Simon Ottó Kutatási Ösztöndíj

2023-ban a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány Simon Ottó emlékét megőrizve, kutatási ösztöndíjat alapított.

A kutatási ösztöndíjat minden évben 1 fő, a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinikáján dolgozó fiatal, 40 év alatti szakorvos, szakorvosjelölt vagy a szakterületen kutató posztdoktor vagy PhD hallgató (beleértve minden egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezőt) nyerheti el pályázat útján.

Az ösztöndíj két fő célja:

1. A fiatal gyermekgyógyász szakorvos, szakorvosjelölt, posztdoktor vagy PhD hallgató eddigi munkájának elismerése.
2. Az ösztöndíjat elnyerő tudományos munkájának támogatása.

Várjuk a jelentkezéseket a 2026. évi Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra.

Az egyéves időtartamra elnyerhető ösztöndíj összege 2500 euró.

Pályázati határidő: 2026. április 13. 14:00 óra

A részletes pályázati kiírás és a pályázati adatlap az alábbiakban érhető el:

• Pályázati kiírás – 2026
• Pályázati adatlap – 2026

A 2023. évben először meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 11 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Kovács Kata pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet 2023. június 20-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: A korai laboratóriumi vizsgálatok jelentősége oxigénhiányos károsodást átélt hűtött újszülötteknél

A születés körüli oxigénhiányos károsodás és a következményesen kialakuló hypoxiás-ischaemiás encephalopathia a gazdaságilag fejlett országokban az újszülöttek 1-2 ezrelékét érinti, de világszerte közel 1 millió újszülött halálát vagy maradandó idegrendszeri károsodását okozza évente. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépést jelentett a neuroprotektív hatású hypothermiás kezelés felfedezése és klinikai gyakorlatba történő bevezetése, azonban a halálozás és a maradandó neurológiai károsodás száma napjainkban is magas. Miközben további aktív kutatások zajlanak újabb neuroprotektív eljárások felfedezésére, a Semmelweis Egyetem Gyermekklinikájának Bókay utcai részlegén elsősorban a jelenleg is alkalmazott diagnosztikus eljárások és szupportív terápiák optimalizálásában rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. A kutatásokhoz elengedhetetlen a precíz klinikai diagnózis, az újszülöttek klinikai állapotának, a betegség súlyosságának, az idegrendszer és az egyes szervek érintettségének számszerűsítésére alkalmas biomarkerek használata.

Kutatásunk célja a kezdeti klinikai jellemzők és az első 6 életórában mért szervi károsodásra utaló laboratóriumi paraméterek elemzése a korai halálozás függvényében oxigénhiányos károsodást átélt, hűtött újszülöttekben.

Dr. Kovács Kata közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.

2024-ben a másodszorra meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 7 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Dobi Marianna neonatológus szakorvos pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet 2024. július 2-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: A kortizol szintek vizsgálatának optimalizálása újszülött intenzív osztályon kezelt betegekben

A kritikus állapotú újszülöttek ellátásának optimalizálása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a korai ellátás fejlesztése kedvező hosszútávú hatásokkal jár. Az intenzív terápiában egyre gyakrabban sikerrel alkalmazott szteroid kezelésre vonatkozóan ellentmondásos irodalmi adatokat találunk újszülöttkorban a hosszútávú fejlődésneurológiai kimenetellel kapcsolatban, így további kutatások szükségesek a terápia biztonságosságának és megfelelő alkalmazásának megítéléséhez.

A klinikai kutatás célja oxigénhiányt átélt újszülötteket vizsgálata az alábbi paraméterek mentém:

• Új mérési módszer validálása újszülött és koraszülött populációban (ultranagy-hatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszerű tandem tömegspektrometriás mérési módszer), amivel a szérum kortizolszinteket és azok metaboltjait vizsgálhatjuk.
• Új kisvolmenű mikromintavevő (MITRA) validálása az újszülött és koraszülött populációban, amit világszinten elsőként valósíthatunk meg.
• Hydrocortison kezelés optimalizálása újszülöttekben és koraszülöttekben, ezzel javítva a hosszútávú fejlődésnuerológiai kimenetelt, valamint az egészséges túlélők arányát egy prosepktív klinikai kutatás keretében.

Dr. Dobi Marianna közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.

2025-ben a harmadszorra meghirdetett Simon Ottó Kutatási Ösztöndíjra összesen 4 pályamunka érkezett. A Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma dr. Muzslay Eszter pályázatát díjazta. Az elismerő oklevelet június 18-án az alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Szabó Attila adta át.

A kutatás témája: Folyamatos glükózmonitor alkalmazása a klinikai gyakorlatban az 1-es típusú diabéteszes gyermekek gondozásában és azon túl

A folyamatos glükózmonitor az 1-es típusú cukorbetegséggel élő gyermekek kezelésében már bevált és gyakran használt eszköz. Bőr alá helyezhető része a szenzor, ami ötpercenként rögzíti a szövetközti cukorszintet, és egy hozzá kapcsolódó távadó segítségével egy applikációban látjuk a gyermek glükózszintjét. Mivel az eszköz egyszerűen kezelhető, viselése nem okoz kellemetlenséget, a gyermekek jól tolerálják, ezért gondoltunk kutatási célból történő használatára más betegcsoportokban is.

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap az 1-es típusú cukorbetegség antitest alapú szűrése, és a kiszűrt gyermekek gondozása. A kiszűrt gyermekeknél igazolható az 1-es típusú cukorbetegség hátterében álló autoimmun eredet, azonban tüneteik még nincsenek. Az ő esetükben kiemelt jelentőségű a szénhidrátháztartás folyamatos követése, amire alkalmazható a folyamatos glükózmonitor. Az irodalomban egyre több forrás jelenik meg a folyamatos glükózmonitorok a gyermekgyógyászat különböző területein történő felhasználásáról. Több tanulmány foglalkozik elhízással élő gyermekek folyamatos glükózmonitorizálásával, arról is beszámoltak, hogy esetükben is észre lehet venni a korai szénhidrátanyagcserezavart a folyamatos glükózmonitor segítségével.

A vizsgálat kiterjed az elhízással élő gyermekekre is, akiknél a szakirodalmi adatok alapján szintén megfigyelhetők korai szénhidrátanyagcsere-zavarok. Dr. Muzslay Eszter klinikai környezetben tervezi az eszköz alkalmazását ebben a betegcsoportban, a későbbiekben pedig – a nemzetközi szakirodalom és aktuális tudományos eredmények tükrében – a vizsgálati populáció bővítését, újabb indikációs területek feltérképezését is célul tűzi ki.

Dr. Muzslay Eszter közleményei és tudománymetriai mutatói itt tekinthetők meg.