Csapody Tamás: Légrády Gyula szerepe Tóth Ilonáék perében
Betekintő 17. évf. 1. sz. 91–117. o. DOI: 10.25834/BET.2023.1.4
Absztrakt
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a budapesti Domonkos utcai kisegítő kórház vezetője Tóth Ilona orvostanhallgató volt. A forradalom leverését követően megvádolták azzal, hogy két társával együtt a kórházban brutális kegyetlenséggel megölték Kollár Istvánt. A népbíróság halálos ítéletet szabott ki rájuk és az ítéletet 1957-ben végrehajtották. A rendszerváltást követően sor került Tóth Ilona ítéletének semmissé nyilvánítására. Perújításra, a törvényi tényállás tisztázására azonban nem került sor, így jogi értelemben nem lehet eldönteni, hogy Tóth Ilonáék elkövették-e a terhükre megállapított bűncselekményt. A jogi tényállás hiányában a kutatók a történelmi tényállás kiderítésére törekedtek. Kutatásaik során bizonyítottnak tekintik, hogy a megtalált tetem nem a tárgyalt gyilkosság áldozata. A gyilkosság elkövetésének talán legfontosabb bizonyítéka, a corpus delicti azonosítása vált ezáltal kétségessé. Felmerült, hogy nem a Kollár Istvánként meghatározott személy volt az áldozat továbbá, hogy a kihantolt és a felboncolt személy nem lehetett Kollár István. Amennyiben Tóth Ilonáék meggyilkoltak bárkit is, lehetséges, hogy az áldozat Légrádi(y) Gyula volt. Róla egy rendőri jelentésben foglaltakon kívül eddig semmit nem lehetett tudni, személyét rejtély övezte és mindez különböző hipotézisek megfogalmazására adott okot. A tanulmány eddig ismeretlen források alapján ismerteti Légrády Gyula életútját és rekonstruálja halálának és eltemetéseinek történetét.
Tamás Csapody: The role of Gyula Légrády in the trial of Ilona Tóth
Abstract
During the 1956 Revolution and the brief fight for freedom, Ilona Tóth, a medical student, was chief of a unit on Domonkos St that was servicing a nearby hospital. After the defeat of the revolution, she, along with two colleagues, were indicted for brutally killing István Kollár. The verdict of the People’s Tribunal was a death sentence for all the accused, which was carried out in 1957. After the change in the political system, the judgment against Ilona Tóth was annulled. However, there was no new trial and thus no clarification of whether Ilona Tóth and her partners had actually committed the crime they were charged with. Researchers had tried to uncover the facts. They determined from the body of the deceased that he was not the victim of the alleged murder. Thus, the key evidence of the crime, the body, the so-called corpus delicti, was missing. The possibility was entertained that the body found was not that of István Kollár. Autopsy on the exhumed person showed that he could not have been István Kollár. In case Ilona Tóth and her partners murdered anybody, it possibly could have been Gyula Légradi(y). Other than what could be found in a brief police report about him, nothing else was known; it was a mystery who he really was. This gave rise to all kinds of hypotheses. Based on newly uncovered facts, this study describes Gyula Légrady’s life and reconstructs the story of his death and burial.