Csornai Margit Kórház: a nyomási fekély megelőzésének és kezelésének eljárásrendje
A nyomási fekély hazai adatai, magas költségei és a betegek drámaian csökkenő életminősége alapján itthon is népegészségügyi problémaként kezelendő. Magyarországon évente körülbelül 40 ezer eset valószínűsíthető, melynek kialakulása aktív és krónikus ellátásban egyaránt előfordul. Ugyanakkor regisztrációja, utánkövetése és önálló diagnózisként történő finanszírozása még nem megoldott. Tehát nagyon fontos, hogy meghatározásra kerüljön a nyomási fekély kialakulásának kitett betegek köre, és ezzel megelőzhető legyen a fekélyek kialakulása, növekedjen a gyógyulási esély, csökkenjen az ápolási napok száma és az ellátásra fordított költség. Az Intézetben folyamatos az indikátorok gyűjtése és félévente történik jelentés a vezetés felé. A jelentést az osztályvezető ápoló készíti el a saját osztályán rendelkezésre álló adatok alapján. A jelentés tartalmazza az esetszámot, a fekély tulajdonságait, szerzett vagy hozott nyomási fekélyről van-e szó, illetve hogy a szerzett fekély a kórházi tartózkodás hányadik napján alakult ki. („Tovább” gomb)
A jógyakorlat bemutatása
A beteg kórházi felvételekor ápolási anamnézis felvétele történik, amit minden esetben az ápolószemélyzet végez. Az ápolási anamnézis részét képezi a nyomási fekély kockázatát felmérő skála, a Norton skála is, melynek értéke rákerül az ápolási dokumentációra a szükséges megelőzési tervvel együtt. Meglévő fekély esetén kitöltésre kerül a Nyomási fekély kezelő lap, amelyen a fekély minden előírt paramétere meghatározásra kerül. Az ápolási dokumentáció, a kockázati felmérő lap és a kezelő lap intézményi szinten egységes. A nyomási fekély monitorozását három naponta végzik.
A beteg kezelésének zárását a kezelő orvos kezdeményezi. A záró állapotról, a beteg ellátásában részt vevő egészségügyi szakemberek írásos véleményt adnak, amely a zárójelentésben, illetve az ápolási zárójelentésben jelenik meg, szükség esetén tartalmazza az otthoni terápiára vonatkozó javaslatot is. A beteg és a hozzátartozó szóbeli és írásos tájékoztatást kap a záró állapotról és a további ellátásra vonatkozó ismeretekről és lehetőségekről.
Az indikátorok gyűjtése osztályonként folyamatos. A jelentést az osztályvezető ápoló készíti el a saját osztályán rendelkezésre álló adatok alapján. A féléves jelentést követően vezető ápolói értekezleten szóbeli visszajelzés történik az osztályvezető ápolók felé. Megbeszélik az esetszámokat, az alkalmazott terápia megfelelőségét vagy például hogy elegendőek-e a rendelkezésre álló kényelmi eszközök. Az itt készült jegyzőkönyv tartalmazza a felmerülő kérdéseket, problémákat, illetve a lehetséges megoldási javaslatokat és intézkedéseket is. A jógyakorlat felülvizsgálata jelenleg két évente történik. Ezt a minőségbiztosítással foglalkozó kolléga kezdeményezi és a vezető ápolók, illetve az ápolási igazgató közreműködésével valósul meg.
Az időintervallum, ami alatt a jógyakorlat bevezethető függ az intézet nagyságától, a szervezeti kultúrától, az esetszámoktól, a megfelelő menedzsmenti hozzáállástól. A Csornai Margit Kórházban ez – a jógyakorlat elméleti felállításától a rutinszerű alkalmazásig – másfél évet vett igénybe.
A jelenleg bevezetett és alkalmazott jógyakorlatot tovább kívánják fejleszteni. Az Intézmény szeretne egy nyomási fekély ellátásában jártas szakápolót megbízni a feladattal (sebészeti szakápoló), aki összefogja az eseteket és menedzseli az ellátást, a betegkövetést a felvételtől a hazabocsátásig. A dokumentálást így egy ember végzi, az osztályon dolgozó ápolókról lekerül a dokumentációs teher, és a nyomási fekély ellátásával járó feladatoktól is mentesülnek, vagy konkrét ajánlást kapnak az ellátásra vonatkozólag. Nagy előny a betegszállító munkatárs intenzívebb bevonása a teambe, mert segítsége a gyakori forgatásnál, helyzetváltoztatásnál csökkenti az osztályon dolgozó ápolók fizikai megterhelését és a szakszerű emelés, forgatás is megfelelőbb lesz.
Hol érdeklődhet?
Erdélyiné Orbán Gyöngyi