Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet: posztoperatív fájdalomészlelő lap alkalmazása
Az alsó végtagot érintő, altatásban végzett beavatkozások regionális anesztéziáját szolgáló caudális érzéstelenítés életkori korlátai miatt az Intézet azt tűzte ki célul, hogy az egész gyermekkor során biztosítsa a regionális fájdalomcsillapítás lehetőségét. Posztoperatív fájdalomészlelő lap alkalmazásával a perifériás érzéstelenítés új technikájának eredményességét, hatékonyságát kívánták felmérni, hogy a fájdalomcsillapítást a legnagyobb szakmaisággal, a gyermekek és szüleik legnagyobb elégedettségével tudják kivitelezni. A nemzetközi irodalommal összhangban kijelenthető, hogy az ultrahang vezérelt alsó végtagi idegblokkok könnyen elsajátítható, gyors, biztonságos és hatékony regionális érzéstelenítési módszerek, melyeket alkalmazva jelentősen szélesíthető az aneszteziológiai eszköztár. Bár minden posztoperatív osztályon megtörténik a gyermekek fájdalmának monitorozása és ellátása, de a különböző osztályok dokumentációjához való hozzáférés, és az adatok rögzítésének eltérései megnehezítik a posztoperatív fájdalomcsillapítás nyomonkövetését és értékelését az aneszteziológia számára. Egy új technika bevezetése azonban különösen indokolttá teszi a megfelelően követhető monitorozást, ezért döntöttek az újonnan bevezetett regionális technikákhoz kapcsolódó nyomonkövetés rendszerének kidolgozása mellett.
A jógyakorlat bemutatása
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2016-ban vezették be a nervus saphenus, nervus ischadicus ultrahang vezérelt érzéstelenítését, ezzel párhuzamosan kezdték el a jógyakorlat fejlesztését. A nyugodtabb, kevesebb panasszal élő, elégedettebb betegek jelentősen csökkentik az osztályon dolgozó személyzet terhét, mely a jógyakorlat segítségével objektivizálható, ezáltal jobban elfogadható az érzéstelenítéssel járó esetleges többletfeladat/többletidő a műtői személyzet számára is. Az aneszteziológiai-intenzív osztály dolgozói visszajelzést kapnak beavatkozásuk sikerességéről, így jobban motiváltak mind az érzéstelenítés mind a jógyakorlat végzésében. A posztoperatív fájdalomészlelő lap alkalmazásának nagy előnye, hogy a beavatkozó orvos közvetlen visszajelzést kap a regionális technika alkalmazásának sikerességéről.
A HOGYI posztoperatív fájdalom észlelő lap kitöltését a perioperatív időszakban műtői környezetben kezdték el, majd ez a dokumentáció kísérte a beteget a következő 24 órában a posztoperatív ellátásának helyszínén, azaz a sebészeti -, ortopédiai osztályon valamint a posztoperatív őrzőben, ahol rögzítették a fájdalom észlelésének idejét, erősségét, illetve az alkalmazott fájdalomcsillapító fajtáját, dózisát és a beadás módját.
Ortopédiai, sebészeti műtőben történő alsó végtagi beavatkozásokra várók közül választották ki az életkorukból- testsúlyukból adódóan caudális anesztéziára már nem alkalmas azon gyermekeket, akiknek a várható posztoperatív fájdalom miatt egyébként alkalmazták volna e technikát. A nervus saphenus, nervus ischadicus ultrahangvezérelt érzéstelenítésének megkezdésével párhuzamosan a HOGYI posztoperatív fájdalomészlelő lap használatát is bevezették. Függetlenül attól, hogy részesültek-e regionális érzéstelenítésben, az első posztoperatív napon a jelentkező fájdalom idejét és mértékét az adott életkornak megfelelő észlelő skálán vezették. Mivel kezdetben számos orvos még nem volt ezen ultrahangvezérelt technika gyakorlatának birtokában, jelentős esetszámú kontroll csoportot is vizsgáltak, ezáltal összevethetővé vált a beavatkozások eredménye. A jógyakorlatban érintett, beavatkozást végző aneszteziológus és asszisztense a regionális érzéstelenítés biztosításán túl a fájdalomészlelő lap első oldalát is kitöltötte: a betegadatok, műtét típusa, ideje, utoljára adott major analgetikum és annak ideje, narkózis módja, perifériás érzéstelenítés ténye, módja tekintetében. A műtét után a posztoperatív osztályon a beteg ápolását végző személyzet átvette a beteget és a fájdalomészlelő lapot, melynek 2. oldalán 24 órán keresztül rögzítették az esetlegesen jelentkező fájdalom idejét, az életkornak megfelelő fájdalomskála alapján jelölték annak erősségét, és az arra alkalmazott analgetikum típusát. Az anesztéziát végző altatóorvos az altatási jegyzőkönyvön tüntette fel a posztoperatív fájdalomcsillapításra vonatkozó ajánlását. Amennyiben a betegnél fájdalomáttörést észleltek, az ápolók felvették a kapcsolatot az altatóorvossal, vagy ügyeleti időben az ügyeletes aneszteziológussal a major analgetikum megadása és a beteg megfelelő észlelése érdekében. A fájdalomészlelő lapok 24 óra elteltével a posztoperatív osztályok főnővéreinél kerültek összegyűjtésre, akik eljuttatták a jógyakorlat koordinálásáért felelős aneszteziológus orvoshoz, aki néhány havonta feldolgozta az adatokat és visszajelzést adott a beavatkozást végző aneszteziológusoknak a bevezetett technika hatásosságáról. A fájdalomészlelő lap kitöltése mellett fontos volt az aneszteziológiai jegyzőkönyv és az osztályos ápolási lap/lázlap pontos vezetése a feldolgozás során észlelt esetleges hiányos adatok lehetőség szerinti visszakereshetősége miatt.
A jógyakorlat nélkülözhetetlen eleme a HOGYI posztoperatív fájdalomészlelő lap, melynek nyomtatására, folyamatos utánpótlására és az adott műtőblokkban történő elhelyezésre érdemes felelős személyt kinevezni. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben az intenzív osztály adminisztrátora végzi el a lapok megfelelő számú nyomtatását, a műtőben dolgozó aneszteziológus asszisztensek jelzése alapján. A fájdalomészlelő lapok kitöltésének megfelelőségét az összegyűjtésért felelős főnővérek illetve a jógyakorlat koordinálásáért felelős aneszteziológus orvos ellenőrzi. A felelős orvos az adatok néhány havonta történő összesítése és visszajelzés nyújtása mellett időnként ellenőrzi az aneszteziológiai jegyzőkönyvön, az osztályos ápolási lapon/lázlapon valamint a fájdalomészlelő lapon meglévő adatok, fájdalomértékek alkalmazott analgetikum egyezését. Amennyiben lehetséges, ezt a folyamatot az Intenzív Osztály osztályvezető főorvosának is figyelemmel kell kísérnie annak érdekében, hogy a jógyakorlat hosszú távon is fenntartható legyen. Az aneszteziológiai jegyzőkönyvek egyértelműen megmutatják, mely esetekben történt a szóban forgó perifériás érzéstelenítés, mely összevethető a posztoperatív fájdalomészlelő lapok meglétével vagy hiányával.
A legfontosabb a posztoperatív ellátó osztály dolgozóinak konstruktív hozzáállása. Fontos kommunikálni, hogy a jógyakorlat végzésével járó átmeneti többlet adminisztrációs teher számukra a későbbiekben a kevesebb ápolási feladat során megtérül. A hatékony regionális fájdalomcsillapítás segítségével javul a betegek megelégedettsége, csökken a beavatkozást igénylő fájdalom és szövődményeinek aránya.
Hol érdeklődhet?
Dr. Kósik Nándor (kosiknandor@gmail.com)
Dr. Kecskeméti Edit (edit.keti@gmail.com)
Dr. Schnur János, osztályvezető főorvos
Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
