KISS ISTVÁN szobrászművész
(1927- 1997)
„Bimbó” című diófa szobor (1959.)
Kiss István a XX. század második felében Magyarország egyik legismertebb, Kossuth-díjas szobrászművésze volt. Művészi tevékenységét hatalmas életmű tanúsítja.
A budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után már 1951-ben elkészítette a Néphadsereg Tisztiházába „Ipari szakoktatás” című, első nagyméretű bronz szobrát, majd számos köztéri alkotást: emlékművek, emlékszobrok, díszkutak sorozatát készítette el.
- 1961-ben állították fel Budapesten a széles körben ismert monumentális „Dózsa” című, mészkőbe faragott szoborcsoportot.
- Ezt követte a budapesti Margitszigeten elhelyezett „Janus Pannonius”,
- a Szegedi Tudományegyetemen otthonra lelt „Bolyai János és Bolyai Farkas” című bronz szobra,
- Budapest XI. kerületében „Apáczai Csere János” mészkő szobra,
- Győrben „Petőfi Sándor” bronz szobra,
- Budapest IV. kerületében „Könyves Kálmán” ólom kompozíciója,
- a debreceni Agrártudományi Egyetem „Lovak” című hegesztett vörösréz kompozíciója.
Az 1970-es években több Lenin-szobrot, felszabadulási, munkásmozgalmi és tanácsköztársasági emlékművét állították fel, így a budapesti Felvonulási teret díszítette ma a nagytétényi Szoborparkban álló hatalmas „Tanácsköztársasági emlékmű”.
- 1979-ben a washingtoni Magyar Nagykövetségen „Generációk” című bronz szobrával,
- 1980 után Zánkán a „Béke” című krómacélbazalt művével,
- Budapest X. kerületi Újhegyi lakótelepen a „Népmese” című vörösrézlemez alkotásával,
- Főváros XI. kerülete „Monda” című mészkő-bronz-vörösréz kompozíciójával,
- Jánoshalma „Díszkút” című mészkő-bronz szobrával,
- Paks Atomerőmű „Turbina” című krómacél monumentumával,
- Hajdúböszörmény „Hajdútánc” című nagyméretű alkotással gazdagodott.
Mindemellett számos ismert politikusról, történelmi személyiségről készített portrét. Munkái külföldi városokban, Bakuban, Jerevánban, Moszkvában, Várnában, Lüdenscheidben is láthatóak.
A változatos anyaghasználat, a témákhoz kapcsolódó megmunkálás magas minősége minden alkotását jellemzi. A „Bimbó” című diófa szobron a klasszikus faragás technikáját alkalmazta nagy átéléssel.
BIBLIOGRÁFIA
E történelmi kor ismert művészettörténészei, esztétái, a legnevesebb nagy napilapok újságírói méltatták Kiss István munkásságát, elemezték alkotásait: így Aradi Nóra, Németh Lajos, Dutka Mária, Béres András, Rózsa Gyula, Horváth György, Hallama Erzsébet, P. Szűcs Julianna, Tímár Árpád, Rideg Gábor, Koczogh Ákos, Pap Gábor, Bán András, Boros Géza, Wehner Tibor.
Munkásságáról összefoglaló elemzés a Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 2000-ben megjelent II. kötetének 391-393. oldalán olvasható, illetve Tasnádi Attila által írt, 1982-ben megjelent monográfiában, amely a Kiss István munkásságra vonatkozó bibliográfiát is közreadja.
Dr. Marosi Ilona, képzőművész