A 2024 októberében a The Lancet Neurology-ben megjelent, nemzetközi összefogásban készült publikáció, amelynek szerzői között intézetünk munkatársai, dr. Gaál Péter, dr. Joó Tamás, dr. Lám Judit és dr. Palicz Tamás is szerepelnek, a stroke globális, regionális és nemzeti terheit, valamint kockázati tényezőit 1990 és 2021 között felmérő kutatásokat foglalja össze.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a stroke előfordulása világszerte majdnem megduplázódott a vizsgált időszakban, és a stroke halálozási aránya, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban, továbbra is magas.
A kutatás szerint a stroke-kal kapcsolatos halálozások és a rokkantsággal járó életévek száma jelentősen emelkedett az elmúlt három évtizedben, különösen az 55 év alattiaknál. Az új tanulmány a stroke előfordulásában szereplő fő kockázati tényezők között a magas vérnyomást, a túlsúlyt, az emelkedett éhomi vércukorszintet, a cukrozott italok rendszeres fogyasztását, az alacsony mértékű fizikai aktivitást, a magas szisztolés vérnyomást és a többszörösen telítetlen, ómega-6 zsírsavakban szegény étrendet is említi.
Mindezeken felül a környezeti tényezők növekvő szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni a stroke okozta betegségteher növekedésének vizsgálatakor. A levegőszennyezés ‒ hasonlóan a dohányzáshoz ‒ hozzájárul a subarachnoidealis vérzésekhez is.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a levegőszennyezés 2021-ben a stroke miatti halálozások 11,9%-áért volt felelős. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat miatt a környezeti hatások csökkentése érdekében sürgősen lépéseket kell tenni, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.
A teljes cikk ezen a linken érhető el: Global, regional, and national burden of stroke and its risk factors, 1990–2021: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2021