Orvosi Humán Tudományok kutatócsoport
Vezető : Dr. Lázár Imre
Dr. Túry Ferenc
Dr. Zana Ágnes
Dr. Péter Orsolya
Célja az a magatartástudományi területen oktatott orvosi társadalom és bölcsésztudományok határainak kiterjesztése, interdiszciplináris kutatások és együttműködések kezdeményezése, kutatásmanagementje, illetve az e téren folyó kutatások számára nyilvános fórum biztosítása, illetve az eredmények medikusképzésbe való beillesztésének kidolgozása.
A kutatócsoport tevékenységének szerves részét képezi a nemzetközi hálózatok (SC&H Network, CEESBM) keretében való tevékenység (nyári egyetemek, konferenciák, folyóirat szerkesztés).
Fontos feladatnak tartjuk a már „bevett” magatartástudományi humántudományok mellett új területek bevonását (orvosi szemiotika, kognitív és reprezentációelmélet, döntéselmélet. kritikai kultúratudomány, médiatanulmányok, filmelmélet, színháztudomány, művészezettel kapcsolatos pedagógiai, elméleti és terápiás kérdések, vallástudomány, környezettudomány) és azok egészségtudományi illetve orvosi vonatkozású kutatását az orvosi antropológia, bioetika és az orvosi kommunikáció kontextusában, különös tekintettel a holisztikus, biopszichoszocio-spirituális paradigma megújító szempontjaira.
Futó kutatási terület:
A Ferreri életmű értelmezése, feldolgozása, magatartástudományi vonatkozásainak vizsgálata
Az orvosi pluralizmus keretében a spirituális és vallási jelenségek vizsgálata
Szervezeti egészségtudományi kutatások
Fürdőkultúra és egészség
Együttműködés Károli Gáspár Református Egyetem Komm. és Társtud. Intézetével, és Művészettudományi Intézetével való együttműködés.
Környezetantropológiai kutatások: Durham-i Egyetemmel való együttműködés előkészítése
Részvétel a SPES, a CESSBM és az EASA SC&H network munkájában
Új kutatás: 2018-2021
A „Szimbolikus kommunikáció és pszichofiziológiai következményeinek komplex empirikus elemzése” című kutatás célja, hogy a pszichofiziológia és a pszichometria vizsgálati eszközeivel elemezze az emberi közléseknek, interakcióknak és médiatartalmaknak az érintett személy vegetatív állapotjelzőire (bőrellenállás, HRV) gyakorolt hatását, mely az adott személy pszichometriás jellemzőivel összevetve segít a különböző élményállapotok, egészséglélektani kockázati helyzetek (pl. nocebo jellegű kulturális hatások, negatív médiatartalmak, személyközi interakciók), illetve a fokozott kockázatú személyek azonosításában. A munkahelyi stresszmenedzsment (pl. Williams féle Life Skills tréning) során alkalmazott módszerek hatásvizsgálatában is alkalmazható eszköznek tekintjük a tréning folyamatok során észlelt változások párhuzamos pszichofiziológiai monitorozását. Eredményeink felhasználhatók a Szervezeti egészségkommunikáció, és az Egészségtudatosság tárgyak oktatásában.
Résztvevők: Dr habil Bódizs Róbert, Kasek Roland doktorandusz, Becske Melinda doktorandusz, Dr habil Lázár Imre témavezető
Lázár Imre:
Környezet és emberkép ed. Lázár Imre Patrocinium kiadó 2011
Orvos Antropológia eds Lázár Imre, Pikó Bettina Medicína, Budapest
Zsinkó-Szabó Z., Lázár I., Túry F.: A test gyarmatosítása – a civilizáció vadhajtásai. Lege Artis Medicinae 22:234-240,
Zsinkó–Szabó, Z.: (2013) Medical Rituals and Media Rituals. KOME: An International Journal of Pure Communication Inquiry, Vol1 Issue 2, pp. 64-80.