2024. szeptember 29-én életének 93. évében távozott közülünk Dr. Kelemen József nyugalmazott egyetemi adjunktus, aki 1957-től, több mint hat évtizedig, 2020-ig dolgozott Egyetemünk Gyermekklinikájának Bókay Részlegén, a korábbi I. Sz. Gyermekklinikán.
Kis zalai faluban született és ott töltötte egész gyermek és serdülőkorát, ami egész életútját, gondolkodásmódját és mély igazságérzetét példamutató moralitását nagymértékben meghatározta. Mindehhez társult éles esze, logikus és kritikus gondolkodása, valamint szorgalma, amiből következett, hogy kiemelkedően jó tanuló volt és érdeklődését hamar felkeltette az orvosi pálya. Orvosi diplomáját 1957-ben szerezte meg az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően kezdte el orvosi tevékenységét klinikánkon. Hamar kiváló gyermekorvossá vált, nagy súlyt fektetett mindig a pontos anamnézis felvételre és az alapos vizsgálatra. Érdekelte az oktatás, emlékezetes gyakorlatokat tartott. A tudomány és a kutatás is foglalkoztatta, de abban az időszakban azon a területen eredményeket elérni sokkal nehezebb volt, mint napjainkban. A hatvanas évektől egyre inkább a kardiológia és a pulmonológia irányába specializálódott. Jelentős szerepe volt a Bókay Klinikán az újabb légzésfunkciós vizsgálatok bevezetésében. 1979-ben négy hónapos tanulmányutat töltött a Liege-i Egyetem Gyermekklinikáján, ahol a pletizmográfiás légzésfunkciós vizsgálatokat tanulmányozta. A későbbiekben klinikánkon először vezette be ezt a vizsgálatot a gyermek-pulmonológiai gyakorlatba. Tudományos munkájának másik részét képezte a fizikai terhelés vizsgálata az asthmás gyermekekben, azok eredményeit kandidátusi disszertációjában foglalta össze, amit 1985-ben védett meg.
Nagyon szerette klinikai munkáját, a gyógyítás volt számára a legfontosabb és sokat tett klinikánk gyermek-pulmonológiai tevékenységének javításáért.
Hosszú életének nagy része nehéz időszakokra esett, sok viszontagságon kellett keresztül mennie, de harmonikus családi élete feleségével és két lányával mindig segítséget jelentett azok átvészelésében. Élete meghatározó eseménye volt az 1956-os forradalom, érdekes módon születésnapja, október 23-ára esett. Nagyon sokat beszélt azokról a napokról.
Munkássága például szolgálhat az utána következő nemzedékeknek, tudása, embersége, gondolatai tovább gyűrűznek és így ő ezekben él bennünk tovább.