Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet: Kerekesszék biztonságos használatának oktatása
Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe érkező átmenetileg, tartósan vagy véglegesen mozgásban, de főképp járásban korlátozott betegeknek a kerekesszék mint gyógyászati segédeszköz elengedhetetlen a helyváltoztatáshoz, a mobilizációhoz, az önállóság visszaszerzéséhez és az életminőség javításához. A kerekesszék minél előbbi önálló használatával a beteg mobilizációja gyorsítható, ezáltal az immobilitás szövődményeinek kialakulása csökkenthető, a meglévők pedig gyorsabban gyógyíthatók. A kerekesszék biztonságos használatának oktatásával az volt a cél, hogy megelőzzék a helytelen használattal összefüggő sérülések kialakulását (csonttörés, lágyrészek sérülése, decubitus), illetve csökkenjen a betegek másoktól való függősége, önellátóvá váljanak, és ezzel javuljon a betegelégedettség. A foglalkozásokon részt vett kerekesszékes betegek a mindennapi élettevékenységeket a számukra legbiztonságosabb technika elsajátítása után önállóan gyakorolják és alkalmazzák. Ennek köszönhetően tehermentesítik a túlterhelt ápolói személyzetet.
A jógyakorlat bemutatása
A jógyakorlat bevezetésére szervezett oktatás formájában került sor 2013-ban az OORI Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztályán. Az apropót az adta, hogy az OORI sajátosságából kifolyólag az osztályos heti teamek és napi orvosi vizitek alkalmával a szakdolgozók beszámoltak a kerekesszék helytelen használata miatti nemkívánatos események bekövetkeztéről (decubitus, lágyrészsérülések). A kerekesszékbe kerülő pácienseknek az ágyról kerekesszékre történő átülést, a fürdőszoba és a WC megközelítését és használatát az osztályon dolgozó szakemberek különböző módon tanították és gyakoroltatták. A nem egységes szemlélet, a különböző technikák alkalmazása a betegekben bizonytalanságot, szorongást keltett. Emiatt a tevékenység biztonságos, balesetmentes elsajátításába több időt és energiát kellett befektetni mind a betegeknek, mind a szakembereknek. Ez lényegesen lassította az elvárt önállóság elérését, a betegelégedettség alacsony szintű volt. A team úgy döntött, hogy ezen javítani, fejleszteni szeretne. A kórház vezetősége nagymértékben támogatta és segítette az oktatás bevezetését.
A rehabilitációra érkező, mozgásban korlátozott betegek állapotfelmérését végző gyógytornász vagy egyéb mozgásterapeuta felméri a beteg szükségleteit, és a beteggel együtt kitűzi a fizioterápiás-rehabilitációs rövid és hosszú távú célokat. A gyógytornász a beteg diagnózisát, testi adottságait, aktuális pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve kiválasztja a megfelelő kerekesszéket az osztály eszközállományából. A helyi módszertan alapján a gyógytornász megismerteti a beteget a kerekesszék felépítésével, működésével, majd a fokozatosság elvét betartva az alábbi feladatokat végzi: rávezető gyakorlatok (felső végtagok és törzsizmok erősítése, ülőegyensúly és állóképesség fejlesztése), transzferek gyakorlása (ágy-kerekesszék és vissza, szék-kerekesszék és vissza, fürdetőszék-kerekesszék és vissza, különböző szintmagasságok leküzdése, kerekesszékben hely- és helyzetváltoztatás), kerekesszékben öltözködés, sík talajon előre-hátra haladás, szlalom, kis helyen oldalra haladás és fordulás, küszöbön való áthaladás, két kiskerék emelése, padkára és lépcsőre fel-le, haladás különböző burkolatokon, illetve lejtőn és emelkedőn. Ezekkel a műveletekkel készítik fel a betegeket a magyarországi utakon lévő akadályok leküzdésére. A gyakorlati képzéshez tartozik a személygépkocsival közlekedés (be- és kiszállás, a kerekesszék be- és kiemelése), valamint a busszal vagy metróval utazás, fel- és leszállás. Hazánkban a kerekesszékkel közlekedők mindenütt találkoznak technikai akadályokkal, ezért fontos az ezekre történő felkészítés. Ha a kerekesszékes életmód önálló elsajátítása nem lehetséges, az oktatásba a hozzátartozót is bevonják. Mindez a saját és a beteg biztonsága és egészsége érdekében történik.
A jógyakorlat bevezetése óta évente több száz beteg vett részt az oktatáson, amely az ellátási folyamat egyik alapeleme lett. Átlagban 12 fős csoportban tartják a 60 perces foglalkozásokat, de egyénre szabott terv szerint történik a képzés. Gyakran szinte lehetetlen létrehozni a diagnózis és az önellátási szint szerinti homogén csoportot, ezért a betegeket kezdő és haladó csoportokra osztják szét.
A jógyakorlat bevezetése és alkalmazása nem igényel plusz humán erőforrást. A foglalkozásokat vezető szakemberek ugyanazok lehetnek, akik az intézményben, kórházban dolgoznak.
Hol érdeklődhet?
Bus Iwona vezető gyógytornász
Bódi Mariann minőségügyi koordinátor
Dr. Boros Erzsébet minőségügyi osztályvezető
Emberné Heitler Andrea mb. ápolási igazgató