CSAPODY TAMÁS: A NAPLÓÍRÓ SOMLÓ BÉLA. Egy katona, majd munkaszolgálatos bácskai, oroszországi, bori és temesvári naplói, 1941, 1944. FONS XXVI. (2019) 3.sz. 339–402.p.
letölthető: http://www.fonsfolyoirat.hu/szamok/documents/FONS_2019_3_honlapra.pdf
Somló Bélának fennmaradt az 1944 októberében készült temesvári igazolvány-képe. Öltöny, nyakkendő, fehér ing. Rövid bajusz, vágott haj, ápolt külső. Nincs még 42 éves, amikor a fénykép készült. A tekintete nagyon fáradt, ami nem meg-lepő, hiszen a háború évei alatt összesen négyszer volt katona, vagy munkaszolgálatos. Legutolsó esetben a szerbiai Borban volt munkaszolgálatos, és csak a jószerencsén múlt, hogy nem került be ő is a halálmenetbe. Az igazolványképen azonban nem látszik a munkaszolgálat alóli felszabadulás öröme, vagy a Temes-várra történt megérkezés nyugalma. Természetesen ez sem olyan meglepő, hiszen ő ugyan felszabadult, de Magyarországon ekkor még harcok folytak, és család-tagjainak sorsa ismeretlen volt előtte. Csak az igazolvány kiállítása előtti napon érkezett meg Borból Temesvárra, hosszú és fárasztó út után. Nem tudta még, hogy itt mi vár rá és meddig kell maradnia. Azt azonban tudta, hogy haza kell mennie Budapestre és tovább kell írnia a még a bori bevonulása előtt, otthon el-kezdett és folyamatosan írt naplóját. Sohasem tett említést arról, hogy mit jelent számára a naplóírás, de a háború évei alatt nagy gyakorlatot szerzett ebben. Négy bevonulása közül három esetben vezetett olyan alapos naplót, hogy abból később — a temesvári, negyedik naplójával együtt — összesen 208 oldalas napló-vissza-emlékezést írt. Somló az adott helyszínen, naponta, gyorsírással zsebnoteszébe rögzítette a történéseket. Hazaérve, sok évvel később pedig a gyorsírást legépelte és kiegészítette. Így keletkeztek a napló-visszaemlékezések.
(részlet a bevezetésből)