérsékelt álláspontok
  24. A gyógyíthatatlan, rossz kórjóslatú betegek felvilágosításának etikai kérdései
  25. Az eutanázia problémája és előtérbe kerülésének okai; az élet szentségének a doktrínája és az életminőség elve; az eutanázia definíciója, fajtái
  26. Az aktív és a passzív eutanázia
  27. A holland eutanáziagyakorlat (a Remmelink-jelentés)
  28. Passzív eutanázia (orvosi prioritások, kezelés abbahagyása és el nem kezdése, szokásos és rendkívüli eszközök, mesterséges táplálás és folyadékpótlás, haszontalan kezelés)
  29. Életmentő, illetve életfenntartó orvosi kezelés visszautasítása kompetens és inkompetens beteg által; az élő végrendelet
  30. A súlyos fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöttek kezelésének etikai problémái
  31. Az élőből való szervkivétel etikai kérdései
  32. A holttestből való szervkivétel etikai kérdései; a halál fogalma; az embrionális és magzati szövetek felhasználásának etikai kérdései
  33. A szervek pénzért való árusításának etikai kérdései
  34. Az állatok erkölcsi státusáról való gondolkodás története. A ma uralkodó álláspont és a darwini természetfelfogás filozófiai jelentősége
  35. Peter Singer felfogása az állatok jogállásával kapcsolatban: az antiszpécieszizmus (érvek és ellenérvek, a singeri álláspont következményei és kritikája, vegetarianiz-mus); Tom Regan érvelése: az állatok jogai; a kritikus antropomorfizmus megközelítés lényege az állatvédelemben
  36. Az állati szenvedés fogalma. Az állatkísérletek erkölcsi megítélésének szempontjai
  37. Az embereken végzett kutatások etikai kérdései; a Helsinki Deklaráció; a kutatási alanyok jogai
  38. A betegjogok általános kérdései (a betegjogok megfogalmazásának okai és előnyei, fenntartások a betegjogi megközelítéssel szemben)
  39. A főbb betegjogok (általános és speciális betegjogok)
  40. A betegjogok érvényesítését elősegítő főbb módszerek és intézmények
  41. Fontosabb orvosetikai kódexek és deklarációk. (a hippokratészi eskü, a Genfi Deklaráció, az orvosi etika nemzetközi kódexe, az emberen való orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei, az állatokon végzett orvosbiológiai kutatások nemzetközi irányelvei)
  42. A környezetetika jelentősége, a környezetetikák filozófiai megalapozása (A Meadows féle világmodellek, javaslatok a környezeti krízis megoldására, a megoldások politikai korlátai, a darwini evolúciós elmélet filozófiai következményei, a consilience és a biophilia fogalma.)
  43. A környezetetikák felosztása. (A nyugati kultúra hagyományos felfogása a morális státusszal kapcsolatban, az antropocentrikus, biocentrikus és ökocentrikus környezeti etikák. Az ökofeminizmus, a mélyökológia és a föld-etika)
  44. Környezetvédelem és jog, környezetvédelem és oktatás. A környezetetika alapelvei, a fenntartható fejlődés fogalma.)