Korábbi vezető munkatársaink

Dr. Ablonczy Éva egyetemi adjunktus (1944-2013)

1969-2010-ig volt a Klinika munkatársa. Mint az Intézet egyik legjobban képzett, magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező adjunktusa, felváltva dolgozott vezetőként a fekvőbetegosztályokon és az ambuláns betegellátásban. 1970-től végzett munkát az Autoimmun Ambulancián, melyet több évtizedig vezetett. 1976-ban az Immunszerológiai Laboratórium irányítását vette át, melyet – Király Kálmán professzor minősítése szerint –a Klinika egyik legmegbízhatóbb laboratóriumává fejlesztett. 1973-ban a Hallei Egyetemen, majd 1977-ben Berlinben a Humboldt Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján vett részt tanulmányúton. Kutatási területe az autoimmun betegségek, ezen belül is a scleroderma volt. Hazai vonatkozásban elsőként szervezte meg e betegcsoport gondozását. Tudományos közleményeivel, könyvrészleteivel komoly nemzetközi elismerést vívott ki. Kiváló oktatóként orvos generációknak adta át szaktudását: 1970-től a magyar, majd az angol nyelvű oktatásban vállalt szerepet, tanulmányi felelősként 8 évig dolgozott és a postgraduális oktatói munkában is szervesen részt vett. A Magyar Dermatológiai Társulat tudományos lapjának, a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlének 20 éven át volt szerkesztője.
Tudományos szakmai tagságai: Magyar Dermatológiai Társulat, Magyar STD Társaság, Nemet-Magyar Dermatológiai Társulat, Magyar Immunológiai Társaság, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológia Társaság.
Kitüntetései: Földvári Ferenc emlékérem (1987), Pro Sanitate Díj (2010)

Dr. Baló J. Mátyás egyetemi magántanár

1971-1997 között dolgozott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikáján. Ezen időszak alatt bőr- és nemigyógyászat, orvosi laboratóriumi vizsgálatok, allergológia- és klinikai immunológia tárgykörökből szerzett szakvizsgát, valamint „izotóp szakképesítést”.
1976-1977 közt az USA Indiana University – Purdue University Indianapolis egyetemének Kísérletes Rákkutató Intézetében dolgozott. 1981 decemberében védte meg kandidátusi értekezését. Ezt követően 1981-82-ben létrehozta a Bőrklinika „Izotóp és Celluláris Immunológiai” laboratóriumát. 1995-ben habilitált a gyógyszerallergiák témakörében.
Magyar, német és angol nyelven oktatott, illetve az ÁOK-n és a FOK-on ma is oktat németül. A Honvéd Kórház osztályvezető főorvosaként 2002-ben nyerte el az egyetemi magántanári címet.
Tudományos tevékenységet már tudományos diákkörösként is, Király Kálmán és Rácz István professzorok irányítása mellett a pemphigus témakörében végzett. Később kidolgozta a perifériás vérből izolált lymphocyták kromatin aktivációján alapuló gyógyszerallergia vizsgálatot, és a korai gyulladásos mediátorok kibocsátásán ((IL-1β, IL-6) alapuló teszteket. Az IgE RAST vizsgálatokat és a migrációgátlás módszerét is bevezette a Klinikán. A vizsgálatokat később rutinszerűen nagy anyagon végezték.
A Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára (1992-1996), számos hazai és nemzetközi konferenciát szervezett. A Bőr- gyógyászati és Venerológiai Szemle szerkesztőbizottsági tagjaként évtizedek óta dolgozik. A Német- Magyar Bőrgyógyászati Társaságnak egyik magyar alapító tagja (1995), 2006-2010 közt pedig a magyar elnöki posztot töltötte be.
Fontosabb kitüntetései: A Földvári Alapítvány 1. kitüntetettje, Kaposi Mór Emlékérem (MDT 1996), Honvédelemért I. oszt. Emlékkereszt (Honvédelmi Miniszter 2008 és 2013).

Dr. Berecz Margit PhD főorvos

1970-2005-ig, az Intézet megszűnéséig, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) tudományos tudományos főmunkatársa, a Szervezési és Módszertani Osztály vezetője. Feladatkörébe tartozott az országban működő bőr-nemibeteg gondozók, bőrosztályok működési mutatóinak összegzése, értékelése, szakmai kapcsolatok koordinálása, az adatok továbbítása az egészségügyi főhatóságoknak.
Klinikai fekvőbeteg osztályvezető, általános ambulancia vezető, psoriasis ambulancia vezető feladatokat látott el.
Tevékenységének fő területei, eredményei: 1968-1970 között Győr-Sopron megyében, Dr. Czeizel Endre és családorvosok közreműködésével, a világon elsőként végezte a psoriasis epidemiológiai és genetikai családvizsgálatát, melyben igazolták, hogy a psoriasis multifaktoriális kóreredetű, polygen öröklődésű, és provokáló faktorok váltják ki. Vizsgálták a psoriasis típusok és provokáló faktorok kapcsolatát, valamint a társbetegségek előfordulását. Az eredményeket 1971-ben előadta az MDT társulati ülésén és 1974-ben közölték az Orvosi Hetilapban (A psoriasis epidemiológiai és genetikai családvizsgálata. Berecz M, Czeizel E, Varga I. Orv Hetil. 1974;115(18):1039-44. PMID:4825514). Eredményeiket az évtizedekkel későbbi nemzetközi közlemények is megerősítették, ma is ez a psoriasis megjelenésével kapcsolatos elfogadott szakmai vélemény.
Dr. Király Kálmán professzor támogatásával, 1971-ben megszervezte és 2005-ig vezette a SE Bőrklinikán működő Psoriasis Ambulanciát.
„Rizikófaktorok psoriasisban” című kandidátusi disszertációjában (1990) leírta a psoriasis megjelenését befolyásoló tényezőket: veleszületett hajlam és első megjelenési idő kapcsolata (I-II. típusú psoriasis), a psoriasis típusok jellemzői, a különböző psoriasis típusokhoz kapcsolódó provokáló faktorok, psoriasis és társbetegségek – melyek ma is érvényes és közvetlenül a betegellátásban hasznosítható eredmények. A disszertációt SE doktori Tanácsa 1999-ben PhD-vé minősítette.
Beosztásai: fekvőbetegosztály vezetője, általános ambulancia, STD ambulancia és psoriasis ambulancia vezető, OBNI Szervezési-Módszertani osztályvezető. Mint a Szervezési Osztály vezetője, szoros szakmai kapcsolatban állt az országban működő bőr- és nemibeteg gondozókkal, bőrosztályokkal. Az általuk évente szolgáltatott statisztikai adatokat feldolgozta (OBNI jelentések az egészségügyi főhatóságnak), és közlemények formájában is közreadta.
Részt vett az orvostanhallgatók oktatásában (gyakorlatvezetés, tantermi előadások), a szakorvosképzésben, a bőrgyógyász szakorvosok továbbképzésében, a PhD értekezések mentorálásában, értékelésében.
Számos közleményt írt a syphilis epidemiológiáról, emellett Dr. Rácz István közreműködésével könyvet adott ki (Dr. Berecz Margit – Dr. Rácz István. „A pikkelysömörről” 1983, 1992. (két kiadás).
Mint az Országos Intézet psoriasissal foglalkozó munkatársát, felkérték betegcsoport vezetésére a Holt-tengerhez és az albán tengerpartra. (A Holt tengeri kezelés tapasztalatait a Bőrgyógyászati Venerológiai Szemlében megjelent közleményben ismertette.)
Elérkezettnek látta az időt és fontosnak tartotta egy olyan psoriasis civil szervezet megalakítását, ami a betegek kívánságával is találkozik. A holt tengeri kezelésen résztvevő betegekkel 1992-ben megalapította az első magyar psoriasis civil szervezetet, a Magyar Psoriasisos Betegek Egyesületét, melynek 2010-ig elnöke, ezt követően örökös tiszteletbeli elnöke lett.
1999-től jelenleg is vezeti a Magyar Psoriasis Alapítvány bőrgyógyászati szakrendelését.
2010-ben a budapesti bőrgyógyászok résztvételével megszervezte a Bőrklinika Baráti Kört.
Szakképesítések: Orvosi laboratóriumi vizsgálatok, bőr-nemibetegségek-kozmetológia, psychotherápia.
Tanulmányút: Institut Albert Fournier, Paris, France.
Kitüntetései: Miniszteri dicséret, Kaposi emlékérem, Földvári Ferenc-díj.

Dr. Bíró Judit egyetemi adjunktus

Diplomáját 1967-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd 1971-ben bőr-, nemibetegségek és kozmetológiából szakvizsgázott. Az egyetem elvégzése után 1967-2004 között Klinikánkon dolgozott. Mint egye- temi adjunktus, fekvőbetegosztályt vezetett, emellett gyógyszerfelelősi feladatokat is ellátott. Tevékenységének fő területei: általános dermatológia, járó- és fekvőbeteg-ellátás, onkodermatológia, klinikofarmakológia.
Az egyetemi képzési rendszerben aktív szerepet vállalt, tantermi előadások, gyakorlatvezetés és postgraduális képzés formájában, valamint magyar és német nyelvű évfolyamokon tanulmányi felelősként tevékenykedett.
Tudományos társasági tagságai: Magyar Dermatológiai Társulat, Magyar Gerontológiai Társaság, Német- Magyar Dermatológiai Társaság, Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, Magyar Venerológiai Társaság.
Tanulmányutak: 1 éves ösztöndíj Münster/Hornheide onkodermatológiai profilú szakklinikán, Tempus ösztöndíj.
Kitüntetések: Kiváló Munkáért (1982), Pro Sanitate (2004)

Dr. Dénes Márta címzetes egyetemi docens

1969-ben szerzett diplomát a Semmelweis Egyetemen, majd 1969 októberétől Király Kálmán professzor vezetése alatt kezdett dolgozni Klinikánkon, kezdetben az ambulancián, majd fekvőbetegosztályon.
Szakorvosi bizonyítványát 1972-ben szerezte meg, majd tudományos munkatársi státuszt kapott. Részt vett az osztályos munkában, ahol részlegvezető, majd osztályvezető tudományos munkatársi beosztást nyert el. Nagy szeretettel és lelkesedéssel oktatott, melynek eredményeként miniszteri dicséretben részesült. Szakmai fejlődésében Király professzor úr mellett alapvető, meghatározó szerepet játszott Török Éva, Török Ibolya, Horváth Attila és Rácz István. Nekik köszönhető, hogy bekapcsolódott a postgraduális képzésbe, amely következményeként szeretett tevékenységgé vált a szakorvosok, gyógyszerészek továbbképzése, a háziorvosok szakmai oktatása, valamint a kötelező szinttartó továbbképzések előadásai, évtizedeken át.
1984-ben gondozóintézeti vezető főorvosi állást pályázott és nyert el a Fővárosi Tanács Margit Kórház-Rendelőintézetben, melyet 20 éven keresztül vezetett. Az egyetem kérésére itt is folytatta az orvostanhallgatók oktatását, valamint a szakorvosjelöltek akkor még kötelező 1 éves gyakorlati képzését.
Az Óbudán eltöltött két évtized sok munkát, kitűnően képzett munkatársak szeretetét, megbecsülését jelentette, amit soha nem tud elfelejteni.
„Óbuda egészségéért” kitüntető oklevél birtokosa lett, 1991-ben a SOTE Rektora címzetes egyetemi docens címet adományozott számára. 2000-ben a Semmelweis nap alkalmával „Az év orvosa” kitüntetésben részesült.
1997-ben első bőrgyógyászként klinikai farmakológiából szakorvosi képesítést szerzett.
2004. március elsejétől a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Járóbeteg Rendelésén, a Bőrgyógyászati Ambulancián teljesít szolgálatot 15 éve, teljes munkaidőben.
Szakmai munkáját több mint 300 előadás, 19 közlemény, 5 könyvrészlet jellemzi.

Dr. Galgóczy József (1929-2017)

1954-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, majd 1957-ben bőr- és nemibetegségek szakorvosa lett. 1965-től az OBNI Orvosi Diagnosztikai Laborjában dolgozott. Kandidátusi disszertációját Budapesten, 1972-ben védte meg „A dermatophyton gombák talajelőfordulása és rendszerezése” címmel. 1982-től 1989-ig a Mikológiai Laboratórium osztályvezető főorvosa volt, innen vonult nyugdíjba. Publikációinak száma kb. 150, melyek közül kiemelkedik a dermatophyton gombák szisztematikai-taxonómiai kutatása, a dermatophytonok és mycoplasmák határozókulcsának elkészítése, a Neisseria gonorrhoeae antibiotikum-rezisztenciájának vizsgálata. Két tudományos könyv és több könyvfejezet szerzősége fűződik a nevéhez. Dr. Daróczy Judittal és munkatársaival igazolta, hogy a Candida albicans klamidospora-képzése nem a hagyományos vegetatív gombaszaporodás eszköztára. Szakmai irányító szerepét az országos mikológiai diagnosztikai hálózat rendszerében kívánta megvalósítani.
Kitüntetései: a Magyar Dermatológiai Társulat Mikológiai Szekciója által megítélt Gruby Dávid Ezüst Emlékplakett (2007).

Dr. Gilde Katalin főorvos

1976 és 1995 között dolgozott a Bőrklinikán, illetve az OBNI-ban. 1972-ben szerzett diplomát a Szegedi Orvos tudományi Egyetemen, „summa cum laude” minősítéssel. A SZOTE Biokémiai Intézetben, majd a Heim Pál Kórház Központi Laboratóriumában kezdte az orvosi pályát. 1976 szeptemberétől Klinikánkon lett osztályos orvos és beosztott az Autoimmun Ambulancián dr. Ablonczy Éva mellett, majd önálló munkát kapott a kozmetológián és a kisműtőben, sokat tanulva dr. Boér Ildikótól. 1979-ben bőr- és nemibetegségek, kozmetológia szakvizsgát követően sugárterápiás képzést kezdett a SOTE Radiológiai Klinikán és a Fővárosi Sugárterápiás Központban. 1982-ben onkoradiológiai szakvizsgát tett. Folyamatosan dolgozott a Sugárterápiás Ambulancián, mellette a fekvőbeteg-ellátást is vezette. Öt éven keresztül gondozta és követte a HIV-pozitív betegeket, ezirányú képzésen Párizsban vett részt.
1986-tól az Onkodermatológia Ambulancia vált a legfontosabb tevékenységévé. Dr. Somlai Beátával létrehozták a klinikai „melanoma adatbázist”. Fokozódó érdeklődéssel fordult a melanoma lefolyását befolyásoló tényezők felé. Próbált hangot adni kétségeinek a korszak dogmatikus sebészi elvével, a válogatás nélküli 5 cm-es biztonsági zóna és az elektív blockdisszekció gyakorlatával szemben. Megfigyelése szerint a sematikus radikalizmus eredménytelen és rontja a beteg életminőségét. Alternatív és kevesebb károsodással járó kezelésnek a profilaktikus regionális besugárzást javasolta. Gyűjtötte a regressziós melanoma klinikai megjelenési formáit, érdekelte a spontán regresszió és a kórlefolyás összefüggése. A szerum lipidhez kötött sziálsav szintjét mérve, munkatársaival használható tumormarkert véltek találni melanomás betegek követésére.
Három alkalommal részesült elismerésben:
1991. Legjobb klinikai közlemény. A Dermatológiai Szemle szerkesztőségi díja,
1992. Legjobb klinikai összefoglaló. A Dermatológiai Szemle szerkesztőségi díja,
1993. Második helyezés poszter kategóriában. III. EADV Congress, Copenhagen. Abstract 335. (Gilde K, Terstyánszky E, Somlai B. et al. Lipid bound sialic acid in malignant melanoma patients).
1994-ben megvédte kandidátusi értekezését (Profilaktikus regionális besugárzás melanomás betegeken). 1995- ben sikeresen megpályázta az Országos Onkológiai Intézet Bőrgyógyászati Osztályának vezetését, innen vonult nyugállományba.

Dr. Horváth Attila professzor emeritus

Egyetemi tanulmányainak befejezése után 1963-ban nevezték ki klinikai orvosnak. Szakképesítést szerzett bőr, -nemigyógyászat, orvosi kozmetológiából (1967), immunológiából (1980), klinikai immunológia és allergológiából (1985). 1972-ben adjunktusi, 1976-ban docensi, 1987-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1992 és 2004 között tanszékvezető egyetemi tanár a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikáján. 2009-ben emeritus professzor címet kapott. 1984-től másodállásban az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet helyettes főigazgató főorvosa, majd 1991- 2005 között főigazgató főorvosa volt.
Tevékenységének fontosabb területei: a dermato-venerologia mikrobiológiai vonatkozásai, immunpathológiai betegségek bőrgyógyászati manifesztációi, diagnosztikai és prognosztikai jelentőségük, az STD betegségek klinikai és társadalmi vonatkozásai, a korai HIV fertőzés hatásai az immunrendszerben és klinikai dermatofarmakológia.
1980-ban védte meg „A discoid lupus erythematosus (DLE) és systemás lupus erythematosus (SLE) viszonyá nak vizsgálata” címmel kandidátusi értekezését. Több fejezetet írt bőrgyógyászati, geriátriai, infektológiai tankönyvekben. A Klinikán megteremtette a dermatoonkológiai sebészet személyi és tárgyi feltételeit. Így vált lehetővé, hogy megegyezve az Egyetem vezetésével és az Országos Onkológiai Intézettel a Klinika hivatalosan is felvehette a „Bőronkológiai Klinika” elnevezést.
Több, jelentősebb nemzetközi konferencia rendezője: Kaposi konferenciák (1996, 1998, 2002); EADV II. Spring Symposium (2004); Masters of Dermatology Summer Symposium. Ezeken számos európai és amerikai vezető bőrgyógyász vállalt aktív szerepet.
Említésre méltó egyéb szakmai tevékenységek: WHO AIDS-STD szakértő (1986-2002), Nemzeti AIDS Bizottság tagja (2003-2005 között elnöke) (1986-2005), MTA Tudományos Minősítő Bizottság I.sz. Klinikai Bizottságának titkára (1984-1995), Fővárosi Szakfelügyelő Főorvos (1991-2004), Bőrgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke (1994-1999), MTA Orvosi Osztály Infektológiai Munkabizottságának elnöke (1998-2007), a MOTESZ Szakmapolitikai Bizottságának alelnöke (2004-2008), MTA Orvosi Osztály Epidemiológiai Bizottság tagja (2000-2004), MOTESZ Felügyelő Bizottság elnöke (2014- ).
Nemzetközi társulati tiszteletbeli tagságok: Német STD Társaság, Észak-Amerikai Klinikai Bőrgyógyászati Társaság, Purkinje Társaság, Osztrák Bőrgyógyászati Társaság, Német Bőrgyógyászati Társaság és a Román Bőrgyógyász Társaság.
Kitüntetések: Kiváló orvos (1987), Kaposi Mór érem (1996), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2004), Certificate of Apprecitation of Internationale League of Dermatological Societies (2009), MOTESZ-díj (2009), Hőgyes Emlékérem (2012).

Dr. Marschalkó Márta egyetemi tanár

1971-2016 között dolgozott alkalmazottként a Klinikán, de önkéntesként jelenleg is dolgozik.
Főbb beosztásai: 1983. egyetemi adjunktus, 1992. egyetemi docens, 1998-2004. klinikai igazgató-helyettes, 2012. egyetemi tanár.
Kandidátusi értékezését a „Syphilis szerológiai eljárások értékelése az antivenereás küzdelem szempontjából” védte meg 1983-ban, 2010-ben habilitált.
Tevékenységének fő területei: Syphilis Szerológiai Laboratórium vezetése 1979-2005; Psoriasis Speciális Ambulancia 1979-1985; Autoimmun Speciális Ambulancia 1986-2008; Cutan Lymphoma Speciális Ambulancia vezetése 2002-2016; Klinikai Diagnosztikai Laboratórium, majd Klinikai Gyógyszerallergia Laboratórium vezetése 1984-2016; Klinikai Immunológiai Fekvőbetegosztály vezetése 1992-2004; Klinikai Általános Járóbetegosztály vezetése 2005-2008; STD Centrum vezetése 2009-2016.
Oktatás: Fogorvoskar bőrgyógyászati tárgyi előadója 1995-2015, STD szabadon választható tantárgy bevezetése 2012.
Tudományos közleményeinek száma: 155 felett, tudományos előadások száma 280 felett van, emellett több könyvfejezetet is írt.
Tudományos társasági tagságok: Magyar Dermatológiai Társulat, 2005-2006. főtitkár, MDT Cutan Lymphoma Munkacsoport elnöke 2004-2016, Magyar STD Társaság tagság, Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, EORTC Cutan Lymphoma Task Force, International Society for Cutaneous Lymphoma, European Academy of Dermato Venereology.
Szakmai Kollégiumi Tagság: Bőrgyógyászati Szakmai Kollégium tagja.
Szerkesztőbizottsági tagság: Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle főszerkesztő-helyettes, Acta Dermatovenerologica Alpina-Adriatica et Pannonica 1993-2004.
Nemzetközi kongresszus szervezése: 2006. EORTC Cutan Lymphoma Task Force évi tudományos ülésének szervezése Budapesten.
Kitüntetések: Sub auspiciis Rei Publicae Popularis doktorrá avatás, 1991. Földvári Ferenc-díj, 2001. Orvosi Hetilap Markusovszky-díj, 2007. Kaposi Mór-díj, 2010. Szent-Györgyi Albert-díj.

Dr. Nagy Károly egyetemi tanár

A hazai AIDS elleni küzdelem egyik kimagasló személyisége 1993 és 2004 között dolgozott az OBNI AIDS és Humán Retrovírus Laboratóriumában. 1993-1997 közt mint tudományos főmunkatárs, majd osztályvezető. 1997-2004 között a tudományos igazgatóhelyettesi posztot töltötte be.
Kiemelt feladata az országos hatókörű HIV szűrőlaboratórium és a HIV/AIDS verifikációs laboratórium működtetése, a tudományos kutatási tevékenységek összefogása, valamint a mikrobiológiai diagnosztikai és syphilis laboratóriumok szakmai felügyelete volt. Részt vett a betegellátásban, a hazai primer HIV-fertőzések kimutatásában és prevenciójában is. 1996-ban dr. Horváth Attila professzorral együttműködve nemzetközi konferenciasorozatot alapított „Conver- gence of AIDS and Cancer Research” címmel, melynek 2000-ben és 2002-ben szervezője és szekcióelnöke is volt. Kutatási területei: humán retrovírusok (HIV, HTLV) virológiája, immunológiája, molekuláris biológiája, a nemi közvetítéssel átadódó fertőzések (STI), elsősorban a HHV-8 szerepe Kaposi sarcomában és a T. pallidum molekuláris evolúciója.
Oktatási tevékenysége: a graduális, posztgraduális, PhD képzésben egyaránt részt vett.
1997-től szerkesztőbizottsági tagja a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle c. folyóiratnak, de több külföldi folyóiratnak szintén szerkesztőbizottsági tagja, főszerkesztője, és rendszeresen felkért szakmai bírálója.
Szakmai tudományos társasági tagságai: International Union of STI (IUSTI; tag, európai vezetőségi tag), Alps-Danube-Adria Society for STI (ADA; tag, vezetőségi tag), Magyar STD Társaság, Magyar Dermatológiai Társulat, International AIDS Society, EC Concer- ted Action on HIV and STD.
Elismerések: Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Nívó díj, European Society for Dermatological Research Best Presentation Award.

Dr. Podányi Beáta főorvos

Negyedéves korában bőrgyógyászati diagnosztikai versenyt nyert és ez eldöntötte a szakmaválasztását. A diploma megszerzése után a Klinika gyakornoka, majd az 1971 novemberében letett szakvizsga után tanársegédje lett. Király Kálmán klinikaigazgató professzor már a gyakornoki idő alatt bevonta a medikusoktatásba, melyet nagy lelkesedéssel folytatott a szakvizsga után is.
Klinikai évei alatt az általános bőrgyógyászati ismeretek gyakorlása mellett allergológiával és mikológiával foglalkozott, mely témakörökben hazai és nemzetközi közleményei jelentek meg. A mikológiai ismereteit a nagy tudású Flórián Ede tanár úrnak köszönheti. 1977-ben megpályázta a VIII. kerületi Bőr- és Nemibeteg Gondozó főorvosi állását, ahol 2 telephely integrálása és a Klinikáról hozott egységes szemléletű betegellátás meghonosítása mellett nagy gyakorlatra tett szert a nemibetegek kezelésében és gondozásában. A Klinikával továbbra is szoros kapcsolatot tartott, évekig részt vett a medikusoktatásban és a tudományos tevékenységhez a mindennapi gyakorlat tapasztalatainak feldolgozásával járult hozzá. 1996-ban Horváth Attila klinikaigazgató professzor visszahívta a Klinikára, s ezzel lehetővé tette, hogy a tudományos tevékenysége bővüljön.
95 közleménye jelent meg elsősorban hazai és részben nemzetközi lapokban. Hazai viszonylatban elsőként dolgozta fel a hepatitis C vírusfertőzés bőrtüneteit számos előadásban és közleményben, mind hazai, mind nemzetközi fórumokon.
Az STI Társaság elnökségének és a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Dr. Somlai Beáta egyetemi docens

1975-ben kitüntetéssel végzett az I.sz. Moszkvai Orvostudományi Egyetemen. Tanulmányai befejezését követően a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján kezdett dolgozni. Bőrgyógyászati szakvizsgáját 1977-ben szerezte meg.
Közel négy évtizedes munkaviszonya alatt folyamatosan részt vett a Klinika betegellátó munkájában, tapasztalatot szerezve a bőrgyógyászat különböző területein. Az 1980-as évek végétől érdeklődése a bőrgyógyászati onkológia felé fordult. A klinikai onkológia szakvizsga megszerzése után nyugállományba vonulásáig vezette az onkológiai osztályt és ambulanciát. Elsődleges szakterületévé vált a bőr festékes anyajegyeinek, jó- és rosszindulatú daganatainak diagnosztikája és korszerű kezelése. 1987-ben kezdeményezte a Klinika melanoma adatbázisának összeállítását, amelyet dr. Gilde Katalin közreműködésével meg is valósítottak. Kandidátusi értekezését a melanoma prognosztikus faktorainak elemzéséből írta.
A 90-es évek végén ismerkedett meg a dermatoszkópia vizsgálómódszerével, mely a festékes bőrelváltozások felismeréséhez nyújt értékes diagnosztikus segítséget. A módszer hazai alkalmazásának érdekében számos előadást, továbbképzést tartott, illetve kézikönyvet írt „Dermatoszkópia” (Eklektikon 2002) címmel. Részt vett a „Diabetes mellitus” (Medicina 1979), az „Onkofarmakológia” (Medicina 2005), „Az onkológia tankönyve” (Semmelweis Kiadó, 2011), a „Bőrgyógyászat és Venerológia” (Medicina, 2013) tankönyv egyes fejezeteinek megírásában.
Tudományos közleményeinek száma 109, ebből a 10 legjelentősebbre kapott független hivatkozások száma 139.
2002-ben docensi kinevezést kapott. A betegellátás mellett aktív szerepet vállalt a medikusoktatásban, a szakorvosképzésben és továbbképzésben is. Munkájának elismeréseként megkapta a Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója címet, valamint a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet. 2010-ben a Magyar Dermatológiai Társulat Kaposi Emlékéremmel tüntette ki.
Több hazai és nemzetközi tudományos társaság (MDT, STD, MOT és EADV) tagja, 1999-2016 között a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja is volt.
A Klinikáról 2013-ban vonult nyugállományba, azóta önkéntes munkatársként a rezidensek dermatoszkópos képzését végzi.

Dr. Soós Gyöngyvér egyetemi tanár

1969-ben lépett be az OBNI, később Klinikai Farmakológiai Hálózatba, majd egyetemi alkalmazott. 1999 és 2004 között – szegedi intézetalapítási elfoglaltsága miatt – nem volt hivatalos állományban, 2005-től viszont újra, részállásban.
Feladatai négy területet érintettek/érintenek:
Belépése előtt gyógyszerész nem dolgozott a Klinikán. Király Kálmán igazgató úr a felvételekor alaptevékenységként a gyógyszerellátás (vegyszer & diagnosztikum) rendbetételét, átláthatóságának biztosítását jelölte ki számára. Első lépésként ki kellett alakítani a Klinika gyógyszertárát, és az osztályok napi, a laborok heti/havi ellátásának rendszerét. Irányításával 1993-ban – az országban úttörőként – tért át a Klinika az osztályos betegek gyógyszertárból történő, ún. daily dose rendszer szerinti gyógyszerelésére, így az osztályon tárolt gyógyszerek a sürgősségi ellátásra redukálódtak. A MedSolution gyógyszernyilvántartó rendszere lehetővé teszi a tényleges individuális gyógyszeralkalmazás dokumentálását, szükség szerint egyedi gyógyszerszámla készítést.
Gyógyszerfejlesztés: a magyar gyógyszeripar által fejlesztett potenciális gyógyszerek humán vizsgálatára az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) keretében, 1968-ban létrehozták a Klinikai Farmakológiai (KF) Hálózatot, azaz a különböző klinikai területeken kiválasztott betegellátó intézetek, klinikai centrumok kaptak éves ütemezést, tervezés szerint elvégzendő vizsgálatokra felkérést. A feladatok elvégzéséért tárgyi (műszerek) és személyi (státusz) támogatást kapott a centrum. Dermatológiai vonatkozásban a KF centrum a budapesti Bőrklinika volt, egy diplomás és egy asszisztens státusszal (a hálózat 1991-ben szűnt meg).
Az 1970-1990 közötti időszakra esett a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár (Kőbányai Gyógyszerárugyár) lokális szteroid palettájának a bővítése, az Egis (EGYT) antihisztamin fejlesztései és a Chinoin citosztatikus és endokrin rendszerre ható készítményeinek a kutatása. A magyar fejlesztések mellett már a 70-es években kapcsolódott a nemzetközi multicentrikus Sandoz, Ciba, Schering Plough, Janssen, Schering AG stb. által kezdeményezett vizsgálatokhoz. Ezeken túlmenően a rendszerváltás előtti szabályozás értelmében az importból származó készítményekkel magyarországi forgalmazásukat megelőzően 25-30 beteg bevonásával nyílt, obszervációs vizsgálatot kellett végezni. A bőrgyógyászati készítmények vonatkozásában ezt a feladatot is Klinikánk végezte, ezzel hasznos tapasztalatokat szerezve az addig csak irodalomból ismert szerek terápiás értékét illetően. A graduális- és szakképzés keretében feladata főleg a lokális készítményekkel kapcsolatos dermato-farmakológiai ismeretek átadása volt és maradt.
Tudományos tevékenysége nyilvánvalóan gyógyszerekhez kapcsolódott: kereste a helyi szteroid-hatásosság objektív mérésének lehetőségeit. A gyógyszerek bőrön jelentkező mellékhatásainak jellegzetességeit a Klinikára ez ok miatt felvett betegek kórtörténetének elemzése révén kutatta. A retinoidok vázizomrendszeri nem kívánt hatását radiológusokkal való együttműködésben mutatta ki. Több allergológiai kutatáshoz kapcsolódott, kiemelhető ezek közül a krónikus urticariás betegek ételfesték és konzerváló szer érzékenységének vizsgálatára kidolgozott tesztsor. Megemlíthetők még a fényvédő készítmények faktorozási munkái, a bőr öregedés vizsgálata és a hagyományos mikroszkópos trichológai vizsgálat beállítása.
Társadalmi szervezeti tagságok:
Kórházi Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium: 1998-
Kórházi Klinikai Szakmai Kollégium Klinikai Szakcsoport vezető: 2004-
Magyar Gyógyszerész Kamara: Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsági tag: 1997-2001. Gyógyszerészi Gondozás Szervezetközi Bizottság: elnök 2008-
Szerkesztő Bizottság: Gyógyszereink 1996-2005. Szerkesztő Bizottság: Pharmacopoea, FoNo 1995- Szerkesztő Bizottság: Patika Tükör 1994-2005.
OEP Gyógyszerár Támogatási Szakértői Testületi tag: 1988-1996. SOTE Gyógyszerterápiás Bizottság: titkár 1996-1999.
Magyar Dermatológiai Társulat vezetőség, pénztáros 1987-1994.

Dr. Temesvári Erzsébet egyetemi tanár

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinika szakmai életében már 1968-tól diákkörösként részt vett: a Klinika számára gyógyszerallergia vizsgálatra a basophyl degranulációs tesztet végezte. 1970-ben került státuszba, a Klinika épületében, azzal teljes szimbiózisban működő Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetbe (OBNI), ahol annak megszűnéséig, 2005-ig dolgozott. Ezt követően 2005-től 2017-ig a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Allergológiai Osztályát vezette és a Klinika igazgatóhelyettesi feladatait látta el.
A OBNI-ban 1977-től az Allergológiai Laboratóriumot és Szakambulanciát vezette, továbbá szervezte az OBNI szakorvosi továbbképzését több mint egy évtizeden át. A bőrgyógyászati szakvizsgát 1973-ban, a klinikai immunológia és allergológia szakvizsgát 1985-ben tette le. Kandidátusi értekezését 1983-ban „A kontakt szenzibilizáció epidemiológiai jelentősége” címmel védte meg. 1995-ben habilitált, 2002-ben a Semmelweis Egyetem magántanárrá nevezte ki, majd 2007-ben egyetemi tanári címet kapott.
Az egyetemi oktatásban 1970-től vett részt, 1977-től önálló előadásokkal az általános orvosi és fogorvosi karon. Diákköri munkákat, rektori pályamunkákat, szakdolgozat témákat vezetett. Több PhD dolgozat elkészítésében vett részt. 2008-tól a kötelezően választható, kreditpontos „Gyakorlati allergológia” tantárgyat vezeti a IV. és V. éves hallgatóknak. A kurzust az Egyetem Doktori Tanácsa PhD kurzusként is elfogadta. Posztgraduális oktatásban a bőrgyógyászat mellett egyéb szakmák oktatásában is részt vett (gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, tüdőgyógyászat, munkaegészségügy, immunológia- allergológia). 2009-től évente a „Gyakorlati allergológia” multidiszciplináris, posztgraduális képzést szervezi. 1986-tól a klinikai immunológia-allergológia szakvizsgához előírt gyakorlati foglalkozásokat vezeti. 1998-tól a szakvizsga bizottság tagja, 2012-től elnöke.
Tudományos munkássága a kontakt szenzibilizáció patológiai és epidemiológiai vonatkozásaira irányult, a provokáló allergének dermatológiai válaszai mellett a multidiszciplináris tüneteket is követte. A kontakturtikária patomechanizmusát és egyes provokáló faktorait elsőként közölte. Kutatási területe volt a pollen szenzibilizáció, pollen kontakt dermatitisz és pollen keresztallergiák témaköre. Kontakt allergének epidemiológiai vizsgálatában nemzetközi munkacsoportban vett részt. Több országos epidemiológiai vizsgálatot vezetett a kontakt szenzibilizáció egyes allergénjeire vonatkozva. Eredményeikről közleményekben, valamint egyéni meghívott előadásokban személyesen számolt be (pl. Berlin – Freie Universität, Zürich Bőrgyógyászati Klinika, Oslo Bőrgyógyászati Klinika, ahol Rajka György professzor meghívására tartott előadást). E témakörben ETT pályázatot nyert és OTKA pályázatban dolgozott.
254 közleménye jelent meg, valamint 57 könyv, könyvrészlet (köztük 2009-ben a Gyakorlati Allergológia c., prof. dr. Kárpáti Saroltával együtt szerkesztett egyetemi és posztgraduális oktatókönyv). Tudományos előadásainak száma: 351.
Egyéb szakmai munkái: 1981-93-ig a Dermato-Venerológia Haladása szaklap szerkesztői feladatait látta el. 1993-tól mai napig a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle főszerkesztője.
Az MDT Kontakt Dermatitis Munkacsoport munkájában alapító tagként 1992-től dolgozik, a munkacsoportot 1997-2017-ig elnökként vezeti. 1995-től 2017-ig a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának tagja, 1995-2000 években titkára volt. 2011-től 2017-ig a „Nékám Alapítvány” kuratórium munkájában vett részt. 2005-től a fiatal bőrgyógyászok támogatását végző Dr. Földvári Ferenc Alapítványt képviseli. Vezetőségi tagja a Magyar Dermatológiai Társulatnak és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társulatnak, továbbá tagja az Európai Kontakt Dermatitis Társaságnak és az EADV-nak.
Kitüntetései:
1977. Ifjú Dermatológusok Fóruma pályadíj
1985. Földvári-díj
2008. Batthyány-Strattmann László díj
2016. MOTESZ díszoklevél
2016. Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett
2017. MAKIT-ért érdemérem

Dr. Török Ibolya egyetemi tanár (1937-2004)

A magyar bőrgyógyászat és mikológia kiemelkedő személyisége volt. 1961-ben, mint gyakornok kezdte meg pályafutását a Bőrklinikán. 1964-ben szakvizsgázott bőr- és nemigyógyászatból, kozmetológiából, majd 1965-től kezdődően a mikológia területét kezdte mélyebben tanulmányozni. Kandidátusi értekezésének központi részét a sarjadzógombás fertőzések immunológiájából és a szerológiai diagnosztika lehetőségeiből készítette el, melyet 1974-ben sikeresen megvédett. Saját készítésű szomatikus és sejtfal antigénekkel recipitációs és indirekt agglutinációs vizsgálatokat végzett és ezen eljárásokat meg is honosította hazánkban. 1973-ban egyetemi adjunktusi, 1981-ben pedig egyetemi docensi kinevezést kapott, 1988-ban egyetemi tanári fokozatot szerzett. 1983-tól a Klinika igazgatóhelyetteseként tevékenykedett, de a vezetési feladatok és a gyógyító munka mellett vezette az intézet Mikológiai Laboratóriumát is. Számos hazai és nemzetközi publikációban számolt be kutatási eredményeiről, publikációinak száma meghaladja a 150-et. 1967-1978 között a Magyar Dermatológiai Társulat szaklapjának, a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlének a főszerkesztője, később a Bőrgyógyászati Figyelő és az Orvostovábbképző Szemle munkatársa volt. Tagja, tiszteletbeli tagja volt számos hazai és külföldi tudományos társaságnak, nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően méltón képviselte a magyar mikológiát és dermatológiát nemcsak itthon, hanem Európa-szerte. A Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Szakbizottságának és Mikológiai Munkabizottságának, a Bőr- és Nemigyógyászat Szakmai Kollégiumának és a Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának aktív tagja, a WHO gombás betegségekkel foglalkozó munkacsoportjának delegáltja volt. Érdemei közé tartozik többek közt, hogy a Magyar Dermatológiai Társulat Mikológiai Szekcióját bejuttatta az Európai Orvosi Mikológiai Társaságok Szövetségébe. Új adatszolgáltatási rendszert vezetett be a gombás betegségekről, és az országos mikológiai hálózat adatai alapján évente elkészítette a legátfogóbb epidemiológiai felmérést. Oktatási tevekénysége is kiemelkedő, a graduális és posztgraduális képzésben egyaránt részt vett, magyar, angol, nemet és orosz nyelven is.
Kitüntetései: Batthyány-Strattmann László-díj, Kaposi Mór-emlékérem, Földvári Ferenc-díj, Gruby Dávid Ezüst Emlékplakett.

Dr. Várkonyi Viktória

Pályafutását nagymértékben befolyásolta, hogy 1985-ben csatlakozott a HIV/AIDS terjedése elleni küzdelemhez. A tünetmentes HIV fertőzött betegekkel való foglalkozást kihívásnak tekintette. Megszervezte a HIV fertőzött betegek gondozását.
Az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben az ország első STD ambulanciáját nemcsak irányította, hanem kivette részét a betegek ellátásban is. Ezen az ambulancián hozták létre a HIV gondozást is. Fontos feladatának tekintette a terület iránt érdeklődő fiatal orvosok tanítását és a betegek javát szolgáló szemlélet átadását.

Végzettségek

Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar (1970, Budapest)
Bőr- és nemi gyógyászat, kozmetológia szakvizsga (1973)
Kandidátusi fokozat (1990)

Munkahelyek, oktatás, továbbképzés

Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) (1970-2005)
Részlegvezető (1980-86)
Szervezési és módszertani osztályvezető (1986-94)
Általános igazgatóhelyettes (1994-2002, ekkor nyugdíjba ment, ezt követően szerződéssel dolgozott)
OBNI Országos STD Centrum és HIV gondozás vezetése az OBNI megszüntetéséig (1986-2005. március 31.)
Megszervezte és irányította az első, országos hatáskörű STD ambulanciát (1991- 2005. március 31. )
A SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán szerződéssel dolgozott, feladata a HIV/nemibeteg-gondozás és az STD Centrum irányítása volt (2005-2008.)
1975-től ulcus cruris speciális ambulancia vezetése
Hosszú pályafutása alatt oktatott orvostanhallgatókat (német nyelven is); a 70-es évek második felétől részt vett a szakorvosképzésben és továbbképzésben, valamint a rezidens orvosok képzésében.
1993-2000. között évente 3-5 hétvégi tanfolyam szervezését irányította HIV/AIDS/STD témakörben orvosok és gondozónők számára (speciális, kiscsoportos tréning).

Tudományos társasági tagság, tisztségek, kitüntetések

Magyar STD Társaság (1996-) alapító tag ; főtitkár (1996-2006); a Társaság elnöke (2006- jelenleg is)
Magyar Dermatológiai Társulat: több mint 10 évig (2013-ig) vezetőségi tag
IUSTI (International Union Against Sexually Transmitted Infections) European Board (1997-2008): national representative, board member
Alpok-Danubia-Adria Board member (1995-jelenleg is)
Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiuma (1989-2008): a Kollégium titkára (1989-95)
Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle (1979-89): szerkesztő; főszerkesztő (1989-1992)
Magyar Venerológiai Archívum: szerkesztőbizottsági tag (1997-2004)
STD és genitális infektológia (2007-2010): főszerkesztő
Nemzeti AIDS Bizottság tag (1995-1998 között), 2005-2008.
DSTIG ( Deutsche STI Gesellschaft) tiszteletbeli tagja
IUSTI Europe Medal of Merit

Tanulmányutak

Prága, Károly Egyetem, Bőrklinika – dermatophlebológia (1979)
München, Egyetemi Bőrklinika (WHO ösztöndíj): HIV fertőzöttek ellátása, gondozása (1989)
Münster, Fachklinik Hornheide (1984-1985)

Publikációk, könyvek, könyvrészletek

Várkonyi V.: Nemi úton terjedő fertőzések és Ulcus cruris venosum fejezetek (Juhász F. szerk.: Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez, 2004, ESZCSM-OEP)
Várkonyi V., Tisza T.: HIV és STD counselling (1997, Százszorszép Kiadó, Budapest, a Nemzeti AIDS Bizottság támogatásával)
Várkonyi V. (szerk.): STD-Atlasz gyakorló orvosoknak (2005, Medicina Kiadó, Budapest ̶ szerkesztője és egyben fő szerzője is vagyok)
Várkonyi V.: Lábszárfekély Atlasz gyakorló orvosoknak (2008, Medicina Kiadó, Budapest)
Várkonyi V.: Szexuális úton terjedő betegségek (fejezet az Utazásorvostan tankönyvben, szerk.: Felkai P., Parragh Gy., 2011, Medicina)
Várkonyi V.: Szexuális érintkezéssel közvetíthető fertőzések (STI), Régió és függelék specifikus megbetegedések (Genitoanális régió betegségei), Phlebológia című fejezetek Bőrgyógyászat és Venerológia tankönyvben (szerk.: Kárpáti S., Kemény L., Remenyik É., 2013, Medicina)
Balla Eszter, Dr.Várkonyi Viktória: Chlamydia trachomatis (D-K szerotípusok okozta genitalis fertőzések c. fejezet in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben oldalszám:431-438, 2019
Várkonyi Viktória, Dr.Balla Eszter: Lymphogranuloma venereum:genitalis C.trachomatis (L1-L3) fertőzés in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben oldalszám 439-442, 2019
Várkonyi Viktória, Dr.Balla Eszter: Gonorrhoea:genitális Neisseria gonorrhoea-fertőzés in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben 443-453,2019
Várkonyi Viktória, Dr.Balla Eszter: Szifilisz. (in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben 564-579, 2019)
Várkonyi Viktória, Dr.Balla Eszter Chancroid . (in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben,2019 )
Várkonyi Viktória, Dr.Balla Eszter:Donovanosis. ( in László Á, Sziller I.: Szülészeti és nőgyógyászati infektológia könyvben 2019)
Rendszeresen publikáltam különböző hazai szaklapokban, ill. nemzetközi konferenciákon idézhető poszterekkel szerepeltem.

Kongresszusi részvételek

Magyar STD/STI Társaság Nagygyűlései (1996-tól)
Magyar Dermatológia Társulat éves nagygyűlései (1970-től)
Társszakmák rendezvényei , amelyeken mint meghívott előadó vett és vesz részt
HIV/AIDS világkonferenciák (1986 Párizs, 1988 Stockholm, 1991 Amsterdam, 1992 Firenze,1996 Vancouver, 2000 Durban)
IUSTI konferenciák (1997 Sevilla, 1998 Göteborg, 2006 Versailles, 2008 Milánó, 2013 IUSTI World Congress Bécs,2016 IUSTi Budapest)

Nemzetközi Konferenciák szervezése

Alp-Danube-Adria STD Workshop Budapest (szervezőbizottság titkára)
IUSTI Europe Congress Budapest (szervezőbizottság titkára)
Alp Danube-Adria STD Workshop Budapest (szervezőbizottság titkára)
Alp-Danube-Adria, Budapest ( a szervezőbizottság elnöke)
IUSTI Europe Congress, Budapest, a szervezőbizottság elnöke