Hungarostudy Kutatócsoport
Vezető: Dr. Susánszky Éva, Ph.D.
E-mail: : susyeva@gmail.com
Tagok:
- Ádám Szilvia, PhD, egyetemi adjunktus
- Balogh Piroska, PhD, egyetemi docens
- Bódizs Róbert, PhD, egyetemi tanár
- Győrffy Zsuzsa, PhD, egyetemi docens
- Purebl György, PhD, egyetemi tanár
- Sándor Imola, PhD, szakpszichológus
- Stauder Adrienne, PhD, egyetemi docens
- Susánszky Anna, PhD, egyetemi adjunktus
- Tóth Mónika, PhD, egyetemi adjunktus
- Székely András, kutató, Végeken Egészséglélektani Alapítvány
- Dombrádi Krisztián, PhD, szociológus, Végeken Egészséglélektani Alapítvány
Kutatási terület
A Hungarostudy elnevezésű vizsgálatok 1988 óta hét, illetve háromévente (1995, 2002, 2005/2006, 2013, 2021) adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról, lehetővé téve a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémák és legfőbb befolyásoló tényezőik rendszeres monitorozását. A reprezentatív lakossági vizsgálatok hozzájárulnak az egészségpolitikával kapcsolatos stratégiai döntések előkészítéséhéhez, valamint a prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez is. A Hungarostudy-vizsgálatok megbízható adatokat szolgáltatnak az egészségügyi ellátórendszer, az egészségügyben dolgozó szakemberek és a lakosság számára az egészségproblémák előfordulási gyakoriságáról, valamint a kialakulásukat, lefolyásukat és kimenetelüket befolyásoló legfontosabb bio-pszicho-szociális háttértényezőkről. Az egészségfelmérések nagy jelentőséggel bírnak az egészségi állapottal és az egészség- és betegviselkedéssel kapcsolatos olyan információk megszerzésében, amelyeket nem lehet a különböző hivatalos nyilvántartásokból összegyűjteni, vagy amelyek az egészségügyi ellátáson kívüli területeket érintenek, illetve amelyek közvetlenül csak a lakosság személyes kikérdezése útján szerezhetők be. Ilyenek például az egészségi állapotról, az egészséggel kapcsolatos életminőségről szerzett szubjektív beszámolók (önbecslések), vagy az egészségügyi ellátásról alkotott vélemények.
A felmérések többsége az ismételt keresztmetszeti kutatási elrendezések hagyományát követi, de a 2005/2006-ban felvételre került Hungarostudy Egészség Panel (HEP) esetében egy prospektív longitudinális vizsgálati elrendezés valósult meg, amely lehetőséget nyújt a betegségek prognózisának vizsgálatára, valamint az egészségi állapot és a társadalmi, gazdasági és pszichoszociális háttértényezők közötti ok-okozati összefüggések feltárására.
Hungarostudy 2021
Legutóbbi kutatásunk (HS2021) a felnőtt korú magyar népesség egészségi állapotának, egészséggel kapcsolatos életminőségének vizsgálatára irányult. A felmérés a Covid-19-járvány időszakában történt, így lehetőség nyílt a pandémia okozta mentális, egzisztenciális és szociokulturális krízisállapot feltérképezése, a poszttraumás növekedés, a megküzdési potenciálok és az értékváltozások alakulásának vizsgálatára is. A kutatás céljának tekintette továbbá a lakosság egészségi állapotát befolyásoló olyan életmódbeli és társas kapcsolati tényezők vizsgálatát, mint pl. a fizikai aktivitás, az alvási szokások, a rizikómagatartások, a társas támogatottság és a felnőttkori kötődések. A kutatás során kiemelt figyelmet kaptak a fiatal (18–40 éves) korosztály családdal, gyermekvállalással, várandóssággal, szüléssel kapcsolatos attitűdjeinek, stratégiáinak vizsgálata, valamint a digitális egészségügy használatára vonatkozó lakossági ismeretek és igények felmérése.
A HS2021 lakossági egészségiállapot-felmérés kétkomponensű kutatás. Az „A” komponens a tizennyolc éves és idősebb magyar népesség hétezer fős, nemre, korra, megyékre reprezentatív fő mintája, a „B” komponens pedig a fiatal korosztályokra reprezentatív (18–40 éves), kétezer fős alminta.
Az adatfelvétel „véletlen sétás” mintavételi eljárással, kérdezőbiztosok közreműködésével, TAPI-módszerrel történt 2021 nyarán. A kérdőív négy fő részből állt, kettő kérdezőbiztos által végzett lekérdezéssel, kettő pedig önkitöltős formában lett felvéve. A kérdőív követi az előző Hungarostudy vizsgálatok felépítését és tartalmi egységeit, kiegészítve néhány új mérőeszközzel és tematikus blokkal.
A kutatás hozzájárult az egészségpolitikával kapcsolatos stratégiai döntések előkészítéséhez, a család- és népesedéspolitikával, illetve a szociális ellátórendszerrel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalához, valamint a prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez.
A HS2021 kutatás megbízható adatokat szolgáltat az egészségügyi és szociális ellátórendszerek, az ott dolgozó szakemberek és a lakosság számára az egészségproblémák előfordulási gyakoriságáról, valamint a kialakulásukat, lefolyásukat és kimenetelüket befolyásoló legfontosabb bio-pszicho-szociális háttértényezőkről.
A Hungarostudy legfontosabb közleményei:
A felmérések eredményeiből négy összefoglaló tanulmánykötet született:
Engler Á, Purebl Gy, Susánszky É, Székely A. szerk: Magyar lelkiállapot 2021, Család- Egészség-Közösség. KINCS, Budapest, 2022
Susánszky É, Szántó Zs. szerk: Magyar Lelkiállapot 2013. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. utánnyomás 2013. 266p.
Kopp M. szerk.: Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. utánnyomás 2009. 621 p.
Kopp M., Kovács M.E. szerk.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. 551 p.
Kopp M., Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot, 2. kiadás. Corvinus Kiadó, Budapest, 1995.