„Minden emberen segítsünk, ne nézzük, kicsoda, elég az az egy ok, hogy ember.”
Marcus Tullius Cicero
Kedves Ápoló Kollégák!
Önök és elődeik értik legjobban Cicero fenti szavait, hiszen nap mint nap segítenek minden rászoruló betegen. Sőt, a mi hivatásunk talán az egyik legszebb, legkülönlegesebb, de legnehezebb is. A beteg ember mindig rászorul a segítségre, a beteg gyermek pedig ebből a csoportból is a legkiszolgáltatottabb. Így, amit Önök végeznek a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év minden hetében, az egyik legnemesebb feladat. Önök azzal, hogy ott vannak a beteg gyermekek ágya mellett, már puszta jelenlétükkel, egy-egy mozdulatukkal, szavaikkal, érintésükkel, simogatásukkal vagy éppen mosolyukkal legalább annyit vagy talán még többet is segítenek, mint a modern terápiák, gyógyszerek. Az általunk gyógyított beteg gyermekek számára mindkettőre szükség van és Önöktől kapják meg mindkettőt, a gyógyszert a testi bajra és a simogatást, bátorító szavakat a testi betegség által érintett lélekre. Munkájuk azonban még ennél is több, hiszen a beteg gyermekek ápolásán keresztül, családok ezreinek adnak támogatást, segítséget a legnehezebb pillanatokban.
Kedves Ápoló Kollégák! A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikája hazánk első gyermekellátó intézménye. Itt indult a hazai, de az elsők között az európai gyerekellátás is. Klinikánkon látjuk el hazánkban a legtöbb fekvőbeteget, köztük számosat a legsúlyosabb betegek közül. Önökre így minden nap minden órájában nagy és felelősségteljes feladat hárul, amelyet az Ápolók Nemzetközi Napján szeretnénk megköszönni és egyben saját magunk figyelmét felhívni arra, hogy a köszönő szavakat ne csak most, hanem minden nap elmondjuk Önöknek, ahogyan Önök minden nap egyhítik a beteg gyermekek fájdalmát.
Isten éltesse az Ápolóinkat ma és az év minden napján!
Szabó Attila
