Karolina Kórház-Rendelőintézet: hosszú ápolást, gondozást igénylő betegek betegút-menedzselése
Magyarországon egyre több a tartós ápolásra, gondozásra szoruló beteg. Ennek oka részben az idősödő társadalom, a krónikus-polimorbid és a szociálisan hátrányos helyzetű betegek növekvő száma. A hosszú ápolási vagy gondozási igényű betegek indokolatlanul sok ápolási napot töltenek kórházi aktív ágyon, ami a várólisták és az ellátási költségek növekedését is jelenti. Szociális ellátáshoz azonban a férőhelyek korlátozott száma, valamint a szabályozás miatt nehéz hozzájutni, az intézményi keretek közötti ápolás (ápolási intézmények/osztályok, idősotthonok) igénybevétele jellemzően több hónapos előjegyzés alapján történik. Viszont az ellátási szükséglet kialakulása és a szociális ellátásba való bekerülés közötti idő alatt is gondoskodni kell a beteg megfelelő és biztonságos ápolásáról. Ezért 2013-ban a Karolina Kórházban több, egymásra épülő ellátási formát igénybe véve kialakították a hosszú idejű ápolásra szoruló betegek betegútját. Ennek köszönhetően az érintett betegek kevesebb időt töltenek kórházi aktív/akut ágyon és a finanszírozás szempontjából kedvezőbb „hosszú ápolást” ellátó osztályok felé irányíthatók. Ezzel a várólisták csökkenését is elérték, valamint kiszámíthatóbb lett a betegek áthelyezésének ütemezése. A betegútszervezés többletköltséggel nem járt, mert a betegút szervezését beépítették az érintett munkatársak napi munkavégzésébe.
A jógyakorlat bemutatása
A betegek kórházba kerülését követően az állapotfelmérés, anamnézis felvétele során, valamint a beteg ellátásakor felmérik a hosszú távú ápolási szükségletet. Amennyiben ez eléri, illetve meghaladja a napi 4 órát, elindítják a betegútszervezést. Az osztályvezető főorvos és főnővér a lehető leghamarabb megbeszélést tartanak a beteggel, a hozzátartozókkal és a kórházi szociális munkással a beteg jelenlegi és később várható egészségi állapotáról, illetve az ápolási szükségleteiről. Áttekintik a beteg állapotának megfelelő elhelyezési – otthoni és intézményi – lehetőségeket, a szociális és anyagi hátteret (az intézményi keretek közötti ellátást tudja-e fizetni, anyagi kiegészítési lehetőségek a hozzátartozó részéről vagy segélyigénylés formájában). Sok esetben (pl. hozzátartozó hiánya) a gondnokság alá helyezést is el kell indítani, amely több hónapos eljárást jelent. A kórházi szociális munkás végig segíti a beteget és a hozzátartozót a szociális és jogi ügyek intézésében, mint például intézmények, idősotthonok keresése, segélyek, szociális ügyek, vagy a gondnokság alá helyezés intézése. A szociális munkás által intézett esetek számának növekedése a rendszer hatékonyságát jelzi.
Ha a hozzátartozó vállalja és az ápolási szükségleteknek megfelelően el tudja látni otthonában a beteget, akkor a beteget és a hozzátartozót edukációban részesítik. Megtanítják számukra a beteg ápolásával kapcsolatos gyakorlati teendőket (pelenkázás, sebkötözés, antidecubitus-technikák, mobilizálás stb.). Megszervezik az otthoni ápoláshoz szükséges eszközökkel való ellátást (betegágybérlés, pelenka, kötszer, tápszer, segédeszközök felírása). Igény szerint felveszik a kapcsolatot a háziorvossal, házi betegápolókkal, önkormányzattal. Megszervezik a beteg otthonába szállítását. A zárójelentésen belül ápolási zárójelentésben írásban is rögzítik az ápolási szükségletet. Amennyiben a beteg otthonában nem megoldható a hosszú távú biztonságos ellátása, akkor meg kell kezdeni az ápolási szükségleteinek megfelelő ellátási lehetőség megszervezését. A cél ez esetben, hogy a beteg ellátása a lehető legrövidebb időn belül az akut osztályokról a krónikus vagy rehabilitációs vagy ápolási osztályokra helyeződjön át, illetve onnan a beteg, amennyiben állapota ezt lehetővé teszi, minél hamarabb hosszú távú, szociális intézményi ellátásba kerülhessen. Ennek gyors kivitelezéséhez már a hosszú ápolási szükséglet megjelenésekor elindítjuk a krónikus és rehabilitációs osztályokkal való kapcsolatfelvételt, és a lehető legkorábban beütemezzük az áthelyezés lehetséges idejét figyelembe véve az esetleges szabad férőhelyek rendelkezésre állását, illetve a várható üresedések idejét és a várakozók számát. Ezzel párhuzamosan a kórházi szociális munkás támogatásával a hozzátartozó (beteg) elindítja a hosszú távú, szociális intézményi ellátás igénylését, a beteg várólistára kerül, amelyről igazolást kérnek, és ez az osztályok számára a betegforgalom további tervezése érdekében mihamarabb visszacsatolásra is kerül.
Fontos, hogy a betegútszervezés folyamatában minden érintett vegyen részt és megfelelően legyen tájékoztatva. Ajánlott a folyamat lépéseiről ellenőrző listát is készíteni.
Hol érdeklődhet?
Garai Csilla diplomás ápoló, osztályvezető főnővér
garaics@mail.karolinakorhaz.hu