Az otthoni parenterális táplálást segítő infúziós pumpát kapott adományba az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika. Dr. Tulassay Tivadar igazgató a hivatalos átadó ünnepségen elmondta: a klinikának ajándékozott infúziós pumpa már használatban is van egy otthon táplált betegnél. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az egészségbiztosító az idei év elejétől fogadta be az otthoni parenterális táplálást, és akkreditált helyeket jelölt ki, amelyek felügyelete mellett engedélyezett ez a tevékenység. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika az első számú ilyen akkreditált hely az országban a gyermekgyógyászat területén, jelenleg öt otthon kezelt betege van a klinikának. Az átadón résztvevő Fruzsinát is lehetne otthon kezelni, ám mivel ezt a szociális helyzete nem teszi lehetővé, ő a kórházban él a parenterális táplálás szükségessége miatt.
A Fresenius Kabi igazgatója, dr. Tajthy Judit az átadón kiemelte: komoly társadalmi felelőssége van egy cégnek, amely ezen a területen dolgozik. Nagy dolog, hogy hosszú évek után az OEP befogadta az otthoni kezelés lehetőségét, amely az életet jelenti a betegeknek – mutatott rá.
Dr. Arató András egyetemi tanár, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, az otthoni parenterális táplálás egyik megszervezője honlapunknak elmondta: parenterális, vagyis az emésztőrendszert kikerülő táplálást elsősorban az olyan, ún. rövidbél szindrómában szenvedő gyermekeknél alkalmaznak, akiknél a bélszakasz egy részét el kellett távolítani, és emiatt nem biztosítható a kellő mennyiségű táplálék felszívódása. A béleltávolítás általában valamilyen veleszületett fejlődési rendellenesség, bérelzáródás, bélcsavarodás, vagy a koraszülötteknél gyakori nekrotizáló enterokolitisz miatt válik szükségessé. Szükség lehet még parenterális táplálásra az olyan kórképek esetében, mikor a bél mozgásával van probléma, illetve a bélnyálkahártya kóros eltéréseinél.
Mindezek ritka betegségek, ám a koraszülött-ellátás fejlődésével, vagyis azáltal, hogy egyre kisebb súlyú koraszülöttek menthetők meg, számítani kell arra, hogy nekrotizáló enterokolitisz gyakoribbá válik, és akár évi két-három új beteg lesz.
Arató András professzor emlékeztetett arra, hogy ha 25 centiméternél hosszabb bélszakaszt sikerül megmenteni, akkor van esély a regenerációra, de ebben az esetben is évekig szükség lehet részleges vagy teljes parenterális táplálásra. Ha 25 centiméternél rövidebb a megmaradó bélszakasz, akkor a beteg, a kivételes esetektől eltekintve, élete végéig ilyen táplálásra szorul. Éppen ezért hatalmas az otthoni táplálás jelentősége, és fontos, hogy sikerült elérni az engedélyezését, amellyel felzárkóztunk a többi európai ország mellé – fogalmazott dr. Arató András.
Bizonyos esetekben egyébként megoldást jelenthet még a vékonybél transzplantáció. A beavatkozás elvileg külföldön elvégezhető az egészségbiztosító támogatásával, ám eddig még egy betegnél sem tartották indokoltnak ezt, mivel ennek az eljárásnak igen sok a kockázata, az otthoni parenterális táplálás pedig egyre nagyobb biztonsággal végezhető.
Dr. Arató András kitért arra, hogy a parenterális táplálás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt években, a tápoldatot adagoló pumpa egyszerűen és jól kezelhető. Az otthoni parenterális táplálást a klinikán készítik elő; a szülőket általában egy-két hét alatt kiképzik a készülék használatára. A professzor kiemelte: ebben a munkában igen nagy szerepe van dr. Máttyus István egyetemi adjunktusnak, a Újszülött Sebészeti Osztály vezetőjének és dr. Túrmezeiné dr. Horváth Judit klinikai főgyógyszerészének, aki a parenteralis tápoldatok pontos megrendelését végzi az Egyetemi Gyógyszertárban. DP