Zala Megyei Szent Rafael Kórház: egységes, elektronikus baleseti bejelentő jegyzőkönyv alkalmazása a tűszúrásos balesetek jelentésére
Az Intézményben 2017 szeptemberében azzal a céllal alakították ki az egységes elektronikus felületet, hogy egyszerűsítsék az éles, hegyes eszközök által okozott sérülések bejelentését, növeljék a jelentési hajlandóságot, biztosítsák az esetek nyomon követhetőségét, ezáltal is javítva a dolgozói biztonságot és a betegbiztonságot. Az egységes, elektronikus baleseti bejelentő jegyzőkönyv harmonizálta a munkavédelem, infekciókontroll, foglalkozás-egészségügyi szakterületek adatlapjait. A jelentőlap bevezetésével és az ehhez kapcsolódó képzések megtartásával csökkent az egyes balesetek eltitkolása, dokumentálttá vált a nyomon követés és a megfelelő intézkedések megvalósulása. Az egyes esetek könnyen visszakereshetővé és a későbbi jelentésekben könnyen felhasználhatóvá váltak. A Kórházban a jógyakorlat alkalmazása során olyan eszközök beszerzésére került sor, melyek a dolgozói biztonságot és egyben a betegbiztonságot is jelentős mértékben növelték, mint például a merev falú, átszúrásmentes tűgyűjtő edény, amely jelentősen csökkenti a tű ledobása közben bekövetkező balesetek kockázatát. A bevezetés során ismételt oktatásra került sor, tudatosítva a dolgozókban a tűszúrásos balesetek kockázatát, a bejelentés és a nyomon követés, illetve a szűrés fontosságát. Egyes felmérések szerint az egészségügyi dolgozók 80-90%-a szenvedett már el ilyen jellegű sérülést, így erre a területre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A jógyakorlat bemutatása
Különösen nagy hangsúlyt kap a folyamat során a munkavállalók oktatása, mely alapján a dolgozók tudják, hogy a kisebb sérülést is jelenteni kell a biológiai kockázatok miatt. Amennyiben szükséges, a sérült dolgozót helyettesíteni kell az adott munkafolyamatban. Ez a helyettesítés megtörténhet a munkavállalók egymás közötti megbeszélésével, vagy a munkahelyi vezető értesítésével. Ha a sérült segítségre szorul, meg kell oldani kíséretét a sebellátás helyére. A sebellátás helye egyszerűbb sérüléseknél lehet a munkavégzés helyszínéül szolgáló szervezeti egység, súlyosabb eseteknél a Sürgősségi Betegellátó Osztály(SBO). Ezt követően a sérült szakszerű sebellátását szükséges megoldani. Meg kell vizsgálni, hogy a baleset során volt-e fertőző forrás, és ha igen, ismert-e. Ha a fertőző forrás ismert (a szennyezett eszköz beazonosítható és hozzárendelhető valamelyik beteghez), akkor a beteggel előzetesen aláíratott beleegyező nyilatkozat alapján elrendelik a szükséges vizsgálatokat, és leveszik a vért az ismert fertőző forrástól (betegtől), melyet a laborban megvizsgálnak. A vérvételt a kezelőorvos rendeli el. A bejelentés elektronikus felületen történik. Az ügyet a sérült vagy a munkahelyi vezető indítja, ezt követően az infekciókontrollra (IC) kerül. Járóbeteg-ellátás során az ő feladatuk a vérvétel. Osztályos betegek esetén ezt a kezelő osztály végzi. Az IC-től a digitális adatlap a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz kerül, ő látja a betegtől származó vérvétel eredményét. Amennyiben a fertőző forrás nem ismert, vagy a fertőző forrástól vett minta eredménye indikálja, vérvétel történik a sérült dolgozótól. A vizsgálat eredményeképpen az orvos eldönti, milyen intézkedésekre (újraoltás, más jellegű vizsgálatok stb.) van szükség. A foglalkozás-egészségügyi orvostól a munkavédelemre kerül az ügy. A baleset oki kutatását és vizsgálatát a munkavédelem végzi. Súlyos munkabaleset esetén a balesetvizsgálat folyamatába a foglalkozás-egészségügyi orvost is bevonják. Az oki kutatás alapján összefoglaló értékelés készül, amelyet minden érintett digitális felületen lát. Ez alapján kerül sor a sérülést okozó munkavállaló újbóli oktatására. Az intézkedést követően az ügy munkavédelmi jelentés készítésével zárul, melyben minden érintett döntéshozó intézkedéseit látni lehet. A lezárt ügy dokumentációja kinyomtatható, archiválható.
A rendszer előnye, hogy a nyomon követés a digitális felületnek köszönhetően biztosított, mivel az egyes lépések befejezése nélkül az ügy nem kerül a következő szereplőhöz. Ha a folyamat bármely szakasza elakad és nem kerül a következő szintre, az ellenőrzési tevékenységet végző – a folyamat adott szakaszában érintett – személy számára egyértelmű jelzés érkezik.
A Zala Megyei Szent Rafael Kórházban az informatikai felület kialakítása körülbelül 2 hónapot vett igénybe, amiért 1 fő informatikus felelt (a munkát egyéb feladatai mellett végezte). Megvalósításához 4 egyeztetésre volt szükség, melyen a következő személyek vettek részt: informatikus, minőségirányítási vezető, ápolásigazgató-helyettes, munkavédelmi vezető. A folyamat kialakítását követően az ápolásigazgató-helyettes és a munkavédelmi vezető oktatási tematikát készített a felület használatáról és a folyamatról. A munkavállalók oktatása a vezető asszisztenseken és a vezető ápolókon keresztül történt.(Szükség szerint a háttérosztályok vezetőit is bevonták, mint például mosoda vagy hulladékszállítás). Az ő kötelességük volt az információk átadása az osztályon dolgozóknak.
Hol érdeklődhet?
Pribék András munkavédelmi osztályvezető