Korai történet: XVII-XIX. század
A budapesti orvostudományi egyetem és klinikáinak története a XVII. századig vezethető vissza. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben megalapított nagyszombati egyetemnek kezdetben theológia és bölcsészeti fakultása volt. Az egyházi jellegű intézmény 1667-ben jogi karral bővült, majd 1769-ben Mária Terézia rendelkezése nyomán megkezdődött az orvoskar szervezése. Az oktatás 1770-ben indult meg öt tanszékkel: sebészet, élettan és gyógyszertan, bonctan, botanika, és kémia és általános kórtan. A kar alapítását követően az egyházi jellegű intézmény királyi egyetemmé alakult. A Hildebrandt Ferenc által tervezett orvoskari épületet 1772-ben adták át rendeltetésének. Az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték át. Az orvoskar 1859-ig az egykori jezsuita kolostorban kapott otthont a Hatvani utca és az Újvilág utca sarkán (ma Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca), majd az Országúti (ma Múzeum körút) Kunewälder-házba költözött, ahol 27 ágy képezte a Sebészeti Kórodát[1].
A kor egyik legnagyobb európai sebésze, Balassa János, a magyar sebészet megalapítója 1843-tól a „Sebészeti Kórodának” nevezett tanszéket vezette haláláig. Balassa nem kizárólag sebészettel foglalkozott, hanem szülészetet, szemészetet is előadott. A bécsi egyetem medikus növendéke volt, 1839-ben a bécsi műtőintézet ösztöndíjas tanársegéde, 1843-ban már a pesti egyetem tanára (ekkor 28 éves). Sokoldalú sebészi, irodalmi munkásságával megalapította az önálló magyar sebészetet és annak tekintélyt szerzett, európai nívóra emelte. Sikeres húgyműtétek, képzőműtétek öregbítették hírnevét. A gégesebészet területén is maradandót alkotott, a laryngofissio műtét Balassa nevéhez fűződik. Ő vezette be hazánkban a lobos izületi bántalmak helyes kezelés módját és végezte el Magyarországon az első sikeres ovarium-cystoma műtétet. Először alkalmazott hazánkban aether narkózist [2]. A sebészeti kóroda számára Balassa könyvtárat alapított, melynek a régi és modern sebészeti munkákon kívül folyóiratokban, gyűjtőmunkákban és rokon szakmák könyveiben gazdag állománya volt [3].
1870-től a sebészeti tanszék vezetője Kovács József, aki Balassa tanítványa volt. A betegágyak számát 38-ra növelte. Kovács József idejében indult meg a belső klinikai telep építése. Az ő felügyelete alatt készült el és nyitotta meg kapuit az 1876-77-es tanévben az új Sebészeti Kóroda az Üllői út és a Mária utca sarkán (a mai Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika területén). Kolbenheyer Ferenc építész, a történeti stílusok követője építette az abban az időben példátlan, egyedülálló alkotásként számon tartott épületet. Az új klinika berendezésével, felszerelésével, hivatásához méltó munkásságával a tudomány fellegvára lett. [4]. 1880-ban a tanszék az I. Számú Sebészeti Klinika elnevezést kapta.
A XX. század eleje
Kovács József halála után Dollinger Gyula (első kép) került a klinika élére (1898-1919). Tanszékvezetői működését 1898. febr. 16-án kezdte meg. Ő terveztette a külső klinikai telepen a klinika máig használt épületét, melynek átadására 1909-ben került sor a Szigony utca és az Üllői út sarkán [5].
A klinika 1909. szeptember 27-i átadásáról szóló eredeti újságcikk <<ide kattintva>> olvasható.
Építészetünk történetében kiemelkedő alkotóként számon tartott Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján készült, amely részben téglaburkolatos, részben kőtagozatos, stílusában a történeti építészet és a kor építészeti irányzatának stilizált elemeivel tagolt alkotás.
A neoreneszánsz ízlésű eklektikus formavilágon túllépő, de annak kompozíciós elveihez ragaszkodó stílusával, korszerű homlokzat díszítésével, modern berendezésével Európa egyik legmodernebb gyógyintézete volt, többek közt például a légkondicionált műtő, gravitációs szellőzés megteremtésével (Déry A., Merényi F.: Magyar építészet, 1867-1945. Bp. 129 p).
Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelentős szervezőmunkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Merész újító volt, a modern magyar sebészet első reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremtője. Korának minden újításával lépést tartott. Ő volt az első, aki a gyakorlatban tudatosan alkalmazta a modern asepsist, a klinikáján a hassebészet, az agysebészet, a mellkassebészet, az urológia és a modern orthopaedia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott [6].
Dollinger Gyula nyugalomba vonulása után Verebély Tibor (képen) lett a klinika igazgatója 1941-ben bekövetkezett haláláig. Ebben az időben a klinika 150-160 ággyal működött, tevékenységi köre a klasszikus értelemben vett sebészet minden területére kiterjedt. Lebilincselő előadásai miatt a hallgatók körében népszerű volt, diákjai rajongtak érte. Több száz dolgozata jelent meg, könyveket is írt, közöttük egy négy kötetes sebészeti tankönyvet. Sokoldalú, értékes munkássága elismerését számos kitüntetés bizonyította. Nemzetközi hírnevet szerzett a gyomorfekély és a gyomorrák sebészi kezelésében elért eredményeivel. Foglalkozott a hasnyálmirigy betegségeinek patológiájával és sebészetével is. A klinika tudományos munkáját segítette a 2000 kötetes orvosi szakkönyvtár, 16 előfizetett folyóirat [7][8].
Verebély halála után Matolay György lett kezdetben a klinika megbízott, majd később kinevezett igazgatója (1941-45). A háború évei alatt a felemelt medikus létszám következtében az oktatási feladatok megszaporodtak.
A II. Világháború után, 1975-ig
A felszabadulás után, 1947.decemberéig a klinika épületében katonai kórház működött. Ez idő alatt a klinika a II. sz. Nőgyógyászati Klinika pavilonjában, a Baross utcában működött. 40 ágy állt az akkor II. Sz. Sebészeti Klinika néven működő intézet rendelkezésére. 1945-47 között a klinika megbízott vezetője Marik Miklós, őt követte Klimkó Dezső, aki 1948-tól 1949-ig volt a klinika igazgatója.A klinika az I. Sz. Sebészeti Klinika elnevezést 1953-ban kapta vissza, 112 ágylétszámmal tudott betegeket fogadni. Hedri Endre 1949 októberében vette át a klinika vezetését, melynek haláláig – 13 éven át – igazgatója volt. Elindította a modern baleseti sebészet fejlődését, vezetése alatt korszerű traumatológiai osztály és traumatológiai műtő létesült. Jelentős eredményeket ért el a vastag és végbél, valamint a hasnyálmirigy betegségeinek műtéti megoldása terén.
Hazánkban az ő nevéhez fűződik az első pancreatoduodenectomia műtét, melyet egy hasnyálmirigyrákban szenvedő betegen hajtottak végre. Kezdeményezésére mellkassebészeti osztály létesült. A klinikán 4 műtő üzemelt, saját szövettani laboratórium és kísérleti műtő működött. Ekkor vezették be az intubációs gépi altatást. A tudományok differenciálódtak, ezért a szakosodás térhódításával megszűnt a szájsebészeti, urológiai, fül-orr-gégészeti és helyreállító sebészeti szakrendelés a klinikán. Tudományos munkássága elismerését kitüntetések sora bizonyította. *
1956-ban az épületet súlyos károk érték. A veszélyeztetettség miatt a műtétek egy része a szomszédos klinikák műtőiben történt. A károk helyreállítása után 1957-ben a klinika újból üzemképes volt. Az ágyszámot 232-re emelték. Hedri Endre 1962. november 7-én halt meg [9] [10].
Rubányi Pál 1963. december 3-án vette át a klinika igazgatását. Új profilokkal gazdagította a klinikát. A mellkas-sebészet egyik úttörője, foglalkozott a mediastinum, a nyelőcső és a gyomorrák sebészetével, a hypertonia sebészi kezelésével. A nyelőcsőpótlás kísérletes és klinikai vonatkozásában figyelemreméltó eredményeket ért el. Hazánkban elsőként vezette be a fekélybetegség kezelésére a trunkális vagotómiát drainage műtéttel kombinálva. Jelentős eredményeket ért el a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy hormonaktív daganatainak sebészetében. A portális hypertensio kezelésére bevezette a shunt műtéteket és új technikát alkalmazott a krónikus pancreatitis sebészi kezelésében.
A klinikán megkezdődött a szervátültetési program első lépéseként a veseátültetés. A 70-es években korszerű, légkondicionált műtőtraktus, transzplantált betegek fogadására is alkalmas intenzív és szeptikus osztály létesült. A klinika ágylétszáma 202-re csökkent. Nagy értékű munkásságát számos kitüntetés fémjelzi.
Rubányi Pál egyetemünk rektorhelyettese is volt 1969-1974 között [9] [10]. * Az Orvostudományi Kar 1951-től kivált az egyetem szervezetéből és az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt, mint Budapesti Orvostudományi Egyetem működött. Az egyetemen 1955-ben három kar alakult (Általános Orvostudományi, Gyógyszerésztudományi, Fogorvostudományi). 1969-től neve Semmelweis Orvostudományi Egyetemre változott [1]. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000. január 1-én integrálódott a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Továbbképző Karával és Egészségügyi Főiskolai Karával, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetemmel. A már hatkarú egyetem Semmelweis Egyetem néven működött tovább. 2001. december 31-én az Egészségtudományi Kar megszűnt.
1975-től napjainkig
Szécsény Andor 1975-től 1990-ig az I. Sz. Sebészeti Klinika és az Országos Sebészeti Intézet igazgatója, az egyetem rektora 1979-1984 között. Meghatározó szerepet töltött be a hazai modern sebészet és az egyetemi oktatás megszervezésében. Nevéhez fűződik az az oktatási reform, ami a klinikai oktatás gyakorlatiasabbá válását eredményezte. Az ő rektorsága alatt kezdődött meg a külső klinikai telepen a klinikák rekonstrukciója, a SOTE igazgatásának modernizálása. Jelentős eredményeket ért el a portalis hypertensio szövődményeinek sebészi kezelésében, foglalkozott a hazai szervátültetés szervezett formájának kidolgozásával, a gasztroenterológiai (máj, pancreas, endokrinológia) sebészet számos új módszerének bevezetésével. Nemzetközi elismerést és tekintélyt szerzett a hazai klinikai orvostudománynak és a Semmelweis Egyetemnek [11][12]. Több hazai és külföldi orvos társaság tagja, rangos kitüntetések tulajdonosa.
Flautner Lajos 1990. július 1-től 2003. június 30-ig a klinika és 1992-től az Országos Sebészeti Intézet igazgatója volt. Tudományos munkásságának érdemeit számos elismerő oklevél, első helyezést ért pályamunkák és kitüntetések tanúsítják. 150-nél több közleménye jelent meg rangos hazai és külföldi folyóiratokban, számos könyvfejezet és könyvszerkesztés fűződik nevéhez. 200-nál több előadást és felkért referátumot tartott hazai és külföldi fórumokon. Fő kutatási és gyógyítási területe a gasztroenterológiai sebészet. Kiemelten foglalkozott a hasnyálmirigy sebészetével. Több új sebészi megoldást dolgozott ki és alkalmazott. Nevéhez fűződik a pylorus megtartásos pancreatoduodenektomia krónikus pancreatitisben, mely később Flautner-műtét néven terjedt el a világban és bekerült a tankönyvekbe is.
Ennek lényege, hogy új műtéttechnikai változtatásokkal sikerült a műtéti mortalitást csökkenteni, és további lehetőség nyílt a pancreasrák elleni küzdelemre. Nevét fémjelzi az ún. felfúrásos cysto-duodenostomia és az ún. cysto-Wirsungo-gastrostomia bevezetése. Hazánkban elsőként végzett részleges lépresectiót staplerrel, új technikát alkalmazott a vastagbélsebészetben, sikerrel végzett S-pouch képzésével totalis procto-colectomiat. Flautner professzor úr az egyre mélyülő gazdasági nehézségek és pénzügyi megszorítások ellenére az ország legnagyobb, európai szintű gasztroenterológiai sebészeti centrumát alakította ki. A klinika anyagi problémáinak mérséklésére létrehozta a klinika munkatársaival a „Balassa János Sebészeti Alapítványt”.
A klinika kiemelt jelentőségű területeken – mint a hasnyálmirigy, nyelőcső, máj és epeutak sebészete, a gyomor-bél traktus vérzések ellátása – országos referenciaközpont lett. A gasztroenterológiai betegek minél szélesebb körű ellátása érdekében az intézet profilját kibővítette. A laparoszkópos sebészet, az intervenciós ultrahang és endoszkópia rutinszerű alkalmazásával új terápiás módszereket vezettek be [13]. A klinikán 1992-ben történt az első laparoscopos cholecystectomia. Ez idő tájt több szinten felújítási munkálatok kezdődtek.
A tanterem rendbehozatala, a hangtechnikai berendezések modernizálása kedvezően hatott az oktatási tevékenységre. Az I-II-es és a III-as műtő korszerűsítése, az orvosi szobák felújítása, a számítógéphálózat fejlesztése, a telefonközpont modernizálása javított a munkakörülményeken, egyértelmű színvonalemelkedést jelentett [14]. Átalakítottak egy 19 ágyas kórtermet három kétágyas és egy egyágyas célszerűbb, modernebb kórteremmé. [15]. Az újonnan kialakított műtő és intenzív részleg átadására 1999-ben került sor. A bútorzat, a világítás, a klimatizálás, a műtők és a posztoperatívpostoperatív őrzők műszerezettsége a magas szintű gyógyító tevékenységhez biztosított méltó miliőt [16]. A traumatológiai osztály megszűnésével (1992) a betegágyak száma 200-ra csökkent. A klinikán működő transzplantációs osztály 1993-ben költözött a Baross utcai Transzplantációs és Sebészeti Klinikára. Az intézet tevékenységi köre gyarapodott, amikor a II. Sz. Sebészeti Klinika megszűnésével otthont adott az érsebészeti munkacsoportnak (1996).
A klinikán az orvostanhallgatók magyar, angol és német nyelvű elméleti és gyakorlati képzése, szakvizsga-előkészítő továbbképzés, szervezett és egyéni posztgraduális képzés folyt. A tudományos diákköri munka kísérleti és klinikai sebészeti, patológiai és aneszteziológiai kérdésekkel foglalkozott. Kutatási területek: új eljárások bevezetése a hasnyálmirigy műtéteknél és a a daganatok sebészetében, kísérletes transzplantológia (pancreas, máj), májcirrhosis és portalis hypertensio, ascites patofiziológiája, minimál invazív sebészi technika bővítése, kiterjesztett műtéti beavatkozások anaesthesiája, septikus és vérzéses shock intenzív terápiája, bakteriális fertőzések kezelése voltak. Az oktató, kutató és gyógyító munkát segítette a klinika Orvostudományi Szakkönyvtára.
Flautner professzor úr támogatásával a könyvtár szakmai és tartalmi színvonala fejlődésnek indult. Az elért sikerek és eredmények bizonyították a könyvtár létjogosultságát. Törekvése arra irányult, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat a számítógépre alapozott szolgáltatásokkal kiegészítse és a klinika tevékenységével összhangban, a szolgáltatások színvonalának növelésével tovább gyarapítsa az I. Sz. Sebészeti Klinika szakmai elismertségét. [17] [18]
2003. július 1-től a klinika igazgatója Prof. Kupcsulik Péter lett. 1970-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ezidő óta dolgozik az I. Sz. Sebészeti Klinikán. Ösztöndíjasként több évet töltött Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 2003-ban kapott megbízást az I. Sz. Sebészeti Klinika vezetésére.
Nevéhez füződik a „Sebészeti Mesterkurzus” és az „Ars Chirurgiae” előadássorozatok létrehozása. Tanszékvezetői működése során újjáéledt a Klinika kísérletes sebészeti tevékenysége, diákkörös hallgatók tucatjai nyertek díjakat egyetemi és országos rendezvényeken. Klinikai és kísérletes tudományos munkája elsősorban a májbetegségek, illetve a máj kórélettana területére irányult. A nyelőcső visszerek endoszkópos kezelésének hazai úttörője, a ma már rutin eljárásnak tekinthető módszer oktatója és elterjesztője. Az első magyarországi májátültetés megszervezője és résztvevője. Az utóbbi évtizedekben érdeklődése a minimál invazív sebészeti eljárások felé fordult. Az I. Sz. Sebészeti Klinika e tekintetben is az ország vezető intézetévé vált. Számos műtéti megoldás első magyarországi bevezetője. Kiemelkedő az onkológiai sebészeti munkássága. Tudományos tevékenységét 55 könyvfejezet, 140 folyóiratcikk, 291 absztrakt jelzi.
Az általa irányított klinika az ország legnagyobb sebészeti intézménye volt, mely hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt vezető szerepet töltött be.. A Magyar Sebész Társaság elnöke, az Amerikai Sebész Társaság és számos hazai és külföldi társaság tagja, illetve tisztségviselője. 1998-2003 között a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt. 1981-ben elnyerte az amerikai Sebész Társaság Nemzetközi Díját. 1998-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült, 2008-ban Balassa János Emlékéremmel tüntették ki, 2009-ben megkapta a Pro Optimo Merito in Gastroenterologiae kitüntetést.
2011. július 1-én a klinika igazgatója Dr. Harsányi László lett. 1979-ben kezdte pályafutását az I. Sz. Sebészeti Klinikán Szécsény Andor tanítványaként. 1983-ban sebész, majd 1992-ben gasztroenterológus szakvizsgát szerzett. Kutatói és oktatói munkája nyomán 2014-ben professzori címet kapott. Fő kutatási területe a sebészi betegek tápláltsági állapota és a perioperatív táplálás. Úttörő munkát végzett a percutan endoscopos gastrostomia (PEG) hazai és nemzetközi alkalmazása terén. Számos díjnyertes TDK-hallgató és PhD-hallgató témavezetője. Tudományos munkásságát 371 folyóiratcikk és számos tankönyvfejezet jelzi. 2015-2017 között a Magyar Sebész Társaság elnöke. Munkásságát 2019-ben Balassa János emlékéremmel tüntették ki. 2018-ban Pro Optimo Merito in Gastroenterologia életműdíjat, 2019-ben Pro optimo merito in pancreatico-oncologia Nagydíjat kapott.
Igazgatósága alatt a Klinka megőrizte vezető szerepét az ország sebészeti intézményei között. Vezetésével a Klinikán számos felújítás és infrastrukturális fejlesztés történt, megújult Kísérleti Műtő. Aktív munkáját díjnyertes TDK-előadások, PhD-dolgozatok és nemzetközi publikációk jelezték.
2020. március 4-én Prof. Szijártó Attila lett az I. Sz. Sebészeti Klinika igazgatója. 2001-ben kezdte pályafutását a Klinikán. 2006-ban PhD-fokozatot szerzett. 2016 óta az MTA Doktora, 2019-től egyetemi tanár. 2003-tól kezdve a Kísérleti Műtő vezetőjeként számos díjnyertes TDK-hallgató és eddig 10 végzett PhD-hallgató témavezetője. Fő kutatási területe a kísérletes és klinikai májsebészet, májregeneráció, ischaemia-reperfúzió.
2020. szeptember 1-én Prof. Szijártó Attila kezdeményezésére az elérhető legkorszerűbb eszközparkkal megnyitotta kapuit a Klinika gasztroenterológiai részlege. Így interdiszciplináris szemlélettel, a legmagasabb szinten folyhat a máj- és epeúti, felső- és alsó gasztrointestinalis, valamint IBD-s (gyulladásos bélbetegség betegek ellátása. A részleg megnyitásával a Klinika neve I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika lett. Ezzel együtt az egész Klinikán a 111 éves épület teljes modernizálása és eszközparkjának fejlesztése kezdődött.
Prof. Szijártó Attila vezetése alatt érte intézményünket a COVID világjárvány. A koronavírus elleni védekezésből Klinikánk hathatósan veszi ki részét, az egyetem sebészeti és gasztroenterológiai COVID- és intermedier osztálya Igazgató úr vezetésével működik és a betegek ellátásában munkatársaink vesznek részt. Épületünkben pedig a járvány alatt otthont adunk több társ klinika műtőjének és fekvőbeteg osztályának, amelyek a járvány osztályok megnyitása miatt voltak kénytelenek költözni.
Felhasznált Irodalom
1. A Budapesti Orvostudományi Egyetem jubileumi évkönyve az Orvosi Kar 200. évfordulója alkalmából, 1769-1969 / szerk. Rigó János. – Bp. : SOTE, 1969.
2. Adatok az aether-narkosis magyarországi történetéhez. In:Orvosi Hetilap, 1837.36.sz.924 p.
3. Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről / Hőgyes Endre. Bp., 1896.
4. Az egyetem új Sebészeti Klinikája. In: Fővárosi Lapok, 1877. 1282-83 p .
5. Az orvostudományi Kar története, 1770-1935 / Győri Tibor. Bp., 1936. 714-15 p.
6. Híres magyar orvosok / szerk. Kapronczay K. Bp. : Galenus, 2001.
7. Verebély Tibor : In memoriam / Matolay György. In: Orvosi Hetilap, 1941. 85.évf. 14.sz. 1 p.
8. Magyarország gyógyintézeteinek évkönyve, 1934 / [kiadja a] Magyarország Klinikáinak és Gyógyintézeteinek Szövetsége. Bp., 1934. 80-83 p.
9. I.sz. Sebészeti Klinika / Szécsény A. In: Tájékoztató az önálló egyetem tudományos munkájáról, 1951-76. Bp. : SOTE, 1976. 147-48 p.
10. A SOTE I. sz. Sebészeti Klinika története, 1935-1974 / Szécsény A., Rubányi P., Karácsonyi S. – Kézirat. SE I.sz.Sebészeti Klinika Orvostudományi Szakkönyvtára
11. Szécsény Andor (1920-2002) : In memoriam / Flautner L. In: Magyar Sebészet 2002. 1. sz. 55 p.
12. Szécsény Andor : In memoriam / Vallent Károly. In: Orvosi Hetilap, 2002. 18.sz. 937 p.
13. Flautner Lajos : Önéletrajz. Kézirat. SE I.sz.Sebészeti Klinika Orvostudományi Szakkönyvtára
14. Professzori beszámoló az I. sz. Sebészeten / Kondor Endre. In: Orvosegyetem, 1991.
15. Szebb – Jobb- Modernebb / Kondor Endre. In: Orvosegyetem, 1993. 1-2 sz. 9 p.
16. Az I.sz. Sebészeti Klinika új műtő blokkja / Kondor Endre. In: Orvosegyetem, 1999. 7.sz. 8 p.
17. ”Könyvtári Fórum” az I. sz. Sebészeti Klinika Orvostudományi Szakkönyvtárában / Kövesháziné Muntyán Alexandra. In: Orvosegyetem, 1995. 9.sz. 6
18. Minőségszemlélet egy orvosi könyvtárban / Kövesháziné Muntyán Alexandra. In: Könyvtári Figyelő, 2002. 1-2. sz. 55-70 p.