Címke: dohányzás

Az emberi viselkedés legnagyobb kockázati tényezője a dohányzás, amely 1990 és 2021 között több mint 175 millió halálesetért és közel 4,3 milliárd elvesztett életévért felelős. Az utóbbi években azonban sok országban lelassult a dohányzók számának csökkenése, és bár a dohányzásmentes generációk érdekében számos javaslat született, eddig egyik sem valósult meg.

Intézetünk munkatársai, dr. Gaál Péter és dr. Joó Tamás társszerzői voltak a The Lancet folyóirat 2024 októberében kiadott Public Health különszámában megjelent, nemzetközi együttműködésben született a tanulmánynak, amely előrevetíti, hogyan változhat a dohányzás és az annak következtében elvesztett életévek száma, ha folytatódnak a jelenlegi trendek, illetve milyen hatásokkal járhatnak a további dohányzáscsökkentő intézkedések.

A kutatás három szcenáriót vizsgált 204 országra vonatkozóan, nemekre és öt éves korcsoportokra lebontva. Az előrejelzések figyelembe veszik a dohányzás előfordulását, intenzitását, időtartamát, valamint a dohányzásról való leszokás kockázatcsökkentő hatását. A kutatás egy új előrejelzési keretrendszert alkalmazott, amely dinamikusan integrálja a demográfiai változásokat és az egészséget befolyásoló egyéb tényezőket.

A legfontosabb megállapítások szerint ‒ ha a jelenlegi dohányzási trendek folytatódnak ‒ az életévek elvesztésének üteme továbbra is jelentős marad. A dohányzás visszaszorítására irányuló agresszívabb intézkedések viszont nagyon jelentős egészségügyi előnyöket hozhatnak.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a jelenlegi dohányzási szabályozások helyett globálisan újabb, még szigorúbb dohányzásellenes intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a következő évtizedekben ne növekedjen a dohányzással kapcsolatos egészségügyi terhek mértéke, megőrizhessük az eddigi pozitív változásokat, és csökkenjenek a dohányzás miatt elvesztett életévek.