Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. június 27.
532799 Összes oltás

Legfrissebb publikációk:

A Klinikai Pszichológia Tanszék legfrissebb közleményei a Magyar Tudományos Művek Tárházában

Aktuális kutatási témák:

  1. Mindfulness kutatás a klinikumban: fejfájás, depresszió,  szociális szorongás
  2. Az öngyilkossági veszélyállapot megelőzésének lehetőségei 
  3. Kognitív pszichoterápiás csoport hatékonysága emlőrákkal küzdő betegek körében (CBT-O/KLOÉ) program hatékonyságvizsgálat
  4. Az obesitas és testsúlyproblémák pszichológia tényezőinek vizsgálata és kezelési lehetőségei.
  5. Alacsony önértékelés
  6. A poszttraumás stressz betegség kognitív háttértényezői
  7. Szupervízió és önismeret
  8. Asszertivitás és szociális szorongás, alacsony önértékelés

A PhD képzés a fenti témákban, a Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskolája „Mentális egészségtudományok” keretében történik.

További részletek: https://semmelweis.hu/phd/doktori-iskolak/mentalis-egeszsegtudomanyok/

https://doktori.hu/index.php?menuid=191&lang=HU&di_ID=133

 

AKTUÁLIS KUTATÁSI TERÜLETEK

Mindfulness

Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (Mindfulness-based cognitive therapy, MBCT)

Dr. Perczel-Forintos Dóra

A mentális btegségek ellátásában a klinikumban a 90-es években kezdték felfedezni a tudatos jelenléten alapuló stresszcsökkentő meditációt (MBSR) a krónikus fájdalom kezelésére (Kabat-Zinn, 1990). Klinikai vizsgálatok támasztják alá a hatékonyságát a különböző daganatos megbetegedések, szív és érrendszeri betegségek, gasztrointesztinális betegségek, valamint szorongásos és hangulatzavarok kezelésében. A tudatos jelenlét-alapú alapú kognitív terápiát (MBCT), mely ötvözi a kognitív terápiás és mindfulness módszereket, Zindel Segal, John Teasdale és Mark Williams dolgozta ki a krónikus pszichés zavarok, súlyos rekurrens depresszió kezelésére és a visszaesések megelőzésére.

A  mindfulness – magyarul tudatos jelenlét – olyan speciális figyelmi állapot és  tudati beállítódás, amely ítélkezésmentes, elfogadó, a jelen pillanatra fókuszálva megnöveli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot. Ez a tudatos jelenlét fontos egészségvédő hatással bír, mert kizárja a múlton való rágódást és a jövővel kapcsolatos aggodalmaskodást, így csökken a depresszió, a szorongásos problémák kialakulásának veszélye, javul a jelen és önmagunk elfogadásának képessége, a  figyelmi kapacitás és a megküzdő képességünk is.

Kutatási témák:

  • Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (MBCT) alkalmazási lehetősége érzelemszabályozási zavarokban
  • Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (MBCT) alkalmazási lehetősége krónikus fájdalomban

A Mindfulness kutatócsoport tagjai

  • Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatócsoport vezetője),
  • Kresznerits Szilvia, klinikai szakpszichológus, PhD hallgató
  • Zinner-Gérecz Ágnes, klinikai szakpszichológus
  • Dr. Virág Márta, klinikai szakpszichológus
  • Pató Irina, klinikai szakpszichológus, PhD hallgató
  • Kovács Illés, klinikai szakpszichológus rezidens
  • Sal Dorottya, pszichológus, kutatási asszisztens

Mindfulness Központ Youtube-csatornája

Rendezvények: I. Magyar Tudományos Mindfulness Konferencia: https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/tudomanyos-mindfulness-konferencia/

Kapcsolódó cikkek, tanulmányok:

 

CBT az onkológiában

Kognitív terápiás szemléletű Lelki segítség Onkológiai betegek Életminőségének javításáért (CBT-O/KLOÉ csoport)

A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága meglehetősen magas, élete során minden második embert érinthet valamilyen típusú rákos megbetegedés. A hatékony kezeléseknek köszönhetően a daganatos betegségek túlélési esélyei számottevően emelkednek. A diagnózis önmagában lesújtó, de a kezelések is gyakran teszik próbára az egyén testi és lelki teherbírását. A különböző kezelések mellékhatásai fokozhatják a betegek rossz hangulatát, félelmeit, sőt, komoly megrázkódtatást okozhatnak a páciensek számára.

A vizsgálat a kognitív viselkedésterápiás szemléletű beavatkozások hatékonyságát vizsgálja a daganatos betegek hangulatának javításában, félelmeik kezelésében, a gyógykezelés mellékhatásainak csökkentésében, általános állapotuk és életminőségük, valamint a nehéz helyzetekkel való megküzdésük javításában.

A kutatócsoport tagjai

  • Dr. Vizin Gabriella, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta (kutatócsoport vezetője),
  • Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Dr. Virág Márta, klinikai szakpszichológus
  • Szekeres Tamás, klinikai szakpszichológus rezidens

További információkért és jelentkezésért kérjük, keresse dr. Vizin Gabriellát a vizin.gabriella@med.semmelweis-univ.hu email címen.

További információk a témával kapcsolatban:

KLOÉ program, Vizin Gabriella honlapja

Hogyan éljük túl a daganatos megbetegedéseket? – Egy hatékony módszer nyomában

A kognitív viselkedésterápia lehetőségei az onkológiai ellátásban (Magyar Onkológia, 2019)

Kapcsolódó cikkek, tanulmányok:

 

Szuicid-prevenció

Öngyilkosság megelőzés

E témán belül kiemelten az öngyilkosság-megelőzés lehetőségeinek kutatásával foglalkozunk. Magyarországon az öngyilkossági halálozás még mindig igen magas értékeket mutat, ezért az öngyilkosság megelőzését célzó kutatásoknak kiemelkedő jelentőségük van hazánkban. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az öngyilkossági kísérletre készülő személyek 45-75 %-a jár a halálát megelőző 1 hónapban háziorvosánál ki nem mondott segítségkérő szándékkal, a veszélyeztetett állapot azonban sajnos a legtöbb esetben nem kerül felismerésre. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az öngyilkossági veszélyeztetettség diagnosztizálása nem kielégítő hazánkban, a megfelelő szűrővizsgálatok hiányoznak, bevezetésük a veszélyeztetettek korai szűrése szempontjából sürgető.

2001-ben indult el Dr. Perczel-Forintos Dóra irányításával egy retrospektív vizsgálat, mely egy öngyilkossági veszélyt felmérő és jelző prevenciós eszköz hazai adaptálását célozta.

A Reménytelenség Skálát Aaron Beck vezetésével egy amerikai kutatócsoport fejlesztette ki, kifejezetten az öngyilkossági veszélyeztetettség felmérésére és előrejelzésére. Kutatásaik során azt találták, hogy a reménytelenség az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízhatóbb előrejelzőjének bizonyult, mint maga a depresszió. A korai beavatkozás és az időben történő segítségnyújtás szempontjából a reménytelenség mértékének felmérése tehát kiemelkedő jelentőségű.

Kutatásunk első fázisában öngyilkossági kíséreltet elkövető illetve nem elkövető depressziós betegek csoportjában valamint kontroll populáción felmértük és összehasonlítottuk a reménytelenség mértékét és más kognitív valamint emocionális jellemzőket, továbbá a Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálatát végeztük el a kérdőív megbízhatóságának és validitásának vizsgálatára. A nemzetközi használatban lévő teszt pszichometriai jellemzőinek a megállapítása a teszt magyar populáción való alkalmazhatóságát és hasznosságát támasztják alá az öngyilkosság megelőzésében. Emiatt a Reménytelenség Skála rövidített változatát is megalkottuk, ami akár a körzeti orvosi rendelőkben is alkalmazható szűrőtesztként.

A kutatás első szakaszában magas rizikófaktorú normál populációs minta, háziorvosnál megjelent személyek depresszió és reménytelenség vizsgálata történt. A kutatás későbbi  fázisaiban további kutatások folytak ill. folynak az egyéb pszichés zavarokban (pl. depresszió, pszichózis, személyiségzavar) szenvedő betegek szuicid prevenciójával ill. megküzdési stratégiáival kapcsolatban.

A magas rizikófaktorú klinikai minta, depressziós és öngyilkossági kísérletet már elkövetett páciensek számára folyamatosan indítunk problémamegoldó tréninget, amelynek célkitűzése a problémamegoldó képességek fejlesztése és a pozitív problémaorientáció kialakítása. A problémamegoldó tréning eredményeként bizonyíthatóan javulnak a résztvevők megküzdési képességei. Együttműködő partnerünk a Péterffy Sándor utcai kórház Krízisintervenciós Osztálya. 

Kutatási témák:

  1. Öngyilkosság megelőzés, felmérés – Reménytelenség Skála pszichometriai mutatói
  2. Nem-szuicidális önsértés vizsgálata, összefüggése az érzelemszabályozással
  3. Öngyilkossággal kapcsolatos attitűdök felmérése
  4. Problémamegoldó készségek fejlesztésének szerepe az öngyilkosság megelőzésben

Az öngyilkosságmegelőzési kutatásokban részt vett:

  • Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
  • Nem-szuicidális önsértés vizsgálata: Zinner-Gérecz Ágnes, klinikai szakpszichológus; Kresznerits Szilvia, klinikai szakpszichológus, PhD hallgató
  • Problémamegoldó készségek fejlesztése: Ajtay Gyöngyi, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, Antal-Uram Dóra, klinikai szakpszichológus, Dr. Vizin Gabriella, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus

Tudományos munkák, tanulmányok:

Psychiatria Hungarica – Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk. Perczel-Forintos D.):

  1. Perczel-Forintos D., Poós J. (2008). Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében. Áttekintő tanulmány. Psychiatria Hungarica, 23(1), 4-21.
  2. Kuritárné Szabó I. (2008). A borderline szuicidalitás jellegztetességei. Szakirodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 23(1), 22-33.
  3. Ajtay Gy., Petruska É., Hegyi N., Perczel-Forintos D. (2008). A háziorvosi rendelőkben megjelenő személyek reménytelenségének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 34-41.
  4. Poós J., Perczel-Forintos D. (2008). Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 42-55.
  5. Perczel-Forintos D., Kiss Zs. (2008). Negatív életesemények és reménytelenség vizsgálata pszichotikus betegek körében. Psychiatria Hungarica, 23(1), 56-62._

 

Obesitas-elhízás

Elhízás-megelőzés, kognitív-viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program

Az elhízás világméretű gyakorisága rendkívül nagy kockázatokkal járó egészségügyi probléma, amelynek kezelése mind a mai napig hatalmas kihívást jelent a klinikai pszichológia számára. A Tanszéken (az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékével közösen) folyó kutatások a hosszú távú súlycsökkenésben szerepet játszó magatartásbeli, emocionális és kognitív tényezők feltárására irányulnak. A kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program során fokozatosan tanulják meg a résztvevők a testsúlyuk kontrollálásával kapcsolatos készségeket. Így 8-10 %-os fogyást lehet elérni, mely a kutatási eredmények szerint jelentős javulással jár különböző egészségi tényezők területén. A vizsgálatok során a csoport fogyásban elért hatékonyságvizsgálata mellett hangsúlyt helyeznek a visszahízás hátterének feltérképezésére, megelőzésének metódusaira, azok hatékonyságvizsgálatára is.

Az öngyilkosságmegelőzési kutatásokban résztvevő kutatók:

  • Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
  • Dr. Kohlné-Papp Ildikó, pszichológus, dietetikus
  • Dr. Czeglédi Edit, egészségfejlesztő szakpszichológus
  • Dr. Vizin Gabriella, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Kiss-Leizer Márton, klinikai szakpszichológus

Tudományos munkák, tanulmányok:

 

Szociális szorongás, asszertivitás, alacsony önértékelés

Alacsony önértékelés kezelés: szociális szorongás, asszertivitás-kutatás

A kutatás célja a leggyakoribb szorongásos megbetegedés (Jefferys, D 1997), a szociális fóbia kognitív jellemzőinek vizsgálata és ehhez kapcsolódva a szociális fóbia kognitív viselkedésterápiájának (KVT) hatékonyságvizsgálata (összehasonlítása viselkedésterápiával és várólistás kontroll személyekkel).

1. Kognitív jellemzők vizsgálata:

Elsősorban interjúk és kérdőívek segítségével vizsgáljuk szociális fóbiás betegek kognitív struktúráját, önképét és maladaptív, diszfunkcionális sémáit.

2. Összehasonlító terápiás vizsgálat

Az előző témához szorosan illeszkedő második célunk pedig az, hogy a szociális fóbia kognitív modelljén alapuló pszichoterápiás kezelés célzottabban, a leginkább problematikus kogníciókra fókuszáljon: új, kevésbé szorongást keltő helyzetértelmezés csak akkor várható, ha megértjük, miért problematikus az adott szituáció a páciens számára. Ez azért is fontos, mert szociális fóbiánál a negatív önértékelés rendkívűl szilárd, a kórkép igen nehezen befolyásolható.

A szociális fóbia kutatások szerint jól reagál farmakoterápiás (moclobemide) (Nutt és Montgomery, 1996) és kognitív viselkedésterápiás kezelésre. Azonban még mindig nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyik a hatékonyabb kezelési forma illetve szükséges -e a kombináció?

A kezelést követő időszakban a visszaesési arányok azt mutatják, hogy farmakoterápia esetén ez az arány 40%, míg KVT után 5% (Gelernter, Uhde, Cimbolic et al, 1991). A szakirodalomban nagy az igény a randomizált, kontrollált pszichoterápiás vizsgálatokra: ilyen jellegű vizsgálat nem folyik még hazánkban. Éppen ezért kutatásunkban szociális fóbiás betegek három csoportját (25-25 beteget) hasonlítjuk össze: kognitív viselkedésterápiában részesülő, “tiszta” viselkedésterápiában részesülő és várólistán levő csoport változását a kezelés hatására.

Az alacsony önértékelés, asszertivitás és szociális szorongás vizsgálatában részt vevő kutatók:

  • Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
  • Kresznerits Szilvia, klinikai szakpszichológus
  • Dr. Felleginé Takács Anna, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Tudományos munkák, tanulmányok:

 

Publikációk 2021

Tudományos jegyzék 2021

Tudományos cikkek:

  1. Buchman-Wildbaum, T., Unoka, Zs., Dudas, R., Vizin, G., Demetrovics, Zs., & Richman, M. J. (2021). Shame in Borderline Personality Disorder: Meta-Analysis. JOURNAL OF PERSONALITY DISORDERS35(Supplement A), 149–161. http://doi.org/10.1521/pedi_2021_35_515
  2. Kresznerits, Sz., Rózsa, S., & Perczel-Forintos, D. (2021). A transdiagnostic model of low self-esteem: pathway analysis in a heterogeneous clinical sample. BEHAVIOURAL AND COGNITIVE PSYCHOTHERAPY, 1–16. http://doi.org/10.1017/S1352465821000485
  3. Perczel-Forintos, D., Mészáros, V., Kulig, B., Antal-Uram, D., & Rózsa, S. (2021). Introducing the brief version of the Dysfunctional Attitude Scale (DAS-14) based on a large clinical sample. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA22(4), 395–417.
  4. Zinner-Gérecz, Á., & Perczel-Forintos, D. (2021). Pszichoterápia a szülészeten: lehetőségek alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápiás intervenciókra = Psychotherapy in obstetrics: implementing low intensity psychological interventions. ORVOSI HETILAP162(44), 1776–1782. http://doi.org/10.1556/650.2021.32237
  5. Perczel-Forintos, D., Kohlné, P. I., Vizin, G., & Kiss-Leizer, M. (2021). A reális és irreális testsúlycélok motivációs szerepe a fogyásban: A kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő programok tapasztalatai = The motivational role of realistic and unrealistic weight targets in body-weight loss: Experiences with a cognitive behavioral body-weight loss program. ORVOSI HETILAP162(28), 1119–1128. http://doi.org/10.1556/650.2021.32128
  6. Szőcs, H., Horváth, Z., & Vizin, G. (2021). A szégyen mediációs szerepe a stigma és az életminőség kapcsolatában coeliakiában szenvedő betegek körében. A 8 tételes Stigmatizáció Krónikus Betegségekben Kérdőív magyar adaptálása. ORVOSI HETILAP162(49), 1968–1976. http://doi.org/10.1556/650.2021.32258
  7. Szekeres, T., & Hargitai, R. (2021). A 15-tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 22 (2021), 3, 281-309 DOI: 10.1556/0406.22.2021.008
  8. Fountoulakis, K. N., Karakatsoulis, G., Abraham, S., Adorjan, K., Ahmed, H. U., Alarcón, R. D., … Kulig, B*., Kovács, I.*, … Smirnova, D. (2022). Results of the COVID-19 mental health international for the general population (COMET-G) study. EUROPEAN NEUROPSYCHOPHARMACOLOGY54, 21–40. http://doi.org/10.1016/j.euroneuro.2021.10.004 *affiliáció: SE, PPK és nem a Tanszék!

 

Könyvfejezetek:

  1. Perczel-Forintos, D. (2021). A kognitív viselkedésterapeuta képzés központja, a VIKOTE. In Simon, Viktória; Kovács, Emese (szerk.) A csatát nem a helyszínen kell megnyerni(pp. 32–40).
  2. Perczel-Forintos, D. (2021). Tudatos jelenlét meditáció – mindfulness. In Németh, A; Füredi, J; Lazáry, J; Somlai, Zs (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, Magyarország: Medicina Könyvkiadó (2021) 1 013 p.(pp. 668–674).
  3. Perczel-Forintos, D., Kiss, Zs., & Csigó, K. (2021). Pszichológiai vizsgálatok a klinikumban. In In Németh, A; Füredi, J; Lazáry, J; Somlai, Zs (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, Magyarország: Medicina Könyvkiadó (2021) 1 013 p. (pp. 147–158).

 

Tudományos előadások:

  1. Perczel-Forintos, D., Zinner-Gérecz, Á., & Kresznerits, Sz. (2021). MBCT adaptálása borderline populációra – konferencia előadás. Tudatos jelenlét a gyógyítás szolgálatában – I. Magyar tudományos mindfulness konferencia, Budapest, 2021. április 9.
  2. Kresznerits, Sz., Perczel-Forintos, D., & Zinner-Gérecz, Á. (2021). Az önelfogadás és a tudatos jelenlét szerepe az érzelemszabályozásban – konferencia előadás. Tudatos jelenlét a gyógyítás szolgálatában – I. Magyar tudományos mindfulness konferencia, Budapest, 2021. április 9.
  3. Zinner-Gérecz, Á., Kresznerits, S., & Perczel-Forintos, D. (2021). A tudatos jelenlét tréning hatása az érzelemszabályozásra borderline betegek körében – konferencia előadás. Tudatos jelenlét a gyógyítás szolgálatában – I. Magyar tudományos mindfulness konferencia, Budapest, 2021. április 9.
  4. Fekete, S., Osváth, P., Perczel-Forintos, D., Rihmer, Z., Szabóné, K. K., & Tóth, M. D. (2021). A COVID csapdájában – Szuicidológiai kerekasztal. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  5. Knyihár, A., & Illés, Sz.. (2021). Szülészeti és nőgyógyászati osztályon alkalmazható pszichológiai intervenciók javaslatai – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  6. Peszeki, N., Illés, Sz., & Lohn, A. (2021). „Minden kezdet nehéz… de (m)ennyire?!” – A perinatális intenzív ellátás során alkalmazható pszichológiai intervenciók szakmai irányelvei – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  7. Juhász, A. (2021). A sebészeti osztályon alkalmazható pszichológiai intervenciók szakmai irányelvei – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  8. Mezei, J. (2021). A transzplantációs osztályon alkalmazható pszichológiai intervenciók irányelvei – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  9. Perczel-Forintos, D., & Kiss-Leizer, M. (2021). Enni vagy nem enni? Az elhízás kezelésében alkalmazható pszichológiai intervenciók irányelvei – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  10. Lisincki, A. M. (2021). Aludni: ez a bökkenő – Az inszomnia kezelésében alkalmazható pszichológiai irányelvek. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  11. Virág, M. (2021). A fejfájás kezelésére irányuló nemzetközi irányelvek – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  12. Kiss-Leizer, M., & Perczel-Forintos, D. (2021). A képzelt beteg? Az egészségszorongás kezelésének nemzetközi irányelvei kitekintéssel az orthorexia nervosára – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  13. Gyenge, Zs. (2021). A gyermek és serdülőkori szociális szorongás zavar kezelésére irányuló nemzetközi irányelvek alkalmazása a COVID-19 járvány idején – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  14. Perczel-Forintos, D., & Lisincki, A. (2021). Megáll az idő – a PTSD kezelésének NICE irányelvei (konferencia előadás). MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  15. Kovács, I. Á., & Perczel-Forintos, D. (2021). A borderline személyiségzavar kezelésében alkalmazható klinikai pszichológiai intervenciók irányelvei – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  16. Lohn, A., & Perczel-Forintos, D. (2021). Egyszer fent, egyszer lent – a bipoláris zavar kezelésében alkalmazható klinikai pszichológiai intervenciók irányelvei (konferencia előadás). MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  17. Szekeres, T., & Perczel-Forintos, D. (2021). A szkizofrénia spektrum zavar ellátásában alkalmazható klinikai pszichológiai intervenciók irányelvei – konferencia előadás.
  18. Pálvölgyi, Á., Perczel-Forintos, D., & Betlehem, J. (2021). A sportolói magatartás, a mindfulness és a pszichés jól-lét összefüggései a COVID-19 alatt – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  19. Perczel-Forintos, D., & Horváth, A. (2021). Segítség a segítőknek – mindfulness a pandémia idején (konferencia előadás). MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  20. Vizin, G., & Koncz, Z. (2021). Bábeli zűrzavar? Orvosok és pszichológusok együttműködéséről az onkológiai ellátásban. PSYCHIATRIA HUNGARICA36(Supplementum 1), 140–140. [MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.]
  21. Szekeres, T., Vizin, G., Perczel-Forintos, D., & Virág, M. (2021). Komplex, modern onkopszichológiai ellátás. PSYCHIATRIA HUNGARICA36(Supplementum 1), 116–116. [MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.]
  22. Vizin, G., Juhász, A., Dezső, F., Szőcs, H., & Koncz, Z. (2021a). Miben segíthetek, doctor úr? PSYCHIATRIA HUNGARICA36(Supplementum 1), 141–141. [MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.]
  23. Sáfrán-Katona, R., & Besze, O. (2021). Pszichológiai ellátás és javasolt irányelvek a gyermekonkológiai osztályon – konferencia előadás. MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.
  24. Vizin, G., & Juhász, A. (2021a). Bizonyítottan hatékony kognitív terápiás intervenciók az onkológiai ellátásban: a KLOÉ Program kialakítása. PSYCHIATRIA HUNGARICA36(Supplementum 1.), 140. [MPT XXIV. Vándorgyűlése: Pszichiátria a világjárvány idején és utána, online, 2021. 06. 9-12.]
  25. Kresznerits Sz. (2021). Tanulságos pszichodermatológiai esetek: Hogyan gondozzuk a gyermek bőrét és lelkét. Országos Szülésznő-Védőnő-Gyermekápoló Konferencia, Budapest, 2021.június 16-17.
  26. Perczel-Forintos, D., Zinner-Gérecz, Á., & Kresznerits, Sz. (2021). The effects of self-compassion and mindfulness interventions on non-suicidal self injury in BPD. 3rd International Conference on Mindfulness, July 5-9, 2021, Arhus, Denmark
  27. Szekeres, T., Vizin, G., Virág, M., & Perczel-Forintos, D. (2021). Komplex, modern onkopszichológiai ellátás. MAGYAR ONKOLÓGIA65(1. Supplementum), 54.
  28. Vizin, G., Juhász, A., Dezső, F., Szőcs, H., & Koncz, Z. (2021b). Orvosok és nővérek igényei és szükségletei a pszichológiával kapcsolatban az onkológiai ellátás területén. MAGYAR ONKOLÓGIA, (1. Supplementum), 63.
  29. Vizin, G., & Juhász, A. (2021b). Bizonyítottan hatékony pszichoonkológiai intervenció: a KLOÉ Program bemutatása. MAGYAR ONKOLÓGIA65(1. Supplementum), 62–63.

 

Poszter

  1. Kresznerits, S., & Perczel-Forintos, D. (2021). A Transdiagnostic Approach to Low Self-Esteem: a Pathway Analysis in a Pilot Randomized Clinical Sample. In Abstract Book: 10th International Congress of Cognitive Psychotherapy(p. 240).
  2. Kresznerits, Sz., Zinner-Gérecz, Á., & Perczel-Forintos, D. (2021). Emotion Regulation and Mindfulness among Hungarian Borderline Personality Disorder Patients with Non-suicidal Self-injury: a Pilot Study. In Abstract Book: 10th International Congress of Cognitive Psychotherapy(p. 214).
  3. Vizin, G., & Illyés, Z. (2021). Exploring the inverse relationship between psychological maltreatment and self-compassion – the mediating role of perspective-taking and shame. International Conference on Mindfulness 2021, Diversity and equality – leaving no one behind, ICM live online July 5-9 2021
  4. Zinner-Gérecz, Á., Kresznerits Sz., & Perczel-Forintos, D. (2021). Changing Self-harm to Mindful Self-calm: a Pilot Study. 50th EABCT (European Association for Behavioural and Cognitive Therapies) Congress, Belfast, 8th-11th September 2021
  5. Erdélyi-Hamza, B., Elek, L. P.*, Kulig, B.*, Kovács, I.*, Smirnova, D., Konstantinos, N. F., & Gonda, X. (2021). Effect of COVID-19 lockdown on behaviours and symptoms related to circadian rhythms in psychiatric patients. [15th World Congress of Biological Psychiatry 2021-06-28 [Online konferencia, Nemzetközi]] *affiliáció: SE, PPK és nem a Tanszék!

 

Egyéb szakmai cikkek, előadások:

  1. Perczel-Forintos, D. (2021). A depresszió pszichoterápiájának legújabb módszerei. MINDSET: PSZICHOLÓGIAI SZAKLAP, 160–163.
  2. Perczel-Forintos, D. (2021). Tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés – Előadás a Boldogság Világnapján, 2021. március 20.
  3. Perczel-Forintos, D. (2021). Gondolatok Stefano Bolognini: Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. században című esszéjéről. PSZICHOTERÁPIA évfolyam(1. szám), 22–24.
  4. Perczel-Forintos, D., & Juhász, A. (2021). Kommentár – A sepsis következményei a betegek és az ellátórendszer szempontjából. ORVOSTOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE, (3), 66–68.
  5. Kresznerits, Sz. (2021). Kognitív viselkedésterápia: Egy hatékony módszer a depresszió és szorongás kezelésére. XXV. Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok, 2021. július 11. (előadás)