A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet 2026 március 28-án adott otthont a Santiago de Compostela-i Egyetem vezetésével zajló Pilgrim-Aphy-Tour (EUniWell) nemzetközi kutatási projekt szakmai találkozójának. A projekt spanyol, olasz, ukrán és magyar kutatók együttműködésében vizsgálja a zarándoklatot mint komplex „jóllét-terápiát” (well-being therapy).
Az esemény különlegességét a csapat interdiszciplináris összetétele adta: bölcsész, mérnök, természettudományi, agrár- és turisztikai szakemberek dolgoztak együtt társadalom- és hittudományi kutatókkal, hogy a zarándoklatot mint komplex jóllét-terápiát vizsgálják.
Szakmai workshop: módszertani szinergiák és kihívások
A délelőtti zártkörű ülés a kutatás gyakorlati akadályainak és stratégiai kérdéseinek feltérképezésével telt. A szakemberek olyan kritikus pontokat vitattak meg, mint az etikai engedélyeztetés lassú folyamata és a többnyelvű, nemzetközi kérdőívek validálásának nehézségei.
Kiemelt hangsúlyt kapott a marketingstratégia kidolgozása: hogyan érhető el fókuszáltabban a célcsoport, és milyen motivációs eszközökkel ösztönözhető a kérdőív kitöltése. A team kutatásmódszertani szempontból izgalmas feladatként azonosította a különböző tudományterületek (pl. mérnöki mérések vs. spirituális élményvilág) összehangolását.
Szakmai délután: technológia, emlékezet és jelenlét
A nyitott program során a nemzetközi partnerek sokszínű megközelítéseket mutattak be.
A szimpóziumot egy interdiszciplináris kutatócsoport alkotta: a bölcsészettudományok, a mérnöki tudományok, a természet-, agrártudományok és a turizmus területéről érkeztek kutatók, valamint társadalomtudományi és teológiai szakértők is csatlakoztak. Az esemény középpontjában a zarándoklat bio-pszicho-szocio-spirituális modellje állt, amelyet egy komplex „jólléti terápiaként” értelmeztek.
Az előadások rávilágítottak arra, hogyan alakulnak át a hagyományos spirituális utak a modern technológia, a vidékfejlesztési stratégiák és az emlékezet új formáin keresztül.
Dr. Lucrezia Lopez (Santiago de Compostela-i Egyetem) a Camino jelentésrétegeit vizsgálta, összevetve a történelmi gyökereket a mai zarándokok motivációival. Elemzése alapot adott annak megértéséhez, hogy az „Út” miként marad releváns egy szekularizált, ugyanakkor spirituális igényekkel rendelkező világban.
Gianluca Bambi (Firenzei Egyetem) az infrastruktúra és a környezeti tényezők felé terelte a figyelmet: hogyan lehet gondoskodni az útvonalakról a gyalogló, kerékpározó vagy lóháton haladó zarándokok számára a Via Francigenán. Bemutatta továbbá az innovatív nyomonkövetési stratégiákat is, amelyekkel az útvonal mentén számolják a zarándokokat: olyan eszközöket, amelyek a mobilaktivitást és a jelsűrűséget követik nyomon, valamint speciális berendezéseket, amelyek a terepen járó zarándokok („feet on the ground”) fényképezésére és elemzésére szolgálnak, hogy felmérjék az útvonal használatát és a vidékfejlesztésre gyakorolt hatását.
Az ukrán kutatócsoport előadása megrázó képet adott a zarándoklat háborús körülmények közötti átalakulásáról. Mélyinterjúk eredményeit mutatták be zarándokközpont-vezetőkkel és irodai munkatársakkal, kiemelve a Camino Podolico szerepét a nemzeti mentális egészség és a spirituális ellenállás fenntartásában. Betekintést nyújtottak az úgynevezett „sötét turizmus” jelenségébe is, amikor az utazók háborús helyszíneket vagy katasztrófák színtereit keresik fel. A helyi zarándokok motivációi között megjelent a kollektív emlékezet fenntartása és a gyász feldolgozása is. Az erről szóló előadás ide kattintva tekinthető meg.
Három kiváló magyar előadó is szerepelt a programban.
Sarló Emese a természetben való jelenlét bio-pszicho-szocio-spirituális élményét vizsgálta, hangsúlyozva, hogy maga a táj is a helyreállító önismeret egyik eszköze.
Dr. Tiszai Luca (Zarándoktábor) a zarándoklat pedagógiai erejére fókuszált gyermekek esetében, bemutatva, hogy az élményszerű tanulás hogyan hozza közelebb a spirituális fogalmakat a fiatalabb generációhoz.
Földváry Levente Dr. Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület alapítójának gondolatait ismertette, kiemelve a közép-európai zarándoklat közösségi és spirituális magját. A szekció a jövőbeni együttműködés lehetőségével és a csíksomlyói zarándoklaton való részvételre szóló felhívással zárult.
• biológiai: fizikai aktivitás és egészségmonitorozás
• pszichológiai: mentális reziliencia és belső csend
• szociális: közösségi támogatás és vidékfejlesztés
• spirituális: jelentésalkotás és transzcendens kapcsolódás
Az esemény egy közös jövőképpel zárult: a zarándoklatok szélesebb értelemben is szolgálhatják az emberi jóllétet. A kutatás támogatása érdekében minden résztvevőt és zarándokot arra ösztönöznek, hogy ossza meg saját tapasztalatait.
A projektcsapat jelenleg egy nemzetközi, többnyelvű kérdőív segítségével gyűjt adatokat. A részvétel hozzájárul ahhoz, hogy a zarándoklat elismert jólléti terápiaként is értelmezhető legyen. A magyarországi zarándoklatok vizsgálata bio-pszicho-szocio-spirituális megközelítésből PILGRIM-APHY-TOUR című kérdőív magyar nyelven itt érhető el:





