Az öngyilkossági veszélyállapot felismerése és megelőzése
A Klinikai Pszichológia Tanszék választható kurzusa, III-IV-V. éves orvostanhallgatók részére (min. 10 jelentkező)
A kurzus célja: A kurzus célja, hogy az orvostanhallgatók átfogó képet kapjanak az öngyilkosság társadalomtudományi szemléletéről, a sajátos magyar öngyilkossági jellemzőkről, valamint a megelőzés lehetőségeiről. Az elméleti ismeretek mellett a kurzus gyakorlati útmutatóval szolgál ahhoz, hogy a leendő orvosok felismerjék az öngyilkossági krízisállapot kommunikációjának sajátosságait, és elsajátítsák a megelőzéshez szükséges alapvető készségeket.
A kurzus leírása: A WHO prevenciós irányelveivel összhangban, a szuicidium megelőzése az egészségügyi és szociális ellátó szervezetek kiemelten kezelendő feladata. Magyarországon különösen indokolt a szuicid prevenció szervezett, magas szakmai színvonalú biztosítása, az utóbbi években ugyan csökkenő tendenciájú, ám így is igen magas szuicid ráta miatt. Az öngyilkosság mindenütt a világon komoly népegészségügyi problémát jelent, a WHO (2016) adatai alapján évenként legalább 800000 ember vet önkezűleg véget az életének. 1984-ig tulajdonképpen minden évben Magyarországon volt a legmagasabb a befejezett szuicidum aránya, azóta inkább a Balti államok kerültek az élre. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal szerint a befejezett öngyilkosságok aránya (19/100000) még mindig magasabb az európai átlagnál (14/100000), hiszen bár javuló tendencia figyelhető meg, Magyarországon az öngyilkosság a hatodik vezető halálok (KSH, 2015). Az öngyilkosság megelőzése közös társadalmi feladat, melyben a széles körű tájékoztatás, az öngyilkossági veszélyállapot felismerése, a sürgősségi telefonszolgálatok működése, a veszélyeztetettek, illetve az orvosi hivatást gyakorló szakemberek képzése kiemelten fontos a szuicid prevenció szempontjából, mivel a tapasztalatok szerint az öngyilkosságra készülő személyek gyakran a háziorvosukat keresik fel a tett elkövetése előtt. A krízisállapot és a segélykérés (cry for help), azaz az öngyilkosság veszélyének felismerése ezért minden praktizáló orvosnak fontos feladata.
A tananyag elsajátításához felhasználható nyomtatott, elektronikus és online jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom:
- Fekete S., Osváth P. (2004) Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pro Pannonia, Pécs. pp. 15-64;103-132.
- Kalmár, S., Németh A., Rihmer Z. (2012): Az öngyilkosság orvosi szemmel. Medicina Kiadó. pp. 89-343.
- Perczel-Forintos, D. (2019). Az öngyilkossági veszélyállapotok felismerése és kezelése kognitív módszerekkel. In. Perczel-Forintos Dóra – Mórotz Kenéz (szerk.) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest 399-426.o
- Rihmer Z. (2007): Suicide risk in mood disorders. Curr. Opin. Psychiat 2007, 20: 17-22.
- Rihmer Z, Fekete S., Gonda X (2021): Öngyilkosság. In. A pszichiátria magyar kézikönyve (szerk. Füredi J, Németh A, Tariska P.), 6. átdolgozott és bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, pp 792-802.
- Rihmer Z. (2011): Lithium treatment and the risk of suicide in affective disorders. Eur Psych Rev 2011; 4: 48-51.
- Tóth Mónika Ditta, Székely András, Purebl György (2021): A depresszió és az öngyilkossági gondolatok alakulása a felnőtt népesség körében In. Magyar Lelkiállapot. Család-Egészség- Közösség (szerk. Engler Ágnes, Purebl György, Susánszky Éva, Székely András) Kopp Mária Intézet és Népesedés és Családokért, Budapest pp. 213-232
- Wasserman D. Rihmer, Z. Rujescu D. Sarchiapone M. Sokolowski M. Titelman D. Zalsman G. Zemishlany Z. Carli V. (2012): Az Európai Pszichiátriai Szövetség (European Psychiatric Association, EPA) úmutatója az öngyilkosság kezelésére és megelőzésére. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2012. XIV. évf. 2. szám 113-136.o.
- Zonda, T., Veres, E. (2004): Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970-2000). Addictologica Hungarica, Volume 3, No.1., p. 7-23.
KORÁBBI ÉVEK KURZUSAI
2022-2023
- Az öngyilkosság jelenségének meghatározása, epidemiológia adatok. A szuicidium elméletei – Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra
- Krízisállapotok. A krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos – beteg kapcsolatban – Dr. Szilágyi Simon
- Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyakorlat.) – Dr. Szilágyi Simon
- A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében – Dr. Torzsa Péter
- Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban – Prof. Dr. Rihmer Zoltán
- A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban – Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra
- Gyermek és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban – Dr. Balázs Judit
- A problémamegoldó készségek fejlesztése az öngyilkossági veszély elhárítására (gyakorlat.) – Antal-Uram Dóra
- A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe – Dr. Udvardi László
- Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon – Székely András
- Vizsga (zárthelyi dolgozat)
2021-2022
2021/2022 követelményrendszer (a linkre kattintva letölthető)
1. Az öngyilkosság jelenségének meghatározása, epidemiológia adatok. A szuicidium elméletei – Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra
2. A krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos – beteg kapcsolatban
Dr. Szilágyi Simon (vendég előadó)
3. A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében
Dr. Torzsa Péter
4. Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyakorlat.)
Dr. Szilágyi Simon (vendég előadó)
5. Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban
Prof. Dr. Rihmer Zoltán
6. A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban
Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra
7. A problémamegoldó készségek fejlesztése az öngyilkossági veszély elhárítására (gyakorlat.) – Antal-Uram Dóra
8. Gyermek- és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban
Dr. Balázs Judit (vendég előadó)
9. A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe
Szabóné Dr. Kállai Klára (vendég előadó)
10. Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon
Dr. Purebl György
11. Írásbeli vizsga
A tananyag elsajátításához felhasználható nyomtatott, elektronikus és online jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom (online anyag esetén html cím):
- Bakó T., (1996) Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Budapest
- Buda, B. (1997) Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula, Budapest
- Fekete S., Osváth P. (2004) Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pro Pannonia, Pécs
- Kalmár, S., Németh A., Rihmer Z. (2012): Az öngyilkosság orvosi szemmel. Medicina Kiadó.
- Kopp, M. (2008) Magyar lelkiállapot. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest
- Perczel-Forintos, D. (2019). Az öngyilkossági veszélyállapotok felismerése és kezelése kognitív
módszerekkel. In. Perczel-Forintos Dóra – Mórotz Kenéz (szerk.) Kognitív viselkedésterápia.
Medicina, Budapest 399-426.o - Perczel Forintos, D., Sallai, J. és Rózsa, S. (2001): Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői – a Reménytelenség Skála alkalmazásának tapasztalatai depressziós páciensek körében: Psychiatria Hungarica, (6). 632-643.
- Perczel Forintos D. (2008): Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk.) Psychiatria
Hungarica XXIII. évf. 2008/1 tematikus szám - Perczel Forintos D., Poós J. (2008): Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében (áttekintő tanulmány). Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 4-22. o.
- Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 42-56. o.
- Rihmer Z. (2007): Suicide risk in mood disorders. Curr. Opin. Psychiat 2007, 20: 17-22.
- Rihmer Z, Fekete S. (2009): Öngyilkosság. In. A Pszichiátria Magyar Kézikönyve (szerk. Füredi J, Németh A, Tariska P.), 4. átdolgozott és bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. pp 670-678.
- Rihmer Z. (2011): Lithium treatment and the risk of suicide in affective disorders. Eur Psych Rev 2011; 4: 48-51.
- Wasserman D. Rihmer, Z. Rujescu D. Sarchiapone M. Sokolowski M. Titelman D. Zalsman G. Zemishlany Z. Carli V. (2012): Az Európai Pszichiátriai Szövetség (European Psychiatric
Association, EPA) úmutatója az öngyilkosság kezelésére és megelőzésére. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2012. XIV. évf. 2. szám 113-136.o. - Zonda, T., Veres, E. (2004): Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970-2000). Addictologica Hungarica, Volume 3, No.1., p. 7-23
2020-2021
A kurzus tematikája:
- Az öngyilkosság jelenségének meghatározása, epidemiológia adatok. A szuicidium elméletei – Prof. Perczel- Forintos Dóra
- Krízisállapotok. A krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos – beteg kapcsolatban – Dr. Szilágyi Simon
- Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyak.)– Dr. Szilágyi Simon
- A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében – Dr. Torzsa Péter
- Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban – Prof. Dr. Rihmer Zoltán
- A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban – Perczel-Forintos Dóra
- A problémamegoldó készségek fejlesztése az öngyilkossági veszély elhárítására (gyak.) – Antal-Uram Dóra
- Gyermek és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban – Prof. Dr. Balázs Judit
- A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe – Dr. Kállai Klára
- Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon – Dr. Purebl György
- Vizsga (zárthelyi dolgozat)
Tantárgyfelelős: Prof. Perczel-Forintos Dóra, tanszékvezető egyetemi tanár (perczel-forintos.dora@med.semmelweis-univ.hu)
A kurzus részletes tematikája elérhető: ITT
2020/2019
Előadások anyagai:
Dr. Szilágyi Simon – Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyakorlat)
Dr. Torzsa Péter – A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében
Prof. Rihmer Zoltán – Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban
Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra – A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban
Prof. Dr. Balázs Judit – Gyermek és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban
Olvasmány 1. Olvasmány 2. Olvasmány 3. Olvasmány 4.
Olvasmány 5. Olvasmány 6. Olvasmány 7. Olvasmány 8.
Szabóné Dr. Kállai Klára – A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe
Dr. Purebl György – Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon
Irodalom:
Bakó T., (1996) Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Budapest
Buda, B. (1997) Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula, Budapest
Fekete S., Osváth P. (2004) Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pro Pannonia, Pécs
Kalmár, S., Németh A., Rihmer Z. (2012): Az öngyilkosság orvosi szemmel. Medicina Kiadó.
Kopp, M. (2008) Magyar lelkiállapot. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest
Perczel-Forintos, D. (2019). Az öngyilkossági veszélyállapotok felismerése és kezelése kognitív módszerekkel. In. Perczel-Forintos Dóra – Mórotz Kenéz (szerk.) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest 399-426.o
Perczel Forintos, D., Sallai, J. és Rózsa, S. (2001): Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői – a Reménytelenség Skála alkalmazásának tapasztalatai depressziós páciensek körében: Psychiatria Hungarica, (6). 632-643.
Perczel Forintos D. (2008): Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk.) Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1 tematikus szám
Perczel Forintos D., Poós J. (2008): Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében (áttekintő tanulmány). Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 4-22. o.
Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 42-56. o.
Rihmer Z. (2007): Suicide risk in mood disorders. Curr. Opin. Psychiat 2007, 20: 17-22.
Rihmer Z, Fekete S. (2009): Öngyilkosság. In. A Pszichiátria Magyar Kézikönyve (szerk. Füredi J, Németh A, Tariska P.), 4. átdolgozott és bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. pp 670-678.
Rihmer Z. (2011): Lithium treatment and the risk of suicide in affective disorders. Eur Psych Rev 2011; 4: 48-51.
Wasserman D. Rihmer, Z. Rujescu D. Sarchiapone M. Sokolowski M. Titelman D. Zalsman G. Zemishlany Z. Carli V. (2012): Az Európai Pszichiátriai Szövetség (European Psychiatric Association, EPA) úmutatója az öngyilkosság kezelésére és megelőzésére. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2012. XIV. évf. 2. szám 113-136.o.
Zonda, T., Veres, E. (2004): Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970-2000). Addictologica Hungarica, Volume 3, No.1., p. 7-23.
Online írásbeli távvizsga menete
- „Az öngyilkossági veszélyállapot felismerése és megelőzése” című kurzus vizsgaidőpontja 2021. május 18. 16:30
- A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet jelentkezni.
- A távvizsga szabályainak megfelelően a személyazonosság igazolása a tesztfelület megnyitása előtt történik a Zoom rendszeren 16:00-16:30-ig a diákigazolvány-száma alapján. A Zoom belépés linkjét e-mailben kapják meg a vizsga előtti napon.
- A vizsgatesztet 16:30-kor lehet megnyitni a Moodle-ban, a kitöltésre 40 perc áll rendelkezésre.
- A vizsga formája online tesztkitöltés a Moodle-ban. A teszt egyszeres és többszörös feleltválasztós kérdésekből áll. Az elégséges osztályzat eléréséhez és ezzel a tárgy kreditjeinek megszerzéséhez a maximális pontszám (92 pont) 51%-ának (47 pont) elérése szükséges. A vizsga eredménye a NEPTUN rendszerben a személyes adatlapjukon elérhető a vizsga után.