Zala Megyei Szent Rafael Kórház: a műtét utáni fájdalomcsillapítás jógyakorlata
A jógyakorlat lényege, hogy a perioperatív fájdalomcsillapítás az egyes intézményekben egységes elvek alapján történjen meg minden műtéten átesett betegnél, a műtétet érintő időszakban minden fekvőbeteg osztályon ugyanúgy. Ennek alapfeltétele az intézményenként felállítandó akut fájdalomcsillapító szolgálat. A fájdalomcsillapító szolgálat által készített helyi protokoll segít abban, hogy az operatív osztályokon a megfelelő gyógyszerek és eszközök álljanak rendelkezésre, és az ágy melletti döntéseket hozó ápolók, orvosok egységes elvek alapján rendeljék el a fájdalomcsillapítást és az meg is valósuljon. Fő célja, hogy úgy tudják biztosítani a műtéti fájdalom csillapítását a műtéteket közvetlenül követő időszakban (mely általában 48-72 óra), hogy a páciens szükségletei minél előbb önállóan kielégíthetővé váljanak, ne rekedjenek meg (mozgás, étkezés, alvás, pihenés, ürítés). A hatékony fájdalomcsillapítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a páciens a korábbi életminőségét minél gyorsabban visszanyerje, illetve a lehető leggyorsabban rehabilitálható legyen, minimális ápolási napot töltve az intézményben. A korai mobilizálás hatékony fájdalomcsillapítás mellett javítja a keringést, ezáltal a sebgyógyulást is elősegíti. A beteg kevesebb időt tölt mozdulatlanul az ágyban, így csökken a szövődmények (dekubitus, pneumónia, trombózis, kontraktúrák) száma, nem hosszabbodik meg a kórházi kezelés ideje és csökkenhet a nosocomiális infekciók aránya is. A fájdalomcsillapítással elégedett páciens bátrabban vállalkozik műtétre később is, nem hagyja az utolsó pillanatra a döntést.
A jógyakorlat bemutatása
A jógyakorlat kialakításának kezdetén az intézményben azt tapasztalták, hogy bár vannak fájdalomcsillapítás szempontjából jól menedzselt esetek, de nincs általánosan alkalmazott elv, rendszer, protokoll. A betegek kezelése eseti jellegű volt és kevés információ jutott vissza az aneszteziológushoz az általa kezdett fájdalomcsillapítás hatékonyságáról, az esetleges szövődményekről. A páciensek fájdalomcsillapító gyógyszerelése leggyakrabban az ágy melletti ápolókra maradt. A gyógyszerelés az egyéni tapasztalat vagy a szokások alapján történt, vagy nem történt meg.
A célok eléréséhez nélkülözhetetlen egy részletes, az adott intézményre szabott protokoll a fájdalomcsillapítás mikéntjéről. Ugyanilyen fontos a megkezdett fájdalomcsillapítás melletti információk gyűjtése a betegektől és az ápolóktól, illetve indokolt esetben a megkezdett fájdalomcsillapítás dózisának, akár módszerének változtatása. A következő lépés az összegyűjtött adatok, tapasztalatok alapján az optimális fájdalomcsillapítási módszerek megtalálása, illesztése az adott műtét típusokhoz, a betegek egyéni igényeihez. Elengedhetetlenül szükséges visszajelzés az aneszteziológusok, de az osztályok számára is munkájuk minőségéről, az eredményekről, a változások követése, adaptálása a gyakorlatban. Fontos összefoglalni a kapott információkat, biztosítani az állandó gyógyszerellátást. A betegágy melletti személyzetet folyamatosan képezni kell. Az adatok későbbi reprodukálhatósága miatt meghatározó a megfelelő dokumentáció. A folyamat nyomon követése is a dokumentáció ellenőrzésével lehetséges: aneszteziológiai javaslat ellenőrzése, osztályos gyógyszerelés ellenőrzése lázlap, őrzőlap alapján, a fájdalom folyamatos felmérésének ellenőrzése (lázlap, őrzőlap), betegelégedettség mérése, személyzeti elégedettség mérése.
A folyamat kulcspontjai: fájdalomcsillapító aneszteziológiai javaslat, a fájdalomcsillapítás egyértelmű orvosi elrendelése (kezelő orvos) az ápolók számára, a fájdalomcsillapítás megfelelő időben végzett kivitelezése, a fájdalom mint vitális paraméter rendszeres felmérése, az eredmények rendszeres összegzése.
Az aneszteziológus orvos a műtőben javaslatot tesz, a javaslat a műtétes osztályokon valósul meg, az ápolók és az osztály orvosainak részvételével. A fájdalomcsillapítási javaslatot az osztályos dokumentáción az osztályos orvos rendeli el. Napi szinten ellenőrzést végző aneszteziológiai szakasszisztensek felügyelik a folyamat megvalósulását, jelzik az esetleges hibákat, felmerülő probléma esetén aneszteziológus szakorvossal együtt minél hamarabb megoldják azt. A szolgálat vezetői felelősek a megfelelő eszközök, gyógyszerek rendelkezésre állásáért. Tájékoztatják a folyamat minden résztvevőjét az aktuális eredményekről, változtatások szükségességéről, ellenőrzik ezek betartását.
A jógyakorlat hatására változott, javult a fájdalomcsillapítás gyakorlata a műtétes osztályokon. Ennek eredményeként csökkenő szövődményi ráta, rövidülő ápolási idő és javuló betegelégedettség érhető el, nem utolsó szempont, az ápolók leterheltségének csökkenése.
A jógyakorlat bevezetéséhez szükséges idő oktatással, gyakorlati ellenőrzéssel 3-6 hónap, rutinszerű alkalmazásához 1 évre van szükség.
Hol érdeklődhet?
Dr. Kovács Tamás – Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály, osztályvezető főorvos
Bajzik Tímea – aneszteziológiai szakasszisztens, Postoperatív Fájdalomcsillapító Szolgálat vezető asszisztense