Gasztroenterológiai és Hepatológiai munkacsoport

A Hepatológia Munkacsoport elhivatott a májbeteg gyermekek magasszintű gondozásán túl egyes kórképek patomechanizmusának megismerésében, illetve a kezelés optimalizálásában.

A májátültetésen átesett gyermekek országos gondozó centrumaként lehetőségünk nyílik e betegek széleskörű követésére. Ezek közül kiemelendő a transzplantációt követő immunfenotípus és donorscpecifikus antitest vizsgálata (áramlási citometria, immunhisztokémia), melyek a transzplantáció hosszútávú kimenetelét befolyásolhatják (pl: graft fibrosis). Továbbá célunk a májátültetett gyermekek cardiovasculáris és a metabolikus státuszának rendszeres felmérése, illetve a post-transzplantációs metabolikus szindróma komplex gondozása, melyhez a laboratóriumi és antropometriai vizsgálatokon túl lehetőségünk van az aorta pulzushullám terjedési sebességének (PWV) mérésére is. A csontanyagcsere rendszeres monitorizálásával (biomarkerek, osteodensitometria) kapcsolatot keresünk az alkalmazott gyógyszeres terápia és a graftfunkció csontrendszerre kifejtett hatása között.

Az intézményünkben gondozott autoimmun májbeteg gyermekek immunológiai karakterizálása (áramlási citometria, immunhisztokémia) lehetőséget nyújt egyes immunsejt szubpopulációk patomechanizmusban betöltött szerepének vizsgálatára. Továbbá kapcsolatot keresünk az egyes jellemző immunsejt eloszlás és a betegség lefolyás között, illetve terápiás válaszkészség között.

Munkacsoportunk nemzetközi regiszterekhez csatlakozva hozzájárul egyes kórképek patomechanizmusának, lefolyásának, kezelésre adott terápiás válaszának megismeréséhez (biliaris atresia, Wilson-kór, Alagille-szindróma, autoimmun májbetegség, progreszív familiaris cholestasis).

A gastroenterológiai kutatások fő iránya a gyulladásos bélbetegségekben (IBD, Crohn betegség, kolitisz ulceróza) szenvedő gyermekek életminőségének a javítását szolgálja. A gyulladásos bélbetegség etiológiája a mai napig nem tisztázott. Felmerül immunológiai-, környezeti- és genetikai tényezők, valamint a mikrobiom megváltozása is. Ezért alapkutatásként a gyulladásos bélbetegekben létrejövő mikrobiom- és metabolom változásokat vizsgáljuk, valamint ezek összefüggését a betegség aktivitásával és terápiás válaszkészségével. Továbbá keressük az esetleges jövőbeni biomarkereket a gyulladásos bélbetegség mihamarabbi diagnosztizálásához, és a terápia könnyebb követéséhez. Bevezetésre került a betegség legkorszerűbb kezelési formáit jelentő biológiai terápiák gyógyszer- és ellenanyagszintmérése, ami a kezdeti kutatási fázisból már hazai szinten is a klinikai gyakorlatban széles körben elterjedt. Vizsgáljuk a proaktív és a reaktív gyógyszerszintmérés közötti életminőséget befolyásoló eltéréseket, hosszútávú terápiás hasznukat. Továbbá vizsgáljuk gyulladásos bélbetegségben az eosinophil granulocyták szerepét is. A Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet közreműködésével egy mesterséges intelligencia által vezérelt programot fejlesztünk, amelynek segítségével meghatározzuk az eosinophil granulocyták mennyiségét bélbiopsziákban. A vizsgálat célja meghatározni, hogy a betegség kezdete befolyásolja-e az eosinophilek mennyiségét főleg korai kezdetű gyulladásos bélbetegségben, és hogy látható-e az

eosinophil sejtszám és a betegség prognózisa között kapcsolat. A gyulladásos bélbetegek életminőségének javítására célul tűztük ki továbbá, hogy strukturáltan, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően tranzícionáljuk a felnőttkort elért betegeket, és vizsgáljuk ennek hasznosságát a betegség rövid- és hosszútávú kimenetelére is.

Ezek mellett vizsgáljuk a bélhez kötött mucosális immunrendszer eltéréseit immunmediált bélbetegségekben. Vizsgálataink gyulladásos bélbetegségekre, lisztérzékenységre (cöliákia) és az allergiás gastroenterológiai kórképekre irányulnak. Ezekben a kórképekben a gyulladásos folyamat kialakulását tanulmányozzuk, de arra is keressük a választ, hogy gyulladásos bélbetegségben hogyan jön létre a szűkületeket okozó hegesedés (fibrózis). Keressük azokat a klinikai és laboratóriumi jeleket is, amelyek segítenek ezeknek a kórképeknek a pontosabb diagnosztikájában.

In addition to high-level care for children with liver disease, the Hepatology Working Group is dedicated to understanding the pathomechanism of certain diseases and optimizing treatment.

As a national care center for children who have undergone a liver transplant, we have the opportunity to follow up these patients extensively. Of these, the post-transplant immunophenotype and donor-specific antibody testing (flow cytometry, immunohistochemistry) should be highlighted, which can influence the long-term outcome of the transplant (eg: graft fibrosis). Furthermore, we aim to regularly assess the cardiovascular and metabolic status of liver transplant children, as well as the complex care of post-transplantation metabolic syndrome, for which, in addition to laboratory and anthropometric tests, we also have the option of measuring the aortic pulse wave propagation velocity (PWV). By regular monitoring of bone metabolism (biomarkers, osteodensitometry), we look for a connection between the applied drug therapy and the effect of the graft function on the bone system.

The immunological characterization (flow cytometry, immunohistochemistry) of children with autoimmune liver disease cared for in our institution provides an opportunity to investigate the role of certain immune cell subpopulations in the pathomechanism. Furthermore, we are looking for a relationship between the individual characteristic immune cell distribution and the course of the disease, as well as between therapeutic responsiveness. By joining international registries, our working group contributes to understanding the pathomechanism, course, and therapeutic response of certain diseases (biliary atresia, Wilson’s disease, Alagille syndrome, autoimmune liver disease, progressive familial cholestasis).The main direction of gastroenterological research is to improve the quality of life of children suffering from inflammatory bowel diseases (IBD, Crohn’s disease, ulcerative colitis). The etiology of inflammatory bowel disease is still unclear. Immunological, environmental and genetic factors, as well as changes in the microbiome, also arise. Therefore, as basic research, we examine the microbiome and metabolome changes that occur in inflammatory bowel patients, as well as their correlation with disease activity and therapeutic responsiveness. Furthermore, we are looking for possible future biomarkers for diagnosing inflammatory bowel disease as soon as possible and for easier follow-up of therapy. The measurement of drug and antibody levels of biological therapies, which represent the most modern forms of treatment of the disease, was introduced, which was already widespread in clinical practice at the domestic level from the initial research phase. We examine the differences affecting the quality of life between proactive and reactive drug level measurement and their long-term therapeutic benefits. We are also investigating the role of eosinophil granulocytes in inflammatory bowel disease. With the cooperation of the Institute of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, we are developing an artificial intelligence-driven program to determine the amount of eosinophil granulocytes in intestinal biopsies. The purpose of the study is to determine whether the onset of the disease affects the amount of eosinophils, especially in early-onset inflammatory bowel disease, and whether there is a relationship between the eosinophil cell count and the prognosis of the disease. In order to improve the quality of life of inflammatory bowel patients, we also set out to transition adult patients in a structured manner in accordance with international recommendations, and to examine the usefulness of this for the short- and long-term outcome of the disease.

In addition to these, we investigate the differences of the gut-bound mucosal immune system in immune-mediated intestinal diseases. Our tests focus on inflammatory bowel diseases, gluten sensitivity (celiac disease) and allergic gastroenterological symptoms. In these pathologies, we study the development of the inflammatory process, but we also look for the answer to how the scarring (fibrosis) that causes strictures occurs in inflammatory bowel disease. We also look for the clinical and laboratory signs that help in the more accurate diagnosis of these pathologies.