Lélekbarát pedagógia
Megjelent az Embertárs folyóirat legújabb száma, melynek írásai nagyon különböző nevelési helyzetek, illetve a pedagógusi hivatás mentálhigiénés és lelkigondozói szempontjairól, lehetőségeiről szólnak.
Ízelítő a 2022/2. szám tartalmából:
„Drámacsoport alakításánál az első és legfontosabb feladat annak a bizalomra és empátiára épülő közegnek a megépítése, amely hosszú távon támogatja a gondolatok szabad áramlását és az érzések őszinte vállalását, és mindemellett lehetőséget biztosít a vélemények ütköztetésére, vagyis a differenciált gondolkodás kialakítására alkalmas tanulói közeg formálására.
Munkám során gyakran kerültem olyan helyzetbe, hogy a »nem drámás« csoportok segítségre szorultak egy-egy téma feldolgozásában, konfliktuskezelésben vagy a csoportdinamika pozitív alakításában.
A közelmúltban sok valóban hatalmas érzelmi epicentrumot létrehozó történetet ismertünk meg, amely valamilyen formában megszólította az országot – ilyen volt az olaszországi magyar busztragédia, az ukrán háborús helyzet vagy például a mikrobuszban rekedt óvodás kislány tragédiája.
A drámatanári és mentálhigiénés gyakorlati eszköztár mára kiváló kombinációja a hatékony segítésnek, és bár az iskolákban még mindig sok mentálhigiénés szakemberre volna szükség, hiszem, hogy vannak olyan alapelvek és módszertani ajánlások, amelyek ismeretében a pedagógus jobban, hatékonyabban, én- és társas határait tudatosabban tartva képes beleállni olyan helyzetekbe, melyek kötelezően adódnak, de amelyekhez nem mindenki rendelkezik megfelelő eszköztárral” – írja elméleti és gyakorlati szempontokat egyaránt ismertető cikkében Komáromi Sándor.
„A szülőknek való segítségnyújtás és a velük való hatékony kapcsolódás mindig is kiemelt fontosságú volt a munkámban. Minden szempontból nehéz megélni, hogy a várva várt gyermek nem tökéletes. A szülők lassanként ráébrednek, hogy gyermekük eltérő fejlődése mögött fogyatékosság húzódhat. Életük legnehezebb pillanata elfogadni azt a tényt, hogy gyermekük hiányoságokkal és negatív megkülönböztetéssel fogja leélni az életét. A legtöbb szülő akkor is gondviselője marad gyermekének, ha az már felnőtt. Ezzel szembenézni nagyon komoly feladat. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk segíteni ezeknek a szülőknek, meg kell találni az utat a fájdalmukhoz és a lelkükhöz. Erre az iskolai szituáció – reggel behozzák a gyermeket, délután pedig jönnek érte, és felsoroljuk, mi nem ment, vagy mi volt a nehézség – nem alkalmas. Nagyon régóta szívügyem megtalálni, hogy valóban segítséget tudjak nyújtani az elfogadásban. Ha megszületik az elfogadás, sokkal könnyebb megkeresni a hatékony segítségnyújtás módszerét. Ha a szülő valódi partnernek tekinti a pedagógust, és mind a családban, mind az iskolában ugyanazon irányba halad a fejlesztés, a hatékonyságunk jelentősen megnő. Sokkal jobban tudunk segíteni a gyermeknek is. A szülőcsoport végső célja, hogy a gyermekek elfogadó családban boldog életet tudjanak élni” – olvashatjuk Stenger-Zubács Szilvia tanulmányában.
„A lelkipásztor vagy katekéta iskolai szerepéhez mindenképpen hozzátartozik a pedagógiai tudás megszerzése. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a katekétát, lelkipásztort alkalmazó iskolák (beleértve a vezetőket és a tanári kart) nyitottak legyenek szemléletük és hozzáállásuk továbbfejlesztésére: a katekéta ugyanis elsősorban más minőséget képvisel pedagógusként: emberszemléletével, világlátásával, alapállásával tanít, és az átadandó ismeretanyag csak másodlagos üzenethordozó. Ennek el- és befogadását az iskolának tudatosan fel kell vállalnia. Csak így érhető el az, hogy javuljon az iskolában »kényszerből« kateketikai oktatást művelők megbecsülése és magukról alkotott képe, csökkenjen a pályaelhagyók száma és a fluktuáció mértéke a szakmán belül” – figyelmeztet írásában Midling Andrea.
Az Embertárs című negyedéves, szaklektorált ökumenikus lelkigondozói és mentálhigiénés folyóirat 2003-as indulása óta abban nyújt segítséget olvasóinak, hogy bajok közt, szenvedésben vagy épp a bontakozó élet jeles fordulóin egyre felkészültebben állhassanak a rájuk bízott emberek mellett. A 2015 óta a Jezsuita Kiadó gondozásában megjelenő, a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet munkatársai által társszerkesztett folyóirat hivatása az úgynevezett segítőszakmák különféle területein dolgozók elméleti és gyakorlati tudásának megosztása, nyilvános fórum biztosítása a különböző lelkigondozói, illetve mentálhigiénés műhelyek párbeszéde számára, valamint emberek, ügyek, ötletek, cselekvési modellek egymáshoz közelítése, ismertebbé tétele. A folyóiratot ugyanakkor mindazoknak ajánljuk, akik életükben akár csak egyszer is megtapasztalták az emberi segítés Isten adta gyógyító erejét. Ami a 2022-es évfolyam további témáit illeti, novemberre várható a 3. szám a mentálhigiéné különböző színtereiről szóló gyakorlati fókuszú írásokkal, s decemberben lát napvilágot az idősügy kérdéseivel foglalkozó 4. lapszámunk.
A folyóirat aktuális és régebbi tematikus lapszámai 980 Ft-os áron vásárolhatók meg a Jezsuita Kiadó webboltjában. Ha az Ön számára is fontos az Embertárs egyedi küldetése, és segítői hivatása vagy életvezetése szempontjából haszonnal tudja forgatni, kérjük, fizessen elő kedvezményes áron, mindössze évi 3560 Ft-ért a lapra, ezzel is támogatva a 20. évfolyamába lépett folyóirat fennmaradását!