2026. november 5-én a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja végzős hallgatóinak diplomaosztóját tartottuk meg a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Dísztermében.
Az eskütételt követően a levelező egészségügyi menedzser hallgatók (EMSc24A) nevében Gerencsér Andrea köszöntötte az ünnepség résztvevőit, kifejezve az évfolyam háláját és köszönetét tanáraiknak, projektkoordinátoraiknak, családtagjaiknak és intézetünknek a képzés során szerzett élményekért, tapasztalatokért és tudásért.
Gerencsér Andrea egészségügyi menedzser köszöntőbeszéde
„Tisztelt Egyetemi Vezetők! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Oktatóink, Tanulmányi Előadóink, Családtagok, Barátok és nem utolsó sorban, Kedves Hallgatótársak!
Egy diplomaosztó ünnepség a számvetés és a köszönetnyilvánítás ideje. Amikor két évvel ezelőtt – már gyakorló egészségügyi, jogi és gazdasági szakemberként – először léptünk be a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kapuján, mindannyian válaszokat kerestünk. Felnőtt fejjel, a napi munkából havonta egy hétre kiszakadva visszaülni az iskolapadba komoly elhatározást és szakmai alázatot követelt.
Az előttünk álló út nem volt zökkenőmentes. Mindannyian emlékszünk nagy elméleti mérföldkövekre, a közgazdaságtan, vagy az egészségpolitika komplex, szintetizáló logikájára, amely kezdetben és a képzés végén is komoly feladat elé állított minket. A késő estébe nyúló közös számítások, a hatékonyság és kibocsátás elemzései azonban gyorsan megmutatták az évfolyam igazi erejét: az összefogást. Az órákon – legyen szó filmsorozatokon keresztül bemutatott rendszerszemléletű esetgyűjteményekről vagy az otthoni asszinkron feladatokról – megtanultunk túllátni a saját szakterületünk határain.
Közösségünk erejét az alkalmazkodóképesség, a gyorsaság és a szakmai sokszínűség adta. Az elszánt első sor szorgalma, a hátsó padok kritikus, konstruktív véleményformálása és a fiatalabb kollégák lendülete egy olyan egyedülálló kohéziót teremtett, amelyet a mindennapi digitális kapcsolattartás és a csapatot összetartó évfolyamtársaink azóta is aktívan ápolnak.
Képzésünk legnagyobb értéke az volt, hogy az EMK valódi küldetését – a jövő kihívásaira reagálni tudó vezetői szemléletet, a minőség- és betegbiztonsági kultúra fejlesztését, a humánerőforrás menedzsmentet, rendszerszemléletet – nem száraz definíciókból, hanem egymástól tanultuk meg. Az alapellátásból érkező védőnő, a mentőszolgálat jogásza, a klinikus orvos, gyógytornász, ápoló, tanár, közgazdász és építész a közös feladatok során megértette, hogy az egészségügy összetett rendszere csak szoros együttműködéssel és integrált gondolkodással fejleszthető. A képzés során biztosított védett környezetben olyan szakemberekké válhattunk és váltunk, akik értenek a vezetéshez, mernek és tudnak is egymástól segítséget kérni. Ennek a közös munkának a betetőzése volt a Balaton-parti szakmai hétvége, ahol a mesterprojektek bemutatása és a szakmai műhelymunka mellett az életre szóló kollegiális szövetségek is megszilárdultak – sőt, meglepetésünkre még eddig rejtőzködő könnyűzenei tehetségek is napvilágot láttak.
Az elmúlt két évért tartozunk most köszönettel. Köszönjük Oktatóinknak a gyakorlatközpontú tudást és a team-munkát ösztönző támogatást. Köszönjük Tanulmányi Előadóinknak a nélkülözhetetlen iránymutatást és azt a támogató figyelmet, amellyel végigkísértek minket az adminisztráció útvesztőin. Köszönjük Munkahelyeinknek a biztosított rugalmasságot. Végül, de legfőképpen köszönjük a Családjainknak, házastársainknak és gyermekeinknek a hátországot; a megértést és a türelmet mindazon hétvégékért, amelyeket a tanulás kedvéért tőlük vettünk el. Ez a diploma az Önök érdeme is.
Engedjék meg, hogy a búcsú gondolatait a neves szervezetfejlesztő és menedzsment-gondolkodó, Peter Drucker szavaival zárjam, amely hűen tükrözi az EMK szellemiségét és azt a fantasztikus szakmai műhelyt, amelynek tagjai lehettünk:
„A szervezet nem csupán épület és struktúra, hanem az emberi kapcsolatok és a közös célok műhelye. A legnagyobb érték, amit egy ilyen közösség adhat, nem a kész válaszok birtoklása, hanem a képesség, hogy együtt, egymást kiegészítve tudjunk szembenézni a jövő kihívásaival.”
Kívánom, hogy ezt a szövetséget és a megszerzett rendszerszemléletet mindannyian a hazai egészségügy javára fordítsuk.
Köszönöm a figyelmet, és mindannyiunknak szívből gratulálok!”