Szakirányú továbbképzéseink

Ritka betegséggel élő személyek és családjaik életút-koordinátora

Szakirányú továbbképzés

A Magyarországon elsőként, 2024 őszén elindított „Ritka betegséggel élő személyek és családjaik életút-koordinátora” című szakirányú továbbképzést második alkalommal hirdetjük meg, ezúttal a Semmelweis Egyetem szervezésében. Az első évfolyam képzését az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szervezte és valósította meg.

A képzés továbbra is a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Továbbképző Központja és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) szakmai együttműködésében valósul meg. A partnerség biztosítja a gyógypedagógiai, egészségügyi és szociális szakterületek tudásának integrálását, valamint a különböző szakmai megközelítések összehangolását, elősegítve a ritka betegséggel élő személyek és családjaik komplex szükségleteire reflektáló szakemberek képzését.

A felvétel feltételei

1. Alapképzésben (BA/BSc) szerzett oklevél az alábbi képzési területek valamelyikén:

• Bölcsészettudomány (pedagógia, pszichológia, közösségszervezés)
• Pedagógusképzés
• Orvos- és egészségtudomány
• Társadalomtudomány (szociális munka, szociálpedagógia, kommunikáció- és médiatudomány)
• Jogi képzési terület
• Gazdaságtudomány
• Művészetközvetítés
• Hitéleti képzési terület

A felsorolásba az ezekkel megfeleltethető korábbi szakokon szerzett oklevelek is beleértendők.

2. A fenti képzési területeken szerzett BA/BSc fokozattal nem rendelkező jelentkező esetén az alábbi képzési területeken szerzett mesterképzési (MA/MSc) vagy osztatlan képzésben szerzett oklevelek vehetők figyelembe:

• Bölcsészettudomány (mentálhigiénés családtudományi és családterápiás, mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő)
• Művészet
• Pedagógusképzés
• Orvos- és egészségtudomány (általános orvos)
• Társadalomtudomány

A felsorolt képzési területeken szerzett MA/MSc fokozat, illetve osztatlan tanári oklevél előnyt jelent. Az ezekkel megfeleltethető korábbi szakokon szerzett oklevelek szintén elfogadhatók.

Egyedi elbírálás alapján a jelentkező korábbi szakmai tapasztalatának figyelembevételével a felsorolásban nem szereplő, legalább BA/BSc szintű, humán területen szerzett oklevél is elfogadható.

A felvétel további feltétele: motivációs beszélgetésen történő részvétel

A motivációs beszélgetés értékelési szempontjai

A motivációs beszélgetés célja a jelentkező motivációjának, szakmai érdeklődésének és elkötelezettségének megismerése, valamint annak feltárása, hogy a „Ritka betegséggel élő személyek és családjaik életút-koordinátora” szakképzettség hogyan illeszkedik a jelentkező eddigi szakmai tapasztalataihoz és jövőbeli fejlődési céljaihoz.

A motivációs beszélgetés során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

• A jelentkező motivációja, szakmai érdeklődése és elkötelezettsége a ritka betegséggel élő személyek és családjaik támogatása iránt.
• Érzelmi stabilitás és terhelhetőség, amely a jelentkező életvezetésében és a beszélgetés során megnyilvánuló hozzáállásában is tükröződik.
• Az emberi kapcsolatokban megmutatkozó jóindulatú, empatikus, ugyanakkor reális szemlélet és viszonyulás.
• Az önreflexióra való képesség és igény, valamint a saját szakmai és személyes fejlődés iránti nyitottság.
• A felmerülő témákhoz kapcsolódó segítő attitűd és együttműködési készség.

A motivációs beszélgetést háromtagú felvételi bizottság folytatja le, amelynek tagjai az ELTE és a Semmelweis Egyetem egy-egy oktatója – akik közül legalább egyikük pszichológus végzettséggel rendelkezik –, valamint a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) képviseletében eljáró, a ritka betegséggel élő személyek érdekeit képviselő szakember. A bizottság tagjai közösen értékelik a jelentkező motivációját és a képzés szempontjából kiemelt kompetenciáit.

Miért van szükség életút-koordinátorokra?

A ritka betegségek olyan betegségek, amelyek kétezer emberből kevesebb mint egyet érintenek, ugyanakkor világszerte már 6000–8000 különböző ritka betegséget azonosítottak. Ezek jelentős része súlyos, krónikus lefolyású, és számottevően befolyásolhatja az érintettek és családjaik életminőségét. Számos ritka betegséghez valamilyen fogyatékosság is társulhat. A ritka betegségek 50–70%-a gyermekeket érint, ezért az érintettek támogatása már a korai életévektől kiemelt jelentőségű.

A ritka betegséggel élő személyek és családjaik gyakran összetett, több szakterületet érintő ellátási és támogatási szükségletekkel szembesülnek. Életminőségük és jóllétük szempontjából alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi, szociális, köznevelési, gyermekvédelmi és egyéb támogató szolgáltatások összehangoltan, egymást kiegészítve működjenek.

Az életút-koordináció célja, hogy az érintettek és családjaik ne maradjanak magukra az ellátórendszerek közötti eligazodásban, és a szükségleteiknek megfelelő támogatáshoz életútjuk különböző szakaszaiban folyamatosan hozzáférhessenek.

A szakirányú továbbképzés célja

A szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek támogatni a ritka betegséggel élő személyeket és családjaikat az életútjuk során felmerülő összetett szükségleteik kezelésében, segítik az egészségügyi, szociális és egyéb ellátórendszerek közötti eligazodást, valamint előmozdítják a szükséges szolgáltatások összehangolását és az ellátás folyamatosságát.

A képzés során a résztvevők olyan interdiszciplináris ismereteket és gyakorlati kompetenciákat sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra az érintettek egyéni szükségleteinek felismerését, a rendelkezésre álló erőforrások feltérképezését, valamint a különböző szakemberek és szolgáltatók közötti hatékony együttműködés elősegítését.

Az életút-koordinátor feladata és szerepe

Az életút-koordinátor a ritka betegséggel élő személyek és családjaik, valamint az ellátó- és támogató rendszerek közötti kapcsolat kulcsszereplője. Feladata, hogy segítse az érintetteket a szükségleteiknek megfelelő szolgáltatások elérésében, összehangolja a különböző ellátási és támogatási folyamatokat, és előmozdítsa az érintettek életútjához igazodó, személyre szabott támogatást.

Az életút-koordinátor a ritka betegségekkel foglalkozó multidiszciplináris szakmai csoportok tagjaként, az érintettekkel és családjaikkal szoros együttműködésben végzi tevékenységét.

Munkája magában foglalja

• a szükségletek felmérését,
• a támogatási folyamat megtervezését,
• a tanácsadást,
• a tájékoztatást,
• a kísérést, valamint
• a szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítését.

Tevékenységének meghatározó eleme az esetmenedzsment, amely az érintettek szükségleteire épülő, összehangolt támogatási folyamatot biztosít. Ennek során az életút-koordinátor elősegíti a különböző szakterületek közötti kommunikációt és együttműködést, támogatja az érintettek érdekeinek érvényesítését, valamint hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásához.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetség (RIROSZ) munkájáról, küldetéséről itt tájékozódhat: RIROSZ

A Szociális szolgáltatásmenedzsment (SZSZM) és a Minőségügyi és Betegbiztonsági Menedzser (MBM) szakirányú továbbképzést nem indítjuk.