A Klinika 111 éves története (Magyar Sebészet)

Beköszöntő

111 éves az üllői úti Semmelweis Egyetem
I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikájának épülete

A múltból épül a jövőnk.

Dr. Szijártó Attila
I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika

Tisztelt Olvasó!
Kedves Sebész Kollégáim, Barátaim!

A Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának épülete idén ünnepli megnyitásának 111. évét. Kötelességemnek érezem, hogy kollégáimmal együtt ezt az eltelt 111 évet megtöltsük emlékekkel, gondolatokkal. Egy új tanszékvezető életében egy ilyen múltú klinika és annak történelmi előzményei tiszteletet követelnek, és egyben elmélkedésre serkentenek. Egy ilyen időszak sikereinek és nehézségeinek megértése, a sebészet fejlődésének közvetlen közelből való megismerése, a falakból áradó szellemiség átélése komoly iskolát, felkészülést a jelen kor itt dolgozó sebészeinek. Megvallom, amennyire számomra fontos a haladó szellemiség, annyira érzem hangsúlyosnak az elmúlt több, mint száz évet felölelő időszak hagyományainak, iskolájának megőrzése. A jelen kiadvány célja így kettős. Egyrészt szeretném megmutatni Önöknek az idén 250 éves Semmelweis Egyetem egyik méltán elismert Klinikáján folyó szakmai munkát, azt is inkább betekintés szintjén, megmutatva a jelenleg művelt sebészeti irányvonalainkat, ugyanakkor nem szeretnénk száraz, tényszerű adatokkal terhelni az Olvasót. Másrészt, a hagyományok mellett egy új korszak küszöbén is állunk. Igaz, hogy a Klinika életébe sok színes elem is vegyült, úgy, mint a Klinikán hosszú ideig működő traumatológiai ellátás vagy az érsebészet évtizedes múltja vagy akár a plasztikai sebészet megjelenése, de fő irányvonal mindvégig az emésztőszervi megbetegedések magas szintű sebészeti ellátása volt. Klinikánkon az gasztroenterológiával való szoros együttműködés és az endoszkópos jártasságok megszerzése és azok széles tárházának alkalmazása történelmi jelentőségű. Egyes – a diagnosztikus elemeken túlmutató – beavatkozások hazai megjelenése, bevezetése, protokollok kidolgozása a Klinikához köthető (pl.: nyelőcső scleroterápia, PEG stb.). Ennek szellemében 2020. szeptember 1-től az I. sz. Sebészeti Klinikán megalakul egy komplex, fekvőbeteg ellátással bíró, egy szervezeti egységben működő gasztroenterológiai osztály is, mely így a Klinika névváltozását is magával hozza. Talán ez az utolsó írás, mely az I. sz. Sebészeti Klinika „csupasz” nevével kerül feljegyzésre.

Az Üllői út 78 alatt megélt 111 év csupán egy kiragadott pillanat a Semmelweis Egyetem és jogelődeinek sebészeti tevékenységéből. Plenk József Jakab (1739-1807), Stáhly György (1755-1802), Eckstein Ferenc (1769-1833), Stáhly Ignácz (1787-1849), Piskovich János (1805-1847), Balassa János (1814-1868) és Kovács József (1832-1898) számos helyen és formában művelték a sebészet iskoláját, egyik-másik közülük mérföldköveket hagyott maga után szakmánkban. Ilyen elődök nyomdokaiban járva alapította meg Dollinger Gyula (1849-1937) a mai üllői úti Klinikát.

Valljuk meg, a 111 év igazán nem tekinthető jubileumi pillanatnak, az évszám nem kerek, de mégis hordoz magában valami „izgalmasat” és akik a sebészet kiválóságait látják ebbe a házban, azoknak ez „elsők” gondolatát juttatják eszébe. Csupán néhány példa. Az 1909-ben kapuit megnyitó Klinika a legmodernebb európai intézetek közt az „első” volt építészeti sajátosságaival, légtechnikai megoldásaival, koncepciózus tervezésével. A Klinika nem csak kubatúrájában, infrastruktúrájába, de „első” volt sok új sebésztechnikai vívmány bevezetésében. Sok „elsőnek” számító szakmai újítás mellett a Klinika volt színhelye és szakmai háttere az első májtranszplantációnak, vagy például nyelőcső és pancreas megbetegedések gyógyításában tett műtéttechnikai újításának. Az itt tevékenykedő, csillapíthatatlan tudásvággyal bíró kollégák voltak az „elsők” közt jelen, akik igazi „transzlációs” kutatásokat, kísérletek végezetek, habár akkor még ezt ők nem így nevesítették azt; nem is tudták, mennyire korszerűek lennének ma. A Klinika és sebészeti hosszú éveken át ugyancsak elsőként vettek részt a hazai endoszkópia úttörő munkájában. És ugyanígy sok „első” volt, van mai napig is jelen szakmai társaságokban, szervezetekben. A sok-sok „első” mellett kerülhet megemlítésre a 2020. szeptemberében Magyarországon elsőként megnyíló komprehenzív sebészeti-gasztroenterológiai centrum is. De ne rohanjunk ennyire előre az időben!

A jelenlegi üllői úti klinika elődje mintegy 30 évig a Mária utcai épületszárnyban működött. A Budapesti Hírlap (229.sz.) 1909. Szeptember 28-i száma „Új Sebészeti Klinika” címen adott tudósítást „A Budapesti Királyi Tudomány Egyetem I-ső számú új sebészeti klinikája”-nak menyitásáról. Ahogy az írás említi: „Ma kezdte meg előadásait az Üllői út 78. száma alatt a régi botanikus kert helyén épült új sebészeti klinikában Dollinger Gyula egyetemi tanár, udvari tanácsos. Megnyitó előadásában visszapillantott arra a korra, amikor 1877-ben boldogult elődje, Kováts professzor az Üllői ut és a Mária utca sarkán megnyitotta azt a klinikát, a mely a sebészet akkor követelményeinek teljesen megfelelt, a melynek akkor bel- és külföldi orvosak a csudájára jártak, de a mely ma, harminckét esztendővel később, erre a föladatra már annyira nem alkalmas, hogy helyette uj klinikát kellett építeni, míg a régit most a bőrkórtani tanszék számára fogják átalakítani.” A tudósítás szerfelett részletességgel ad betekintést a Klinika szerkezetéről, működési rendjéről és lehetőségeiről. Ugyanakkor az első sorok olvasta után még izgalmasabbak Dollinger Gyula záró gondolatai: „…az előadottakból láthatják, hogy ebben az új épületben mindazok a kívánságok teljesültek, a melyeket tudományunk ma egy klinikával szemben támaszt, de azért az éveknek előre meg nem határozható sora után ez a mi modern klinikánk is összes berendezéseivel éppen úgy el fog avulni, a mint 32 esztendő alatt elavult az a klinika, a melyet tegnap elhagytunk. ”

A sors akaratánál fogva ma is itt vagyunk. Ápoljuk, őrizzük hagyományainkat, fejlesztjük mindazt, amit a kor szelleme megkövetel. Szeretve tiszteljük a házat Róth Miksa üvegablakival, Barabás Miklós Balassa Jánost ábrázoló portréjával és megannyi „sebklinikás” sajátsággal, melyet csak az ismert, aki valaha is kicsit itt élt velünk.

Ma ez a betegellátásban országos jelentőségű intézet jelenleg 110 ágyon, 12 önálló intenzív ágyas kapacitás mellett évi közel 3.500 műtét végez döntően IIIB szinten. A dolgozók létszáma eléri a kétszázat, melyből 50 orvos kolléga. Örvendetes a magasan képzett, kiemelkedő sebészeti műtéti jártasággal bíró sebész kollégák köre és a nagy kockázatú hasi sebészeti ellátás hátterében álló magas szintű, saját aneszteziológiai és gasztroenterológiai team jelenléte.

Az „üllői úti Sebészeti Klinika” több mint 111 éve a magyar sebészet zászlóshajója és egyben a legrégebbi hagyományokkal bíró sebészeti intézet Magyarországon. Ikonikus hely, egyedülálló betegellátó, oktató és kutató egység. Az I. sz. Sebészeti Klinika az orvostudomány legizgalmasabb száz évében megkerülhetetlen bázisa volt a magyar sebészet fejlődésének, fejlesztésének. A jelenlegi helyen 1909 óta működő Klinikán, az akkori Európa legmodernebb sebészeti intézetében tevékenykedhettek a boldog békeidők sebészei. Forradalmi újításoknak lehettek tanúi ezek a falak. A szellemiség, a szakma szeretete és gyakorlata, – mely több volt, mint a mesterségbeli tudás és így – a sebészet művészi szintű művelése, a kialakuló hagyományok jellemezték a házat. Ez méltó módon tiszteletre és törekvésre kellett és kell ma is, hogy intse a kapun belépő orvos kollégákat. Száz év alatt több mint ötszázan voltak azon orvos kollégák, akik hosszabb, rövidebb ideig az Üllői úti Klinika márványlépcsőit koptatták. A Semmelweis Egyetem méltán lehet büszke ezen Klinikájára, tekintve kiemelkedő teljesítményeit, iskolateremtő múltját. Az iskolateremtés, oktatás terén nem elhanyagolható az éves több száz orvostanhallgató három nyelven folyó oktatása, illetve a posztgraduális oktatásban betöltött szerepe, mely egyik eredménye a Klinikáról kiröppent osztályvezetők sora, akik szélesítik az iskola falait.

A legkorszerűbb eljárások, a történelmi fordulatot jelentő pillanatok mellett a tudományos élet elválaszthatatlan része volt a fejlődésnek. Számos kandidátusi és akadémiai doktori értekezés született a ház falain belül. Igazi aranykor volt ez, melynek folytatását nap, mint nap megéljük. Ugyanakkor a romantikus emlékeket felváltja a jelen kor rohanó miliője, a magyar egészségügyre, az Egyetemre, a Klinikára háruló külső és belső feszültségek, az egészségügy forráshiánya és ezen belül különösképp a sebészet alulfinanszírozottsága megváltoztatták a kor szellemét. A Klinika így is lépést tart és kell, hogy tartson az elvárásoknak és működésében méltóan meg kell, hogy feleljen a dicsőséges múlt hagyományainak. A haladó szellemiség szikrái jelen vannak, így is biztatás érezhetünk a jövő változásai iránt.

A Klinika élete újabb fordulóponthoz érkezett. Megtisztelő, hogy elődeim után, tizenkettedik tanszékvezetőként, rám esett a választás, hogy a következő időben ezt a hajót kormányozhatom. 111 év alatt 11 igazgató nem tűnik soknak, különösen, ha a II. világháborút követő viszontagságos időszak alatti alig egy éves igazgatói pályafutásokat is figyelembe vesszük.

A sebészetben bekövetkező korszakváltásokat – az intézmény sajátos helyzetéből fakadóan – néhol már megelőztük, néhol magunk váltunk alkotóivá, tevőleges részeivé. A nemzetközi élvonalba való fokozatos megmaradás, alkalmasint ismételt felzárkózás egyes területeken elengedhetetlen. Az elődök által ránk hagyott jeles eredmények továbbfejlesztése kötelességünk. A jelen kor nehézségei, a változó generációk, a néha megjelenő morális válság, a közszférával szemben álló „szabad” piac nehéz feladatot állít egy új ciklus elé. Ugyanakkor bízom abban, hogy egy kiegyensúlyozott, közép-hosszú távon biztos jövőképet adó, egzisztenciális biztonságon túl a szakmai karrier kiteljesedését is jelentő munkahely elég erős falakat húz a zord külvilág felé.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának elmúlt 111 éve és az elődök által letett alapok, sarokkövek komoly feladat elé állítanak minket, akik a Klinika jövőjét fontosnak tartjuk. A jövő nagymértékben az elkövetkező pár év sikerén múlik. Jövőbeli odaadó munkánkkal remélhetőleg részesei lehetünk az I. sz. Sebészeti Klinika megújulásának és egyben a hazai és nemzetközi színtereken megjelenő ismételt legfényesebb csillogásnak.

Zárógondolatként Balassa János sorait kell idéznem: „Az orvos-sebészi tudomány s művészet elvei s gyakorlati részletei azon tág mező, melynek mívelésében folytonos és kettőztetett munkássággal kell forognunk ifjú barátaim, hogy az épület, melynek alapjait tisztelt elődeim művész kezekkel rakták, ép és erős maradjon, hogy az a kor kívánatához képest táguljon; mert merész léptekkel halad az emberi lángész szárnyain a tudomány s hatalmas fegyverrel legyőzi a tornyosuló akadályokat a vasszorgalom.”

Külön köszönetemet fejezem ki a Magyar Sebészet folyóiratnak, hogy ennek az összefoglalónak itt és most teret adott. Korábbi, a Klinika 100 éves jubileumára – a Semmelweis Kiadó gondozásában – készült kiadvány jóval részletesebben ismerteti meg az érdeklődővel az I. sz. Sebészeti Klinika történelmi előzményeit, így ezzel itt nem terheljük az érdeklődőt. Ezen kiadvánnyal – a teljesség igénye nélkül – szeretnénk egy rövid betekintést adni az általunk végzett eljárások rövid történelmi hátterének, a hazai és nemzetközi viszonylatban tett munkásságunknak és remélhetőleg egyfajta jövőképet sikerül bemutatnunk a következő generációknak. Fogadják szeretettel kollégáim írásait!

Szakmai profilok