Online írásbeli távvizsga menete

  • „Az öngyilkossági veszélyállapot felismerése és megelőzése” című kurzus vizsgaidőpontja 2020. május 12-e 16:30.
  • A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet jelentkezni.
  • A távvizsga szabályainak megfelelően a személyazonosság igazolása a tesztfelület megnyitása előtt történik a Zoom rendszeren 16:00-16:30-ig a diákigazolvány-száma alapján. A Zoom belépés linkjét e-mailben kapják meg a vizsga előtti napon.
  • A vizsgatesztet 16:30-kor lehet megnyitni a Moodle-ban, a kitöltésre 40 perc áll rendelkezésre.
  • A vizsga formája online tesztkitöltés a Moodle-ban. A teszt egyszeres és többszörös feleltválasztós kérdésekből áll. Az elégséges osztályzat eléréséhez és ezzel a tárgy kreditjeinek megszerzéséhez a maximális pontszám (92 pont) 51%-ának (47 pont) elérése szükséges. A vizsga eredménye a NEPTUN rendszerben a személyes adatlapjukon elérhető a vizsga után.

 

Az öngyilkossági veszélyállapot felismerése és megelőzése

A Klinikai Pszichológia Tanszék választható kurzusa, III-IV-V. éves orvostanhallgatók részére (min. 20 jelentkező)

A kurzus célja: A kurzus célja, hogy az orvostanhallgatók átfogó képet kapjanak az öngyilkosság társadalomtudományi szemléletéről, a sajátos magyar öngyilkossági jellemzőkről, valamint a megelőzés lehetőségeiről. Az elméleti ismeretek mellett a kurzus gyakorlati útmutatóval szolgál ahhoz, hogy a leendő orvosok felismerjék az öngyilkossági krízisállapot kommunikációjának sajátosságait, és elsajátítsák a megelőzéshez szükséges alapvető készségeket.

A kurzus leírása: A WHO prevenciós irányelveivel összhangban, a szuicidium megelőzése az egészségügyi és szociális ellátó szervezetek kiemelten kezelendő feladata. Magyarországon különösen indokolt a szuicid prevenció szervezett, magas szakmai színvonalú biztosítása, az utóbbi években ugyan csökkenő tendenciájú, ám így is igen magas szuicid ráta miatt. Az öngyilkosság mindenütt a világon komoly népegészségügyi problémát jelent, a WHO (2016) adatai alapján évenként legalább 800000 ember vet önkezűleg véget az életének. 1984-ig tulajdonképpen minden évben Magyarországon volt a legmagasabb a befejezett szuicidum aránya, azóta inkább a Balti államok kerültek az élre. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal szerint a befejezett öngyilkosságok aránya (19/100000) még mindig magasabb az európai átlagnál (14/100000), hiszen bár javuló tendencia figyelhető meg, Magyarországon az öngyilkosság a hatodik vezető halálok (KSH, 2015). Az öngyilkosság megelőzése közös társadalmi feladat, melyben a széles körű tájékoztatás, az öngyilkossági veszélyállapot felismerése, a sürgősségi telefonszolgálatok működése, a veszélyeztetettek, illetve az orvosi hivatást gyakorló szakemberek képzése kiemelten fontos a szuicid prevenció szempontjából, mivel a tapasztalatok szerint az öngyilkosságra készülő személyek gyakran a háziorvosukat keresik fel a tett elkövetése előtt. A krízisállapot és a segélykérés (cry for help), azaz az öngyilkosság veszélyének felismerése ezért minden praktizáló orvosnak fontos feladata.

A kurzus tematikája:

  1. Az öngyilkosság jelenségének meghatározása, epidemiológia adatok. A szuicidium elméletei – Prof. Perczel-  Forintos Dóra
  2. Krízisállapotok. A krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos – beteg kapcsolatban – Dr. Szilágyi Simon
  3. Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyak.)– Dr. Szilágyi Simon
  4. A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében – Dr. Torzsa Péter
  5. Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban – Prof. Dr. Rihmer Zoltán
  6. A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban – Perczel-Forintos Dóra
  7. A problémamegoldó készségek fejlesztése az öngyilkossági veszély elhárítására (gyak.) – Antal-Uram Dóra
  8. Gyermek és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban – Prof. Dr. Balázs Judit
  9. A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe – Dr. Kállai Klára
  10. Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon – Dr. Purebl György
  11. Vizsga (zárthelyi dolgozat)

Tantárgyfelelős: Prof. Perczel-Forintos Dóra, tanszékvezető egyetemi tanár (perczel-forintos.dora@med.semmelweis-univ.hu)

A kurzus részletes tematikája elérhető: ITT

A Kurzus követelményrendszere

Előadások anyagai:

Prof. Dr. Peczel-Forintos Dóra – Az öngyilkosság jelenségének meghatározása, epidemiológiai adatok. Szuicidum elméletei

Dr. Szilágyi Simon – Krízisállapotok. A krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg kapcsolatban

Dr. Szilágyi Simon – Az öngyilkossági veszély elhárítása a gyakorlatban (gyakorlat)

Dr. Torzsa Péter – A háziorvos szerepe az öngyilkosság megelőzésében

Prof. Rihmer Zoltán – Gyógyszeres terápiák a szuicid prevencióban

Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra – A kognitív pszichoterápia szerepe a szuicid prevencióban

Antal-Uram Dóra – A problémamegoldó készségek fejlesztése az öngyilkossági veszély elhárítására (gyakorlat)

Prof. Dr. Balázs Judit – Gyermek és serdülőkori depresszió; szuicid prevenciós programok serdülőkorban

Olvasmány 1.   Olvasmány 2.   Olvasmány 3.   Olvasmány 4. 

Olvasmány 5.   Olvasmány 6.   Olvasmány 7.   Olvasmány 8.

Szabóné Dr. Kállai Klára – A lelki elsősegély telefonhálózatok szerepe

Dr. Purebl György – Szuicid prevenciós programok tapasztalatai Magyarországon

Irodalom: 

Bakó T., (1996) Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Budapest
Buda, B. (1997) Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula, Budapest
Fekete S., Osváth P. (2004) Az öngyilkosság. Az öröklődéstől a kultúráig. Pro Pannonia, Pécs
Kalmár, S., Németh A., Rihmer Z. (2012): Az öngyilkosság orvosi szemmel. Medicina Kiadó.
Kopp, M. (2008) Magyar lelkiállapot. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest

Perczel-Forintos, D.  (2019). Az öngyilkossági veszélyállapotok felismerése és kezelése kognitív módszerekkel. In. Perczel-Forintos Dóra – Mórotz Kenéz (szerk.) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest 399-426.o
Perczel Forintos, D., Sallai, J. és Rózsa, S. (2001): Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői – a Reménytelenség Skála alkalmazásának tapasztalatai depressziós páciensek körében: Psychiatria Hungarica, (6). 632-643.
Perczel Forintos D. (2008): Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk.) Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1 tematikus szám
Perczel Forintos D., Poós J. (2008): Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében (áttekintő tanulmány). Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 4-22. o.
Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1, 42-56. o.
Rihmer Z. (2007): Suicide risk in mood disorders. Curr. Opin. Psychiat 2007, 20: 17-22.
Rihmer ZFekete S. (2009): Öngyilkosság. In. A Pszichiátria Magyar Kézikönyve (szerk. Füredi J, Németh A, Tariska P.), 4. átdolgozott és bővített  kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. pp 670-678.
Rihmer Z. (2011): Lithium treatment and the risk of suicide in affective disorders. Eur Psych Rev  2011; 4: 48-51.
Wasserman D. Rihmer, Z. Rujescu D. Sarchiapone M. Sokolowski M. Titelman D. Zalsman G. Zemishlany Z. Carli V. (2012): Az Európai Pszichiátriai Szövetség (European Psychiatric Association, EPA) úmutatója az öngyilkosság kezelésére és megelőzésére. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2012. XIV. évf. 2. szám 113-136.o.
Zonda, T., Veres, E. (2004): Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970-2000). Addictologica Hungarica, Volume 3,  No.1., p. 7-23.