Magyar Lelkiállapot 2021
Család – Egészség – Közösség.

Hungarostudy 2021 Tanulmányok

Szerk. Engler Ágnes, Purebl György, Susánszky Éva, Székely András
Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, 2022
ISBN 978-615-6447-05-0

TARTALOMJEGYZÉK

  • Előszó (Purebl György, Fűrész Tünde) pp. 9-10
  • A Hungarostudy 2021 felmérés célkitűzései és módszertana (Susánszky Éva, Székely B. András, Székely András) pp. 11-26

Család

  • A fiatal felnőttek anyai és a párkapcsolati kötődésének pszichoszociális összefüggései (Balog Piroska, Szalai Tamás Dömötör) pp. 31-49
  • Párkapcsolati mintázatok és a gyermekvállalás (Engler Ágnes, Markos Valéria, Major Enikő) pp. 51-67
  • Gyermekvállalási szándékok a Hungarostudy adatainak tükrében (Papházi Tibor, Tárkányi Ákos, Kapdebó Ágnes) pp. 69-91
  • A szexuális elégedettséget befolyásoló tényezők (Pilling János, Balog Piroska) pp. 93-107
  • A szülés és a szülésélmény hatása a további gyermekvállalási hajlandóságra (Susánszky Anna, Engler Ágnes) pp. 109-126
  • Az egészségi állapot és az egészségmagatartás jellemzői iker és nem iker típusú testvérkapcsolatokban (Pári András, Palagyi Réka) pp. 127-144
  • A gyermekvállalást jelenleg elutasító gyermektelenek a fiatal felnőttek körében (Pári András, Balog Piroska) pp. 147-167
  • A különböző családtámogatási formák fontosságának megítélése (Nyírádi Adrienn, Pári András, Székely András, Trieb Mariann) pp. 169-189

Egészség

  • Krónikus megbetegedések kezelési esélyei és összefüggései a családi helyzettel a Covid-járvány alatt (Őri Dorottya, Purebl György) pp. 193-211
  • A depresszió és az öngyilkossági gondolatok alakulása a felnőtt népesség körében (Tóth Mónika Ditta, Székely András, Purebl György) pp. 213-232
  • A krónikus fájdalom hazai prevalenciája, rizikófaktorainak és következményeinek vizsgálata (Ádám Szilvia, Major János) pp. 233-251
  • A fizikai aktivitás összefüggése a mentális egészségmutatókkal a COVID-19-világjárvány idején (Tóth Mónika Ditta, Bognár Judit, Susánszky Éva) pp. 253-270
  • Az elhízásra hajlamosító emocionális evés pszichoszociális háttere (Czeglédi Edit) pp. 271-289
  • Alvás-ébrenlét időzítés, álmosság és egészség kronoepidemiológiai kitekintésekkel (Bódizs Róbert) pp. 291-310
  • A mammográfiás emlőszűrésen való részvételt befolyásoló tényezők (Döbrössy Bence, Susánszky Anna, Boros Julianna, Girasek Edmond) pp. 311-331
  • Dohányzás és alkoholfogyasztás a Hungarostudy 2022 és 2021 adatfelvételei alapján (Brys Zoltán, Susánszky Éva, Székely András) pp. 333-355
  • A pandémiát követő poszttraumás növekedés pszichoszociális összefüggései (Zana Ágnes, Bódi Bernadett, Balog Piroska) pp. 357-371

Közösség

  • A vallásosság és a lelki egészség összefüggéseinek alakulása a Hungarostudy kutatások tükrében (Székely András, Kovács Katalin Tünde, Székely B. András) pp. 375-395
  • A társas kapcsolatok szerepe a szubjektív jóllét és az egészségi állapot alakulásában (Susánszky Éva, Susánszky Pál, Kisfalusi Dorottya) pp. 397-414
  • Életünk értelme – A koherenciaérzés összefüggése a családi és más szociodemográfiai és lelki mutatókkal (Székely András, Gere Dömötör, Fűrész Tünde) pp. 415-432
  • A társadalmi integráltság és a mentális egészségi állapot összefüggései (Susánszky Pál, Kisfalusi Dorottya, Susánszky Éva) pp. 433-449
  • A klímaváltozással kapcsolatos veszélyészlelés és a mentális egészségi állapot összefüggései (Szabó Zsolt, Balog Piroska) pp. 451-469
  • Szabálykövetési hajlandóság, anómiaérzés és jól-lét Magyarország régióiban a COVID-19-pandémia idején (Péter Orsolya Mária, Szántó Zsuzsanna, Susánszky Éva, Csapody Tamás) pp. 471-488
  • Büszkeség, lojalitás és önkritika: a Hungarostudy 2021 adatfelvétel nemzeti identitással kapcsolatos állításainak összehasonlító elemzése (Bocz János György, Antal István) pp. 489-506
  • A fiatal felnőttek boldogságának és elégedettségének vizsgálata (Nagy Tímea, Horváth-Varga Anikó) pp. 507-519
  • A digitális egészséggel kapcsolatos kérdések és a COVID-19 hatása: új típusú betegség, új típusú megoldásokkal? (Győrffy Zsuzsa, Boros Julianna, Döbrössy Bence, Susánszky Anna, Girasek Edmond) pp. 521-540
  • A Hungarostudy 2021 kutatás eredményei hálózati megközelítésben. (Lázár Imre, Tóth Gergely) pp. 543-565

Előszó

Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője 1988-ban indította útjára a Hungarostudy felméréseket, amelyeknek célkitűzése a magyarok testi-lelki egészségének vizsgálata volt. Az orvos és pszichológus végzettségű professzor asszony küldetésének érezte, hogy tudományos munkáinak eredményei, és az azok mentén megfogalmazott javaslatok a magyar társadalom fizikai és mentális állapotának javulását szolgálják. A kutatássorozat hatodik adatfelvétele a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésében valósult meg. A 2021-es vizsgálatban a két intézet kutatói egyrészt a korábbi felmérések hagyományait követve állították össze a mérőeszközöket, másrészt figyelembe vették az aktuális folyamatokat és jellemzőket, különös tekintettel a koronavírus-járványra.

A kutatás eredményeit felvonultató kötet három nagy területhez sorolja a vizsgált témákat, így a család, a közösség és az egészség kap kiemelt figyelmet. A korábbi tanulmánykötetek címét – Magyar lelkiállapot – is őrzi a cím. A 2021-ben nyert adatok alapján elmondható, hogy a korábbi Hungarostudy kutatások eredményeihez hasonlóan a jól működő családi kapcsolatok, valamint az egyént körülvevő közösségek valódi védőfaktorként szolgálnak, óvják és erősítik a test és lélek immunrendszerét.

A támogató kapcsolatok egyéni szinten kimutatható pozitív hatásai (pl. magasfokú boldogságérzet, biztonságérzet, koherencia, a depresszió és a káros szenvedélyek elkerülése) társadalmi szinten is érvényesülnek: nemcsak javítják a magyar társadalom lelkiállapotát és egészségügyi mutatóit, hanem „gondoskodnak” a nemzet továbbéléséről is. A kapcsolat stabilitása ugyanis egyértelműen növeli a gyermekvállalás esélyét, a harmonikus párkapcsolatban élők több gyermeket terveznek.

Az eredmények szerint a tervezett gyermekek megszületésében, illetve a megszületett gyermekek felnevelésében ösztönző, támogató családtámogatási intézkedések fontos hidat képeznek az egyéni döntések és a társadalom fenntarthatósága között. A jövőbe tekintés során szintén hangsúlyos szerepet kapnak az olyan globális jelenségek, mint a környezetszennyezés, a klímaváltozás, a járványok, amelyek iránti aggodalomra válaszul a megelőzés és a tudatosság bontakozik ki.

A tanulmánykötet Kopp Mária munkássága előtt tiszteleg születésének 80., halálának 10. évfordulóján. Szerteágazó érdeklődését, sokrétű tudását, széleskörű tapasztalatát nem ölelheti fel ugyan e kiadvány, de a számára oly fontos magyar testi és lelki egészség állapotáról hiteles képet igyekszik nyújtani.

Budapest, 2022. december

Purebl György, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója
Fűrész Tünde, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke