„Digitális gyermekkor – új betegbiztonsági kihívások” – beszámoló a 71. NEVES Fórumról

2026. június 4-én a lezajlott a „Digitális gyermekkor – új betegbiztonsági kihívások” címmel a 71. NEVES Fórum. A rendezvényt megnyitó előadásában igazgatóhelyettesünk, Dr. Lám Judit, a Semmelweis Egyetem EKK Egészségügyi Menedzserképző Központ egyetemi docense, a Betegbiztonsági Tanszék vezetője elmondta, hogy a digitális eszközhasználat első pillantásra nem tűnik klasszikus betegbiztonsági kérdésnek. Azzá válhat azonban, ha az orvosnál jelentkező gyermek tüneteinek hátterében álló okok feltáratlanok maradnak és nem derül fény a digitális eszközhasználat szerepére. Ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy nem a megfelelő vizsgálati és terápiás válasz születik meg, ami elkerülhető ártalmakhoz vezethet.

Dr. Lám Judit hangsúlyozta, hogy a technológiai környezet alapvetően megváltozott: a gyermekeket és a fiatalokat a mindennapokban okostelefonok, tabletek, online játékok és a közösségi média felületei veszik körül. Ha a szakemberek nem kérdeznek rá a digitális eszközhasználatra, vakfoltok keletkezhetnek az anamnézisben, ami megnehezítheti annak megértését, hogy egy-egy panasz hátterében szervi eltérés, pszichés folyamat, életmódbeli tényező vagy digitális terhelés áll-e.

Az előadó ismertette azokat a kutatási eredményeket is, amelyek szerint a serdülők körében növekvő tendenciát mutatnak a mentális egészségi problémák, a képernyőhasználat és az alvásminőség között bizonyított kapcsolat áll fenn, továbbá a tartós digitális jelenlét összefüggést mutat a szorongással, a figyelemproblémákkal és a fokozott pszichés terheléssel.

Ebben a gondolkodásban fontos támpontot jelent a WHO gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés minőségi keretrendszere is, amely összegzi a biztonságos mentálhigiénés gyermekellátás feltételeit, így az időben történő felismerést, az evidenciaalapú gondozást, a családok bevonását és a folyamatos minőségfejlesztést. 

Fazekas Anita védőnő, laktációs szaktanácsadó, egészségügyi menedzser előadásában a kisgyermekkori képernyőhasználat kérdését járta körül, különös tekintettel a „digitális cumi” jelenségére és annak lehetséges egészségügyi, illetve betegbiztonsági következményeire.

Az előadó ismertette azokat a kutatási adatokat, amelyek szerint a digitális eszközök használata már egészen korai életkorban megjelenik. Egy 2018-as hazai kutatás alapján a 8–38 hónapos gyermekek 72%-a használt valamilyen okoseszközt, a COVID-19-járvány pedig tovább erősítette ezt a tendenciát. 

Fazekas Anita rámutatott, hogy a digitális eszközök a hagyományos cumihoz hasonló funkciót töltenek be: gyors és könnyen elérhető eszközként szolgálnak a gyermek megnyugtatására. Míg azonban a csecsemők veleszületett szopóreflexe természetes fejlődési jelenség, addig a „digitális cumi” használata során a gyermekek nem egy támogató felnőtt jelenlétében dolgozzák fel nyugtalanságukat, unalmukat, kellemetlen érzéseiket, hanem képernyős tartalmakkal próbálják csillapítani azt.

Ezek a tényezők a gyermek egészségi állapotának, fejlődési problémáinak vagy viselkedésbeli tüneteinek hátterében is meghúzódhatnak, ezért felismerésük és feltárásuk az ellátás szempontjából kiemelt jelentőségű.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a gyermekek egészséges fejlődésének támogatásában a legfontosabb „digitális cumi-ellenes” eszköz továbbra is a szülői figyelem, az ölelés, a közös játék és a valódi jelenlét. Fazekas Anita arra is felhívta a figyelmet, hogy a szülői minták jelentős hatást gyakorolnak a gyermekek digitális szokásaira, ezért a megelőzésnek a teljes családot érdemes megszólítania.

Dr. Karoliny Anna gyermekgasztroenterológus főorvos (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet) rávilágította a figyelmet előadásában arra, hogy a digitális környezet az evési és ürítési szokásokra, valamint az ezekhez kapcsolódó egészségügyi problémákra is hatással van. Kiemelte, hogy a digitalizáció különböző életkorokban eltérő kockázatokat hordoz, ezért az egészségügyi ellátás során fontos ezek figyelembevétele.

Egyre gyakoribb, hogy a szülők appok segítségét használják a csecsemőgondozáshoz, például az etetés, az alvás, a légzés monitorozásához. Az előadó rámutatott, hogy bár ezek az eszközök segítséget jelenthetnek, túlzott használatuk esetén a szülők figyelme fokozatosan áthelyeződhet a gyermekről az alkalmazások által szolgáltatott adatokra, visszajelzésekre.

Kisgyermekkorban a túlzott képernyőhasználat mozgásszegény életmóddal, lassabb bélműködéssel, székrekedéssel, valamint az elhízás és az anyagcserezavarok fokozott kockázatával járhat együtt. Az előadó hangsúlyozta, hogy a hosszú képernyőidő elvonhatja a gyermek figyelmét saját teste jelzéseiről, ami hozzájárulhat az ürítési problémák kialakulásához.

Betegbiztonsági szempontból különösen fontos ezek felismerése, mivel egyes tünetek félrevezetők lehetnek: a kezeletlen funkcionális székrekedés például hasmenésnek tűnő panaszokat is okozhat, míg a tartós vizelet-visszatartás elcseppenő vizelet formájában jelentkezhet.

Serdülőkorban az online tér más jellegű kihívásokat jelent. A folyamatos összehasonlítás, az algoritmusok által közvetített testideálok és a különböző táplálkozási trendek hatására megnőhet a táplálkozási zavarok kialakulásának kockázata.

Az előadás arra is rámutatott, hogy a digitalizáció nem önmagában jó vagy rossz. Számos hasznos alkalmazás és online felület támogatja a betegek mindennapjait, például a betegedukációt, az étkezési napló vezetését vagy a speciális egészségügyi szükségletek kezelését.

Kertész Éva, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet kommunikációs szakértője előadásában a digitális kommunikáció betegbiztonságot támogató lehetőségeit mutatta be.  Az előadó hangsúlyozta, hogy a kórházba érkező gyermek számára az egészségügyi környezet gyakran ismeretlen és ijesztő. A bizonytalanság, a félelem és a szorongás csökkentésében ezért fontos szerepe van a megfelelő kommunikációnak, amely a gyermek életkorához, igényeihez és nyelvezetéhez igazodik.

Ennek érdekében hozták létre Palkót, a kórház digitális avatarját, amely gyerekhangon, a gyermekek számára könnyen érthető módon mutatja be a gyógyítás világát. A segítőkész, barátságos karakter bemutatja a kórházi környezetet, és felkészíti a gyerekeket az előttük álló vizsgálatokra, beavatkozásokra. 

Dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiáter főorvosa előadásában a kórházukban indított képernyőidő-csökkentő program tapasztalatait és eredményeit mutatta be. 

Az előadó hangsúlyozta, hogy a hosszú képernyőidő számos területen jelent kockázatot:

• befolyásolhatja a nyelvi és kognitív fejlődést,
• rontja a figyelmet és a végrehajtó funkciókat,
• valamint alvászavarokhoz vezethet a melatonin-termelés gátlásán keresztül.
• Emellett növeli az elhízás, a digitális szemfáradás, a tartási problémák és a rövidlátás kockázatát is, míg mentális egészségügyi szempontból összefüggésbe hozható szorongással, depresszív tünetekkel és agresszív viselkedéssel.

A program a fokozatos, reálisan elérhető célok kitűzésére épül, képernyőidőnapló vezetését, valamint képernyőmentes zónák kialakítását ajánlják. Fontos az is, hogy a közösen töltött családi idő alatt a háttérben se működjön televízió vagy más digitális eszköz. A program emellett a rendszeres mozgást, a sétákat és a gyalogos közlekedést is ösztönzi, mert a gyermekek elsősorban a szülői mintákból tanulnak.

A program eredményei alapján a résztvevő családoknál jelentősen mérséklődött a képernyőhasználat, 45,8%-uknál napi egy óránál is kevesebbre csökkent. A programmal való elégedettség kiemelkedően magas volt, a résztvevők 96%-a pozitívan értékelte a beavatkozást.

A NEVES Fórum hagyományosan a személyesen és online kapcsolatban résztvevők hozzászólásaival, az elhangzottak megbeszélésével zárult. A beszélgetés szakmai moderátora Dr. Kovács Erika, a Heim Pál Kórház stratégiai és minőségügyi igazgatója volt, akinek a vezetésével megvitatásra kerültek a hallgatóságban felmerült kérdések.