Arcrekonstrukciós Centrum

Az ajak-, állcsont és/vagy szájpadhasadék olyan veleszületett rendellenesség, amit a magzat abnormális arcfejlődése okoz. Az ajakhasadék és a szájpadhasadék előfordulhat külön-külön és együttesen is. Ezek a rendellenességek a leggyakoribb variációi az úgynevezett „archasadékoknak”. Az ajak- és szájpadhasadék a leggyakoribb arcot érintő veleszületett rendellenesség, előfordulási gyakorisága az európai országokban 1/700 az élve született újszülöttek között.

Az ajak-, állcsont és szájpadhasadékok igen változatos formákban és kombinációkban jelentkezhetnek. Az alig észrevehető, nyálkahártya vagy bőr alatti izomhiányosságoktól, az egész arc harmóniáját megbontó, széles ajak- és szájpadhasadékokig rengeteg variáció fordul elő (pl. Tessier- féle archasadékok).

Minden gyermek és felnőtt esetében, akinek valamilyen archasadéka van, egyénre szabott kezelési tervre van szükség, hogy a lehető legkedvezőbb legyen az eredmény.

 

Kezelési irányelvek

Az ajak-, állcsont és szájpadhasadék jól kezelhető elváltozás. A kezelés menete alapvetően a hasadék típusától és az elváltozás súlyosságától függ. A páciensek kezelése összetett, multidiszciplináris, sok szakember együttműködését igénylő, éveken át tartó folyamat.

Emiatt, a magas színvonalú ellátás csak központokban, craniofacialis és hasadéksebészeti csoportok irányítása alatt valósítható meg. Több különböző sebészi kezelési terv és megközelítési stratégia létezik. Ezek valamennyien megfelelnek a szakmai szabályoknak, ha az archasadékos gyermeket születésétől – vagy akár már a születése előtti időktől – az arc fejlődésének befejeztéig, de legalább 16 éves korig végigkísérik, és a sebészi kezelésen kívűl gondoskodnak rendszeres fül-orr-gégészeti, logopédiai és fogszabályozási ellenőrzésről is, amik nélkül nem érhető el a kívánt eredmény.

Az alapvetően elfogadott kezelési irányelveket és a kezelés során az egyes műtétek időzítését a postnatalis arcfejlődés érdekében tartani kell, de egyes különleges, ritka, vagy a klasszikus kezelési irányelvekkel nem kezelhető esetekben az individuális, sikeres kezelés érdekében el leheet térni a protokolltól (Tessier hasadékok, hypoplasticus esetek, egyéb genetikai malformációkhoz társuló archasadékok esetében).

A születés után pár hónapon, de maximum fél éven belül zárni kell az ajakhasadékot.

Azután a gyermek beszédfejlődésének biztosítása miatt 9-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig zárni kell a lágyszájpadot, külön, vagy a keményszájpaddal együtt. Ha külön történt a lágyszájpad zárása, akkor a gyermek és a maxilla fejlődésétől függően (keresztharapás, premaxilla helyzete) 3-5 éves kor körül zárni kell a keményszájpadot is.

Ezután a fogmedernyúlvány zárása következik, általában 8-10 éves kor körül, bár ez nagy variációt mutat, és alapvetően a fogszabályozó előkészítés határozza meg.

A szájpadhasadék nagy veszélye, hogy a középfület a garattal összekötő fülkürt nem működik megfelelően, és ez váladékpangáshoz, közép-fülgyulladáshoz vezethet. Ezért a műtétek során a középfül állapotát is ellenőrzni kell rutinszerűen, és a műtétek közötti időben is rendszeres fül-orr- gégészeti gondozás történik.

 

Sebészi kezelés

A sebészi kezelés talán legfontosabb szempontja, hogy az első beavatkozás olyan sebész által történjen, aki átlátja és képes véghezvinni a teljes kezelési tervet, és végigköveti a gyermeket a teljes rehabilitáció során. Csak akkor várható el optimális eredmény, ha az első műtét már úgy történik, hogy a sebész gondol a legutolsó bevatkozásra is.

 

Elsődleges műtétek

Bár a protokoll az elváltozás típusától is függ, alapvetően a következő műtétekre lehet szükség a teljes rehabilitációig:

 

1. Ajak/orr adhézió (ritkán van szükség erre)

A deformált állcsontok és az orr helyzetének megfelelő pozícióba vezetése, ami a végleges műtét eredményességét nagymértékben befolyásolja – erre a beavatkozásra nem mindig van szükség, el/kihagyható és kiváltható nem sebészi ellátással is (PNAM, irányított orr- és állcsontfejlődés)

Ideje: 6-8 hetes kor, ha nincs egyéb prioritás

 

2. Végleges ajakzárás

Uni- vagy bilateralis ajakhasadék esetén más műtéti technika, mindig az individuális esetnek megfelelően adaptált technika, az ismert és elfogadott műtéti eljárások közül választva (Millard, Tennison-Randall, Fisher, Pfeiffer, Delaire féle klasszikus vagy módosított eljárások). A műtét során az orrdeformitás kezelését minimálisan invazív módon kell végezni, nem sebészi eszközök (nostril retainer) használata is igénybe vehető, és javasolt az orrdeformitás korrekciójára.

Ideje: 3-5 hónapos kor, ha nincs egyéb prioritás

 

3. Lágyszájpad-hasadék zárása:

a teljes szájpadhasadék zárására törekszünk egy lépésben. A rugae palatinae területéig terjedő szájpadhasadék esetében a maxilla transversalis növekedésének elmaradása reális veszély, ezért 1 éves kor körül ez a terület elkerülendő. A lágyszájpad zárásakor alapvetően fontos az oro-nasalis fistual zárása, a lágyszájpad-izomzat rekonstrukciója és amegfelelő szájpad-hossz biztosítása. Minden olyan műtéttechnika, ami ezt a három aspektust biztosítja, alkalmazható – a Furlow-féle és a Sommerlad-féle technikák és azok kombinációja, vagy különböző push-back technikák

Ideje: 9-12 hónapos kor, ha nincs egyéb prioritás

 

4. Keményszájpad zárása:

Amennyiben a szájpad zárása két lépésben történik, a maxilla és a fogak fejlődésének, illetve a beszédfejlesztésnek megfelelően kell a maxilla elülső részét zárni. Erre bármilyen, a kétrétegű (nasalis és oralis) nyálkahártya- zárást biztosító műtéttechnika elkalmazható

Ideje: 3-5 éves kor, ha nincs egyéb prioritás

 

5. A fogmedernyúlvány hasadékának zárása (nasoalveolaris graft)

A primer műtéti sorozat általában utolsó lépése, amikor a maxilla csontos defektusának rekonstrukciója történik. Ideje elsősorban a fogak fejlődése és áttörése határozza meg, tehát minden esetben fogszabályozó kezelés és konzílium kell, hogy megelőzze a sebészi beavatkozást. A korrekt műtéttervezéshez a mai szakmai irányelvek alapján a CBCT/DVT képalkotó vizsgálat egyértelműen javasolt. A műtéti beavatkozás során a nasoalveolaris defekus pótlására leginkább autológ csipőcsont (corticalis/spongiosus graft) transzpalntációja ajánlott, de alkalmazható autológ csontgraft a mandibulából is. A nem autológ graftok alkalmazása kétséges hosszútávú sikerességgel alkalmazható, ezért önállóan nem javasolt. A csontgraft beépüléséhez egy, a nasalis, palatinalis és vestibularis oldalon is zárt nyálkahártya üreg képzendő, ami a megfelelő nyálkahártya-lebenyek preparálását feltételezi. Erre is több klasszikus műtéttechnika létezik, ezek közül az individuális esetnek megfelelőt kell választani.

Ideje: 8-10 éves kor, ha nincs egyéb prioritás

 

Másodlagos műtétek

 

Újabb, másodlagos műtétekre lehet szükség a kezelés során, ha a primer eredmény esztétikailag és funkcionálisan nem megfelelő. Ezek a korrekciók érinthetik az ajkat, vagy az orrot, a szájpadlást vagy a garatot. Néha az egész műtéti szekvencia megismétlésére is sor kerülhet, akár felnőtt korban is, ha valmilyen okból korábban elmaradtak a szükséges beavatkozások.

Ezek a másodlagos műtétek jóval megterhelőbbek a gyermekkorban végzetteknél, és gyakran csak javítanak az állapoton, de nem hoznak tökéletes eredményt. Emiatt jól meg kell gondolni és előre meg kell tervezni ezeket a beavatkozásokat, mert csak akkor van értelmük, ha valóban segítenek, és nem rontanak a helyzeten

 

1. Garatplasztika/beszédjavító műtétek

Amennyiben a megfelelő logopédiai gondozás mellett a páciens beszéde nem kielégítő, nyílt orrhangzós beszéd, vagy egyéb beszédhiba van jelen, ÉS a klinikai, esetleges fiberoendoszkópos vagy egyéb radiológiai vizsgálatok anatómiai problémát (rövid, heges, nem mozgó szájpad) mutatnak, lehetőség van másodlagos beszédjavító műtét elvégzésére. Erre több eljárás létezik (Hynes-, Sanvenero-Roselli-, Orticochea-féle garatlebenyek, reoperációk Furlow- vagy Sommerlad szerint). A műtét során nem anatómikus helyzetet teremthetünk, tehát az indikáció felállítása minden esetben logopédus szakember bevonásával történik.

 

2. Orrplasztika

Az ajakhasadékhoz gyakorlatilag minden esetben társul az orr valamilyen defektusa. Amennyiben ez a primer műtétekkel és nem sebészi beavatkozásokkal nem javul, a páciens számára esztétikailag zavaró, és objektívan azonosítható deformitás, lehetőség van másodlagosan orrplasztika végzésére. Javasolt a nasoalveolaris graft behelyezése után (amennyiben erre szükség volt) végezni, a pubertáskorban (14 éves kor után). Az orrplasztikai technikák sokrétűsége és a jelentős pszichológiai terhelés miatt javasolt orrplasztikában járatos sebésznek végezni ezeket a műtéteket.

 

Az arc- és állcsontdeformitások (dysgnathiák) igen sokfélék, és ennek megfelelően az arc- és állcsontsebészeti szakirodalomban többféle csoportosításuk, osztályozásuk található meg. Ezek a deformitásokat a fogazati anomáliák (Angle I-III osztály, keresztharapás, nyitott harapás, laterognathia), az állcsontok egymáshoz való viszonya (mandibularis prognathia vagy retrognathia, maxillaris protrusio vagy retrusio), illetve az egész arc külső, fizikai megjelenése (long-face, short-face, bird-face deformity) alapján írják le.

A modern arcsebészet célja nem csak a fogazati anomália helyreállítása, hanem harmonikus, a kornak megfelelő ideális arcforma visszaállítása is.  A kezelési terv kialakításánál, a beteg arcának megtervezésénél elsősorban arra törekszünk, hogy a beteggel közösen kiválasztott normáknak megfelelő, harmonikus arcot alkossunk.  Ehhez a mai irányelveknek megfelelő 3D CT analízist alkalmazunk. A kezelés itt is összetett, többlépcsős folyamat, melyhez a legtöbb esetben fogszabályozó szakorvos és idegsebész szakmai véleményének, munkájának igénybe vételére is szükség van.

A szájpadhasadék nagy veszélye, hogy a középfület a garattal összekötő fülkürt nem működik megfelelően, és ez váladék-pangáshoz, középfülgyulladáshoz vezethet. Ezért a műtétekhez kapcsolódóan a középfül állapotát is ellenőrzik rutinszerűen, és a műtétek közötti időben is rendszeres fül-orr-gégészeti gondozás történik.

 

Hogyan készüljünk fel otthon a kórházi tartózkodásra és a műtétre?

A műtét előtti időszakban gyerekünkkel meg kell beszélni, hogy mi fog vele történni a kórházi tartózkodás alatt. Őszintén válaszolni kell minden kérdésükre és előre jelezni kell, hogy bizonyos dolgok fájdalommal járnak. Mindenki tudja – különösen a gyerekek, hogy a vérvétel nem kellemes dolog. Fontos biztosítania a gyermeket arról, hogy az orvosok és a nővérek mind azért dolgoznak, mert szeretik őket, és azt szeretnék, hogy minél hamarabb meggyógyuljanak. A műtétet altatásban végezzük, így maga a műtét nem okoz fájdalmat.
Ha gyermekük akár fülgyulladás vagy egyéb betegség miatt gyógyszert szed, annak szedését a műtét idején is folytatni kell. Még a műtét reggelén is, a megadott időpontig, kevés vízzel be kell venni a gyógyszert.

 

Mit kell hozni a műtétre?

• Pizsamát
• Papucsot
• Bögrét
• Evőeszközt
• Játékokat (alvós játékot a műtőbe is behozhatják)
• Innivalót: szénsavmentes ásványvizet, teát, szűrt almalevet
• Ennivalót:
• Pépes ételek: puding, joghurt, túrórudi, banán
• Puha sós ételek: sajtos pogácsa, kölesgolyó, esetleg ropi
• Kislányoknál a műtétre való felkészülés részeként ki kell venni a fülbevalót és hosszú haj esetén kétoldali copfot kell készíteni!

 

Mi történik a kórházi felvétel napján?

A kórházi felvételre a műtét előtti munkanapon kerül sor. Kérjük, hogy gyermekük korábbi kórházi zárójelentéseit hozzák magukkal! A kórházi felvétel napján (a műtét előtti napon!) nem kell éhgyomorra érkezni. Sőt, azért, hogy a vérvétel zökkenőmentes legyen, fontos, hogy a gyermekük igyon és így a teltebb vénákkal egyszerűsítsük a vérvételt.
A Felvételi irodába való bejelentkezést követően az 1. emeleten található Fül-orr-gégészeti osztályon kell jelentkezni. Itt történik a gyermekük műtét előtti fül-orr-gégészeti vizsgálata, az adminisztratív feladatok (orvosi és nővéri kikérdezés, műtéti és altatási beleegyező nyilatkozatok kitöltése és aláírása) elvégzése, a gyermekgyógyászati általános vizsgálat és a vérvétel.
A vérvétel során rutinszerűen a vérképet és a véralvadási paramétereket vizsgáljuk.

 

Mi történik a műtét napján?

Altatás előtti éhgyomri szabályok:

• Altatás előtt 6 órával lehet utoljára enni és tejet, gyümölcslét, tápszert, szénsavas italt fogyasztani.
• Altatás előtt 4 órával lehet utoljára gyermeküknek anyatejet adni.
• Altatás előtt 1 órával lehet utoljára vizet és teát inni!

Ezen szabályok figyelembe vételével kérjük, hogy gyermekük a műtét napján éhgyomorra legyen és legkésőbb reggel 8 óráig igyon vizet vagy teát!

A műtét napjának reggelén az altatóorvos megvizsgálja gyermeküket és kikérdezi a szülőket a korábbi és tartósan fennálló betegségekkel, gyógyszerérzékenységgel kapcsolatban.
A közvetlenül a műtét előtti időszakban a várakozás játékkal telik.
Nagyon fontos és szükséges, hogy valamelyik szülő az egész kórházi tartózkodás alatt a gyermekkel legyen! Sajnos a több ágyas kórtermek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre mindkét szülő az ágy mellett tartózkodjon, de tetszés szerint válthatják egymást az ágynál.

A műtéti beavatkozás előtt a nővér jelzi, hogy mikor kell elvinni a gyermeket pisilni. Ezután gyermekük gyógyszeres előkezelést kap. Ennek hatására a feszültség oldódik, legtöbbször nyugodt, sokszor már alvó állapotban kerülnek a gyerekek a műtőbe. Ezt az előkészítést a fájdalom elkerülése érdekében kúp, tabletta vagy kis folyadék (és nem injekció) formájában kapják meg.
Amikor a műtősfiúk a műtőbe viszik a gyerekeket, a szülők a műtőajtajáig kísérhetik el őket.
A műtétet követően, a műtőből ébredező állapotban érkezik vissza a gyermek a kórterembe. Ilyenkor még nincs teljesen tudatánál, mozgása bizonytalan, nyugtalan lehet, sírhat, hosszabb-rövidebb időre visszaaludhat. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy különböző gyermekek eltérő módon reagálnak az altatásra, illetve az altatószerekre.

A műtétet követően inni csak akkor kaphat, amikor már teljesen magához tért (ez kb. 1órát vesz igénybe). Ennek megítélésében a nővér nyújt segítséget! Először, amíg az utóvérzés veszélye fennáll, csak vizet vagy teát fogyaszthat. Amennyiben vérzés nincsen, a nővér vagy orvos utasításának megfelelően kb. 2 óra múlva ehet először vagy ihat gyümölcslevet.
A hazamenetel időpontját a kezelőorvos és az altatóorvos határozza meg. Orrmandula műtétes gyermekek az esetek nagyobb részében a műtétet követően 4-6 órával már hazamehetnek. A torokmandula műtét után leghamarabb másnap mehetnek haza a gyermekek.

Hazamenetel előtt gyermeküket a kezelőorvos megvizsgálja, megkapják a zárójelentést és az utasításokat az otthoni teendőkkel kapcsolatban. Ekkor beszélik meg a kontrollvizsgálat időpontját is! Amennyiben gyermeküket valamilyen okból nem lehet hazaengedni a műtét napján, akkor az éjszakát a Klinikánkon kell eltölteni.

Mik a teendők a műtét utáni időszakban (orrmandula műtét után kb. 10 nap, torokmandula műtét után 20-22 nap)?

• A frissen operált gyermekek 2-3 hétig nem mehetnek közösségbe!
• A műtét napján szigorú ágynyugalom, fájdalomcsillapítás és csak folyadékbevitel javasolt. A következő napokban diéta, pépes étrend, fájdalomcsillapítás, kímélő életmód javasolt 10 napig. Gyengeség, fáradékonyság, enyhe szédülés előfordulhat, ezért óvatos vagy kísérővel való mozgás javasolt. Jelentősebb fizikai aktivitás csak 2 (torokmandula műtét esetén 3-4) hét után jöhet szóba, orvosi ellenőrzés után.
• A szájban levő sebre ügyelni kell, azt fogkefétől, durva ételtől, maró-csípő italoktól óvni kell. Orrgaratmandula-műtét esetében a kezelőorvos illetve a nővér által javasolt ételek már a műtét estéjén fogyaszthatók.
• Hőemelkedés és fülbe kisugárzó fájdalom gyakori és jellemző. Magasabb láz, arc-, és fejtáji duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali orvosi vizsgálat szükséges! A műtéti területen kialakuló véralvadék, seblepedék, illetve a műtéti vizenyő miatt az orrhangzósság és a horkolás nem mindig szűnik meg azonnal.
• Az orrból vagy szájból induló utóvérzés esetén haladéktalanul orvosi segítségre van szükség! Kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a vért lenyelik, ezért gyakori nyelés vagy öklendezés esetén ajánlatos a szájüreg megtekintése, de ezek hiányában is ajánlható a gyermek torkának többszöri ellenőrzése.
• Ha a vérzés nem jelentős, akkor a nap bármely szakában jelentkezzen Klinikánkon, ha azt egy órán belül eléri!
• Ha a Klinikánktól messzebb tartózkodik, akkor a legközelebbi kórházat keresse fel!
• Erősebb vérzés esetén azonnal hívjon mentőt vagy ügyeletes orvost, illetve jelentkezzen a legközelebbi kórházban!

Kérjük, hogy maradéktalanul tartsa be otthonában a kezelőorvostól kapott életmódbeli utasításokat.

 

Szülők tartózkodása a klinikán

Fontosnak tartjuk, hogy Ön a gyermeke közelében lehessen a gyermek ellátása során. Ennek érdekében elsősorban szoptatós édesanyák, súlyos állapotban lévő gyermekek szülei vagy még haza nem adható, de az osztályon már 24 órában nem szükségszerűen tartózkodó, elsősorban krónikus betegek és szüleik számára korlátozott számban rendelkezésre állnak a klinika 2. emeletén található „baba-mama szobák”.  Ezek igénybe vételére a fentieket figyelembe véve és a szobák foglaltságától függően kerülhet sor. A nem budapesti és várhatóan a klinikán hosszabb ideig tartózkodó családok/szülők számára a klinikával szomszédos utcában található, a Ronald McDonald’s Alapítvány által működtetett házban ingyenes szállásra van lehetőség. Mindkét szálláslehetőség igénybevétele előzetes egyeztetést kíván az adott osztály főnővérével illetve a kezelőorvossal.

Klinikánk osztályainak többségén a fentiek mellett kinyitható ágyakon, fotelágyakon tudunk éjszakára pihenési lehetőséget biztosítani az egyik szülő számára. A kisebb betegszobáknál, ahol a betegágyak mellett további fekvőhely elhelyezésére nincs lehetőség, a klinika területén igyekszünk megoldani igény esetén az egyik szülő elhelyezését.
Tisztelettel kérjük és felhívjuk figyelmüket, hogy klinikánkon kezelt egyik gyermek sem szenvedhet hátrányt, így elsődleges a gyermekek biztonságos ellátása. Ennek érdekében és ennek segítésére kérjük a „Szülői tájékoztatóban” leírtak és a klinika házirendjének, időbeosztásának betartását!

Köszönjük együttműködésüket, amelynek célja gyermekük minél biztonságosabb és gyorsabb ellátása és otthonába bocsátása.

A műtéti kezelések után nagyon fontos a logopédiai gondozás, ami a tudatos izomműködést és beszédképzést segíti. A szakmailag megfelelő logopédiai ellátás nagyban hozzájárul a műtéti kezelések eredményességéhez.

A Semmelweis Egyetem archasadék-sebészeti protokolljának egyik legfontosabb eleme a csecsemőkori állcsont-ortopédia, pontosabban az irányított orr- és állcsontfejlődés (nasoalveolar molding).

Ezt a fogszabályzó előkészítést a SE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika ambulanciáján végezzük. A születés után néhány nappal lenyomatot veszünk a felső állcsontról, és egy szájpadlemezt készítünk. Ez a szájpadlemez a gyermek szájába pontosan illeszkedik, és több célt szolgál. Lezárja az orrüreget, elősegíti az etetést, megakadályozza, hogy a nyelv állandóan a szájpadhasadékba illeszkedjen, és elősegíti a szájpadi nyúlványok normális növekedését. A lemez protézis-ragasztóval rögzíthető, naponta egy-kétszer a szülő tisztítja.

1-2 hetente ellenőrizni kell a lemez illeszkedését, és alakítani kell rajta, hogy a beesett szájpadi nyúlványok előrefelé és kifelé tudjanak növekedni. A szájpadlemez segítségével a felső állcsont különálló nyúlványai anatómiailag helyes pozícióba hozhatók, amit az alsó állcsonthoz való viszony határoz meg.

A szájpadlemezzel egyidőben kerül sor az ajakszegmensek közelítésére, ami egy speciális rugalmas és hypoallergén ragasztószalaggal történik (KINEZIOTAPE). Ritka esetben az ajakszegmensek közelítését műtéti úton oldjuk meg.

A szájpadlemezhez kapcsolódik még egy orrtámaszték is, ami az orr alakításában vesz részt és egy kedvezőbb orr formát biztosít.

Az állcsontok és a fogazat fejlődését –mind a tejfogak, mind a maradó fogak esetében– rendszeresen ellenőrizni kell, és szinte minden esetben szükség van későbbi fogszabályozásra. Ennek pontos menete szintén egyéni elbírálást igényel, és sokszor már az első fogak megjelenése előtt elkezdődik. A felső állcsontban szabályos fogívet kell kialakítani, mert ez az alapja a harmonikus arcfejlődésnek.

Mivel az ajak- és a szájpadhasadékos gyermekek nem tudnak kellő erősségű vákuumot képezni, gyakran problémát jelent náluk a szoptatás (sokat buknak, a hasadék miatt sok levegő jut a gyomrukba, hasfájósak). Ebben az esetben lehetőség van etető segítségével lefejt anyatejet vagy tápszert hozzáadni. A csak ajakhasadékkal küzdő gyerekek esetében kevesebb probléma jelentkezik. Ugyanakkor a rendellenesség ellenére sem szükséges, hogy hasadékos gyerekeknél későbbi időpontban kezdjék meg a hozzátáplálást, mint egészséges társaiknál. A szájpadhasadékos gyermekeknek, mivel az orr- és a szájüregük egybenyílik, problémát jelenthet a pépes étel fogyasztása: az orrüregbe jutott étel tüsszögést, köhögést okozhat. Emiatt a hozzátáplálás ideje 1 éves koruknál tovább tarthat. A kutatási eredmények viszont azt mutatják, hogy a műtéti beavatkozás sokat segít az etetési problémák leküzdésében. Az ajakhasadékos gyermekeknek nincs problémája a hozzátápláláskor, hiszen ekkor már nem kell a szívóhatás.

Etetők (a szoptatás kiegészítésére vagy helyettesítésére)

Ujjetető
Az ujjetető az egyik megoldás a szoptatás pótlására. Ez az eszköz egy fecskendő, amely segítségével az előre lefejt anyatejet a mellen, közvetlenül a csecsemő szájába lehet csurgatni. Ez megkönnyíti az újszülöttnek, hogy kivárja az időt a tejadó reflex beindulásáig.

SNS
Az SNS készülék szintén segít felkészülni a szoptatásra, azt az érzetet keltve a babában, mintha anyamellből táplálnák. A működés lényege, hogy a lefejt tejet egy, a mellre helyezett csövön keresztül a gyermek könnyen kiszívhatja, ezzel segítve a szopás tanulását. Ezután a mellre helyezés sokkal könnyebb lesz.

Habermann-etető
Ha a kisded nem hajlandó szopni, akkor javasolják a hasadékos gyermekeknek kialakított Habermann-etető használatát. Ezt az etetőt egy hasadékos gyermek édesanyja alkotta. Egy szelep segítségével működik. A tej szép lassan és egyenletesen folyik. Így nem kerül be levegő, valamint állítható a tej sebessége és mennyisége. Lényeges még, hogy a speciálisan kifejlesztett cumi elősegíti a hasadék lezárását a táplálkozás alatt. Az etető segíti a csecsemő szájizomzatának fejlődését. Csak azoknál a babáknál használható, akiknek jó a szopóreflexük.

SoftCup
A SoftCup speciális kanál, amely szintén segítségére lehet az anyukának. Ez a puha, kanál alakú etetőfej megelőzi a tej kiömlését és automatikusan újra telítődik. Elősegíti a pohárból való ivás tanulását.

Pohárból való etetés
Lehet a gyermeket pohárból is etetni, ha a gyermek a nyelvét jól kidugja. Ennek a módszernek hátránya, ha sokáig így eteti gyermekét az édesanya, akkor a kisded arcizomzata nem tud kifejlődni.

Szondatáplálás
Ez a hasadékos babáknál nagyon ritkán alkalmazott módszer. Inkább akkor használják, ha a hasadékos babának más betegsége is van (pl.: a központi idegrendszer károsodása miatt). Ennek oka, hogy ilyenkor a csecsemő a szopáskor általában használt izmokat nem erősíti.

A műtét előtti időszakban gyerekünkkel meg kell beszélni, hogy mi fog vele történni a kórházi tartózkodás alatt. Őszintén válaszolni kell minden kérdésükre és előre jelezni kell, hogy bizonyos dolgok fájdalommal járnak. Mindenki tudja – különösen a gyerekek, hogy a vérvétel nem kellemes dolog. Fontos biztosítania a gyermeket arról, hogy az orvosok és a nővérek mind azért dolgoznak, mert szeretik őket, és azt szeretnék, hogy minél hamarabb meggyógyuljanak. A műtétet altatásban végezzük, így maga a műtét nem okoz fájdalmat. Ha gyermekük egyéb betegség miatt gyógyszert szed, annak szedését a műtét idején is folytatni kell. Még a műtét reggelén is, a megadott időpontig, kevés vízzel be kell venni a gyógyszert.

Pizsamát
Papucsot
Bögrét
Evőeszközt
Játékokat (alvós játékot a műtőbe is behozhatják)
Innivalót: szénsavmentes ásványvizet, teát, szűrt almalevet
Ennivalót: Pépes ételek: anyatej, tápszer, bébiétel (ne darabos), puding, joghurt, Túró Rudi, banán

A műtétre való felkészülés részeként ki kell venni a fülbevalót, piercinget, ha van, a körömlakkot és a sminket le kell mosni. Hosszú haj esetén kétoldali copfot kell készíteni!

A kórházi felvételre az előre egyeztett napon kerül sor. Kérjük, hogy gyermekük korábbi leleteiket és kórházi zárójelentéseit hozzák magukkal! Amennyiben a kórházi felvétel a műtét előtti napon történik, nem kell éhgyomorra érkezni. Sőt, azért, hogy a vérvétel zökkenőmentes legyen, fontos, hogy a gyermekük igyon és így a teltebb vénákkal egyszerűsítsük a vérvételt.

Ha a műtét napján érkeznek, akkor az előzetes tájékoztatás alapján, éhgyomorra érkezzenek. Erre azért van feltétlenül szükség, mert amennyiben az altatás idején a gyomor nem üres, akkor nagyobb az esélye annak, hogy altatás során a gyomortartalom a légcsőbe vagy a tüdőbe kerül, evvel súlyos, akár életveszélyes állapotot okozva.

A Felvételi irodába való bejelentkezést követően az 1. emeleten található Arc Rekonstrukciós Centrumban kell jelentkezni. Itt történik a gyermekük műtét előtti vizsgálata, az adminisztratív feladatok (orvosi és nővéri kikérdezés, műtéti és altatási beleegyező nyilatkozatok kitöltése és aláírása) elvégzése, a gyermekgyógyászati általános vizsgálat és amennyiben szükséges, a vérvétel.

A vérvétel során rutinszerűen a vérképet és a véralvadási paramétereket vizsgáljuk.

A műtét napjának reggelén az altatóorvos megvizsgálja gyermeküket és kikérdezi a szülőket a korábbi és tartósan fennálló betegségekkel, gyógyszerérzékenységgel kapcsolatban. Nagyon fontos és szükséges, hogy valamelyik szülő az egész kórházi tartózkodás alatt a gyermekkel legyen! Sajnos a több ágyas kórtermek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre mindkét szülő az ágy mellett tartózkodjon, de tetszés szerint válthatják egymást az ágynál.

A műtéti beavatkozás előtt a nővér jelzi, hogy mikor kell elvinni a gyermeket pisilni. Ezután gyermekük gyógyszeres előkezelést kap. Ennek hatására a feszültség oldódik, legtöbbször nyugodt, sokszor már alvó állapotban kerülnek a gyerekek a műtőbe. Ezt az előkészítést a fájdalom elkerülése érdekében kúp, tabletta vagy kis folyadék (és nem injekció) formájában kapják meg.
A szülők a műtő ajtajáig kísérhetik el őket.
A műtétet követően, a műtőből ébredező állapotban érkezik vissza a gyermek a kórterembe. Ilyenkor még nincs teljesen tudatánál, mozgása bizonytalan, nyugtalan lehet, sírhat, hosszabb-rövidebb időre visszaaludhat. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy különböző gyermekek eltérő módon reagálnak az altatásra, illetve az altatószerekre.

A műtétet követően inni csak akkor kaphat, amikor már teljesen magához tért (ez kb. 1 órát vesz igénybe). Ennek megítélésében a nővér nyújt segítséget! Amennyiben vérzés nincsen, a nővér vagy orvos utasításának megfelelően kb. 2 óra múlva ehet először vagy ihat gyümölcslevet.
A hazamenetel időpontját a kezelőorvos és az altatóorvos határozza meg.

Hazamenetel előtt gyermeküket a kezelőorvos megvizsgálja, megkapják a zárójelentést és az utasításokat az otthoni teendőkkel kapcsolatban. Ekkor beszélik meg a kontrollvizsgálat időpontját is! Amennyiben gyermeküket valamilyen okból nem lehet hazaengedni a műtét napján, akkor az éjszakát a Klinikánkon kell eltölteni.

A műtéti utáni sebkezelésről, gyógyszerelésről, evési és ivási szabályokról, szájhigiénés teendőkről minden esetben távozáskor a kezelőorvosa ad felvilágosítást.

A következő napokban diéta, pépes étrend, fájdalomcsillapítás, kímélő életmód javasolt. Gyengeség, fáradékonyság, enyhe szédülés előfordulhat, ezért óvatos vagy kísérővel való mozgás javasolt. Jelentősebb fizikai aktivitás csak 2 hét után jöhet szóba, orvosi ellenőrzés után. Hőemelkedés és fájdalom gyakori és jellemző. Magasabb láz (38,5 Celsius fok felett), arc-, és fejtáji duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali orvosi vizsgálat szükséges! Az orrból vagy szájból induló utóvérzés esetén haladéktalanul orvosi segítségre van szükség! Ezekben az esetekben jelentkezzen Klinikánkon, ha azt egy órán belül eléri! Ha a Klinikánktól messzebb tartózkodik, akkor a legközelebbi kórházat keresse fel! Erősebb vérzés esetén azonnal hívjon mentőt vagy ügyeletes orvost, illetve jelentkezzen a legközelebbi kórházban!

Kérjük, hogy maradéktalanul tartsa be otthonában a kezelőorvostól kapott életmódbeli utasításokat.

Klinikánk osztályainak többségén kinyitható ágyakon, fotelágyakon tudunk éjszakára pihenési lehetőséget biztosítani az egyik szülő számára. A kisebb betegszobáknál, ahol a betegágyak mellett további fekvőhely elhelyezésére nincs lehetőség, a Klinika területén igyekszünk megoldani igény esetén az egyik szülő elhelyezését

Fontosnak tartjuk, hogy Ön a gyermeke közelében lehessen a gyermek ellátása során. A nem budapesti és várhatóan a Klinikán hosszabb ideig tartózkodó családok/szülők számára a Klinikával szomszédos utcában található, az Apáthy utcában lévő Ronald McDonald’s Alapítvány által működtetett házban ingyenes szállásra van lehetőség. Ezen szálláslehetőség igénybevétele előzetes egyeztetést kíván az adott osztály főnővérével.

Tisztelettel kérjük és felhívjuk figyelmüket, hogy Klinikánkon kezelt egyik gyermek sem szenvedhet hátrányt, így elsődleges a gyermekek biztonságos ellátása. Ennek érdekében és ennek segítésére kérjük a „Szülői tájékoztatóban” leírtak és a klinika házirendjének, időbeosztásának betartását!

Köszönjük együttműködésüket, amelynek célja gyermekük minél biztonságosabb és gyorsabb ellátása és otthonába bocsátása.