• Pribula V, Kiraly L, Pongracz F, Biliczki J, Kovacs D, Ruscsak P, Szocs H, Vadon NB, Vizin G, Gonda X: Effect of personality dysfunction severity, maladaptive schemas, resilience, and coping strategies on quality of life during treatment of personality disorders, Neuroscience Applied, Volume 2, Supplement 2, 2023, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2023.102491
• Ruscsak P, Pribula V, Renko TA, Elek LP, Pinter JN, Vizin G, Gonda X: Revealing stigmatization associated with personality disorders to improve well-being of patients: a study with quantitative methods and interpretative phenomenological analysis, Neuroscience Applied, Volume 3, Supplement 2, 2024, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2024.104587
• Pribula V, Elek LP, Renko TA, Ruscsak P, Dobos D, Kiraly L, Pongracz F, Erdelyi-Hamza B, Vizin G, Gonda X: Exploring the relationship between level of personality functioning and quality of life in personality disorders: research plan and pilot results, Neuroscience Applied, Volume 3, Supplement 2, 2024, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2024.104213
• Gubanyi S, Pribula V, Szalontai E, Elek LP, Pongracz F, Ruscsak P, Sandor F, Adorjani T, Gonda X, Vizin G, Szocs H: The role of internalised stigma and chronic shame in personality functioning among patients with personality disorders, Neuroscience Applied, Volume 5, Supplement 1, 2026, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2025.106674
• Elek LP, Pribula V, Szekeres T, Renko TA, Vadon NB, Erdelyi-Hamza B, Gonda X: Associations between SCID-5-PD, SCID-5-AMPD, PID-5 and the Young Schema Questionnaire in a Hungarian psychiatric inpatient sample, Neuroscience Applied, Volume 3, Supplement 2, 2024, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2024.104589.
• Pribula V, Elek LP, Renko TA, Ruscsak P, Dobos D, Kiraly L, Pongracz F, Erdelyi-Hamza B, Vizin G, Gonda X: Examining the relationship between personality functioning and specific early maladaptive schema domains in individuals with personality disorders, Neuroscience Applied, Volume 3, Supplement 2, 2024, https://doi.org/10.1016/j.nsa.2024.104975
• Adorjáni, Tomay, Pribula, Viktória, Ruscsák, Péter, Pongrácz, Fanni, Gubányi, Sára, Sándor, Fanni, Fejes, Zsófia, Szántó, Lili, Gonda, Xénia: Diagnosztikus egyezés és eltérések a SCID-5-PD és a SCID-5-AMPD III. modul között: személyiségzavarok kategoriális és dimenzionális megközelítésének összehasonlítása, Psychiatria Hungarica 41: Supplementum I. pp. 129-129. , 1 p. (2026)
• Adorjáni, Tomay, Pribula, Viktória, Ruscsák, Péter, Pongrácz, Fanni, Gubányi, Sára, Sándor, Fanni, Fejes, Zsófia, Szántó, Lili, Kundrák, Villő, Elek, Lívia Priyanka, Gonda X: Személyiségzavarok és maladaptív megküzdési módok összefüggéseinek vizsgálata: P11. (2025), XXI. Magyar Neuropszichofarmakológiai Kongresszus, 2025. október 2-4., Balatonfüred. Poszter P11.
• Ruscsák, Péter, Gonda, Xénia, Pintér, Judit Nóra: Borderline személyiségzavarral élők pszichiátriai tapasztalata és a diagnózisnak való értelemadás folyamata. ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 26 : 4 pp. 59-80., (2024)
• Ruscsák, Péter, Pribula, Viktória, Renkó, Tamara Anikó, Elek, Lívia Priyanka, Pintér, Judit Nóra, Vizin, Gabriella, Gonda, Xénia: Önstigmatizáció hatásainak és háttértényezőinek feltárása személyiségzavarral élő betegeknél: kvantitatív és interpretatív fenomenológiai elemzés (2024) Poszter a XX. Magyar Neuropszichofarmakológiai Kongresszuson. Balatonfüred, 2024. október 3-5.,
• Gubányi, Sára, Pribula, Viktória, Elek, Lívia Priyanka, Pongrácz, Fanni, Ruscsák, Péter, Szőcs, Henrietta, Vizin, Gabriella, Gonda, Xénia: Az internalizált stigma és a krónikus szégyen hatása a személyiségfunkciók működésére személyiségzavarban szenvedő páciensek körében, Psychiatria Hungarica 40 : Suppl. 1. p. 104 (2025)
• Biliczki, Judit, Király, Lilien, Pribula, Viktória, Pongrácz, Fanni, Kovács, Dorka, Ruscsák, Péter, Vadon, Nikolett Beáta, Erdélyi, Hamza Berta, Renkó, Tamara, Szőcs, Gonda Xénia: Személyiségzavarok többirányú vizsgálata különböző elméleti modellek alapján: A Young Séma Kérdőív, a SCID-5-AMPD strukturált diagnosztikus interjú, és a PDS-ICD-11 eredményeinek összehasonlítása, Psychiatria Hungarica 38 : Suppl. 1 p. 118 (2023)
• Király, Lilien, Pribula, Viktória, Pongrácz, Fanni, Kovács, Dorka, Biliczki, Judit, Ruscsák, Péter, Vadon, Nikolett Beáta, Szőcs, Henrietta, Vizin, Gabriella, Gonda, Xénia: A személyiségzavarok új koncepciója: a dimenzionális megközelítés és a patológiás személyiségvonások súlyossága közti összefüggés vizsgálata borderline pácienseknél. Psychiatria Hungarica 38 : Suppl. 1 pp. 119-120. , 2 p. (2023)
• Pribula, Viktória, Király, Lilien, Pongrácz, Fanni, Kovács, Dorka, Biliczki, Judit, Ruscsák, Péter, Vadon, Nikolett Beáta, Szőcs, Henrietta, Vizin, Gabriella, Gonda, Xénia: A személyiségzavarok dimenzionális megközelítése: a PDS-ICD-11 és a SCID-5-AMPD I. moduljának alkalmazása borderline személyiségzavar vizsgálatára. Psychiatria Hungarica 38 : Suppl. 1 pp. 130-131. , 2 p. (2023)

Mentális Egészséggel Összefüggő Életminőség Kutatócsoport

A kutatócsoport tagjai

• Dr. Gonda Xénia habilitált egyetemi docens, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
• Elek Lívia Priyanka klinikai szakpszichológus
• Szekeres Tamás klinikai szakpszichológus
• Adorjáni Tomay orvostanhallgató, TDK hallgató
• Pribula Viktória klinikai szakpszichológus rezidens, PhD hallgató
• Doszpoly Anna Esztella klinikai szakpszichológus rezidens, PhD hallgató

Öngyilkosság megelőzés

E témán belül kiemelten az öngyilkosság-megelőzés lehetőségeinek kutatásával foglalkozunk. Magyarországon az öngyilkossági halálozás még mindig igen magas értékeket mutat, ezért az öngyilkosság megelőzését célzó kutatásoknak kiemelkedő jelentőségük van hazánkban. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az öngyilkossági kísérletre készülő személyek 45-75 %-a jár a halálát megelőző 1 hónapban háziorvosánál ki nem mondott segítségkérő szándékkal, a veszélyeztetett állapot azonban sajnos a legtöbb esetben nem kerül felismerésre. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az öngyilkossági veszélyeztetettség diagnosztizálása nem kielégítő hazánkban, a megfelelő szűrővizsgálatok hiányoznak, bevezetésük a veszélyeztetettek korai szűrése szempontjából sürgető.

2001-ben indult el Dr. Perczel-Forintos Dóra irányításával egy retrospektív vizsgálat, mely egy öngyilkossági veszélyt felmérő és jelző prevenciós eszköz hazai adaptálását célozta.

A Reménytelenség Skálát Aaron Beck vezetésével egy amerikai kutatócsoport fejlesztette ki, kifejezetten az öngyilkossági veszélyeztetettség felmérésére és előrejelzésére. Kutatásaik során azt találták, hogy a reménytelenség az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízhatóbb előrejelzőjének bizonyult, mint maga a depresszió. A korai beavatkozás és az időben történő segítségnyújtás szempontjából a reménytelenség mértékének felmérése tehát kiemelkedő jelentőségű.

Kutatásunk első fázisában öngyilkossági kíséreltet elkövető illetve nem elkövető depressziós betegek csoportjában valamint kontroll populáción felmértük és összehasonlítottuk a reménytelenség mértékét és más kognitív valamint emocionális jellemzőket, továbbá a Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálatát végeztük el a kérdőív megbízhatóságának és validitásának vizsgálatára. A nemzetközi használatban lévő teszt pszichometriai jellemzőinek a megállapítása a teszt magyar populáción való alkalmazhatóságát és hasznosságát támasztják alá az öngyilkosság megelőzésében. Emiatt a Reménytelenség Skála rövidített változatát is megalkottuk, ami akár a körzeti orvosi rendelőkben is alkalmazható szűrőtesztként.

A kutatás első szakaszában magas rizikófaktorú normál populációs minta, háziorvosnál megjelent személyek depresszió és reménytelenség vizsgálata történt. A kutatás későbbi  fázisaiban további kutatások folytak ill. folynak az egyéb pszichés zavarokban (pl. depresszió, pszichózis, személyiségzavar) szenvedő betegek szuicid prevenciójával ill. megküzdési stratégiáival kapcsolatban.

A magas rizikófaktorú klinikai minta, depressziós és öngyilkossági kísérletet már elkövetett páciensek számára folyamatosan indítunk problémamegoldó tréninget, amelynek célkitűzése a problémamegoldó képességek fejlesztése és a pozitív problémaorientáció kialakítása. A problémamegoldó tréning eredményeként bizonyíthatóan javulnak a résztvevők megküzdési képességei. Együttműködő partnerünk a Péterffy Sándor utcai kórház Krízisintervenciós Osztálya. 

Kutatási témák:

1. Öngyilkosság megelőzés, felmérés – Reménytelenség Skála pszichometriai mutatói
2. Nem-szuicidális önsértés vizsgálata, összefüggése az érzelemszabályozással
3. Öngyilkossággal kapcsolatos attitűdök felmérése
4. Problémamegoldó készségek fejlesztésének szerepe az öngyilkosság megelőzésben

Az öngyilkosságmegelőzési kutatásokban részt vett:

• Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
• Nem-szuicidális önsértés vizsgálata: Zinner-Gérecz Ágnes, klinikai szakpszichológus; Kresznerits Szilvia, klinikai szakpszichológus, PhD hallgató
• Problémamegoldó készségek fejlesztése: Ajtay Gyöngyi, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, Antal-Uram Dóra, klinikai szakpszichológus, Dr. Vizin Gabriella, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus

Tudományos munkák, tanulmányok:

• Perczel-Forintos D., Ajtay Gy., Enzsöl F., Uram D., Szilágyi S., Bérdi M. (2017). Problem-solving training for patients with attempted suicide. 2nd Roman Forum os Suicide, March, 2017, Rome, Italy.
• Rihmer Z., Németh A., Kurimay T. & Perczel-Forintos D. (2017). A felnőttkori öngyilkos magatartás felismeréséről, ellátásáról és megelőzéséről.  Psychiatria Hungarica, 32(1), 4-40.
• Perczel-Forintos D. (2016). Krízisállapotok. Az öngyilkossági veszély csökkentésének lehetőségei a gyakorlatban. Előadás. Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szakképzés. 
• Perczel-Forintos D. (2016). A szuicid veszélyállapot felmérése. Előadás. Semmelweis Egyetem, ÁOK, KLinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szakképzés.
• Szabó M., Mérszáros V., Sallay J., Ajtay Gy., Boross V., Udvardy-Mészáros Á., Vizin G. & Perczel-Forintos D. (2015). The Beck Hopelessness Scale: specific factors or method effects? European Journal os Psychological Assessment, 32, 111-118. 
• Perczel-Forintos D. és Ajtay Gy. (2014). Problemamegoldó tréning krónikus depresszióban. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa, Budapest.
• Rihmer Z. & Perczel-Forintos D. (2014). A depresszió és öngyilkossági rizikó szűrésének jelentősége. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 16(2). 
• Perczel-Forintos D., Rózsa S., Pilling J. & Kopp M. (2013). Proposal for short version of the Beck hopelessness scale based on a national representative survey in Hungary. Community Health Journal, 49(6), 822-830.
• Ajtay Gy., Bérdi M., Szilágyi S. & Perczel-Forintos D. (2012). Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. Psychiatria Hungarica, 27(2), 92-102. 
• Perczel-Forintos D. (2012). A klinikai pszichológus  szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában. In: Kalmár S , Németh A , Rihmer Z (szerk.): Az öngyilkosság orvosi szemmel: Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 319- 333.
• Perczel-Forintos D. (2011). Gátolt menekülés – az öngyilkosság kognitív modellje. Mayar Pszichológaii Szemle, 66(1), 185-201. 
• Perczel-Forintos D. & Sallai J. (2010). Adaptation of the Beck Hopelessness Scale in Hungary. Psychological Topics, 19, 307-321.
• Perczel-Forintos D., Rózsa S., Kopp M. (2007). A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. Psychiatria Hungarica, 22(5), 379-389.
• Perczel-Forintos D. (2001). Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői. Psychiatria Hungarica, 16(6), 661-668. 
• Perczel-Forintos D., Sallai J. & Rózsa S. (2001). A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16(6), 632-643.

Psychiatria Hungarica – Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk. Perczel-Forintos D.):

1. Perczel-Forintos D., Poós J. (2008). Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében. Áttekintő tanulmány. Psychiatria Hungarica, 23(1), 4-21.
2. Kuritárné Szabó I. (2008). A borderline szuicidalitás jellegztetességei. Szakirodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 23(1), 22-33.
3. Ajtay Gy., Petruska É., Hegyi N., Perczel-Forintos D. (2008). A háziorvosi rendelőkben megjelenő személyek reménytelenségének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 34-41.
4. Poós J., Perczel-Forintos D. (2008). Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 42-55.
5. Perczel-Forintos D., Kiss Zs. (2008). Negatív életesemények és reménytelenség vizsgálata pszichotikus betegek körében. Psychiatria Hungarica, 23(1), 56-62._

Elhízás-megelőzés, kognitív-viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program

Az elhízás világméretű gyakorisága rendkívül nagy kockázatokkal járó egészségügyi probléma, amelynek kezelése mind a mai napig hatalmas kihívást jelent a klinikai pszichológia számára. A Tanszéken (az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékével közösen) folyó kutatások a hosszú távú súlycsökkenésben szerepet játszó magatartásbeli, emocionális és kognitív tényezők feltárására irányulnak. A kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program során fokozatosan tanulják meg a résztvevők a testsúlyuk kontrollálásával kapcsolatos készségeket. Így 8-10 %-os fogyást lehet elérni, mely a kutatási eredmények szerint jelentős javulással jár különböző egészségi tényezők területén. A vizsgálatok során a csoport fogyásban elért hatékonyságvizsgálata mellett hangsúlyt helyeznek a visszahízás hátterének feltérképezésére, megelőzésének metódusaira, azok hatékonyságvizsgálatára is.

Az öngyilkosságmegelőzési kutatásokban résztvevő kutatók:

• Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
• Dr. Kohlné-Papp Ildikó, pszichológus, dietetikus
• Dr. Czeglédi Edit, egészségfejlesztő szakpszichológus
• Dr. Vizin Gabriella, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
• Kiss-Leizer Márton, klinikai szakpszichológus

Tudományos munkák, tanulmányok:

• Perczel-Forintos, D., Kohlné Papp, I., Vizin, G., & Kiss-Leizer, M. (2021). A reális és irreális testsúlycélok motivációs szerepe a fogyásban., Orvosi Hetilap, 162(28), 1119-1128. Retrieved Jan 27, 2022, from https://akjournals.com/view/journals/650/162/28/article-p1119.xml
• Kohlné-Papp, I. & Perczel-Forintos, D. (2020). Hogyan fogyjunk tudatosan? Munkafüzet kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő programhoz. Oriold és Társai Kft.
• Perczel-Forintos D. (2017). Tudatosság és önreflexió: A mindfulness módszerek szerepe az elhízás kezelésében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(2), 125-148.
• Perczel-Forintos D. (2017). Az elhízás magatartásbeli tényezői és befolyásolási lehetőségük: gének vagy környezet? Előadás, elhangzott: 3. Konszenzus konferencia az elhízás kialakulásáról, diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről, Eger.
• Dóra Perczel-Forintos (2015). EAT OR NOT TO EAT? A cognitive- behavioral approach to weight control. I. International Conference of the Croatian Association for Behavioural and Cognitive Therapies.
• Papp I., Czeglédi E., Udvardy-Mészáros Á., Vizin G., Perczel Forintos D., (2014). A viselkedésterápia eredményeinek vizsgálata az elhízás kezelésében egy év távlatában. Orvosi Hetilap, 155(30).
• Perczel-Forintos D., Papp I. (2014). Az elhízás_pszichoszomatikája. Orvosképzés – A graduális és posztgraduális képzés folyóirata, 89(3), 354-428.
• Papp I., Udvardy – Mészáros Á., Czeglédi E., Vizin G., Perczel Forintos D. (2013). A viselkedésterápia hatékonyságának vizsgálata az elhízás kezelésében. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola konferencia.
• Perczel Forintos D., Czeglédi E. (2011). Az elhízás kognitív (és) viselkedésterápiás megközelítési lehetőségei. In. Túry F. és Pászthy B. (szerk). Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései. 36-59.old. 
• Sal I., Papp I., Perczel Forintos D. (2011). Magatartás-orvoslási lehetőségek a cukorbetegség és az elhízás kezelésében. Orvosi Hetilap, 153(11), 410-417.
• Perczel Forintos D., Czeglédi E. (2009). Falánkság, túlsúly, elhízás. Az obesitas pszichoterápiás megközelítése. Psychiatria Hungarica, 24(5).

Alacsony önértékelés kezelés: szociális szorongás, asszertivitás-kutatás

A kutatás célja a leggyakoribb szorongásos megbetegedés (Jefferys, D 1997), a szociális fóbia kognitív jellemzőinek vizsgálata és ehhez kapcsolódva a szociális fóbia kognitív viselkedésterápiájának (KVT) hatékonyságvizsgálata (összehasonlítása viselkedésterápiával és várólistás kontroll személyekkel).

1. Kognitív jellemzők vizsgálata:

Elsősorban interjúk és kérdőívek segítségével vizsgáljuk szociális fóbiás betegek kognitív struktúráját, önképét és maladaptív, diszfunkcionális sémáit.

2. Összehasonlító terápiás vizsgálat

Az előző témához szorosan illeszkedő második célunk pedig az, hogy a szociális fóbia kognitív modelljén alapuló pszichoterápiás kezelés célzottabban, a leginkább problematikus kogníciókra fókuszáljon: új, kevésbé szorongást keltő helyzetértelmezés csak akkor várható, ha megértjük, miért problematikus az adott szituáció a páciens számára. Ez azért is fontos, mert szociális fóbiánál a negatív önértékelés rendkívűl szilárd, a kórkép igen nehezen befolyásolható.

A szociális fóbia kutatások szerint jól reagál farmakoterápiás (moclobemide) (Nutt és Montgomery, 1996) és kognitív viselkedésterápiás kezelésre. Azonban még mindig nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyik a hatékonyabb kezelési forma illetve szükséges -e a kombináció?

A kezelést követő időszakban a visszaesési arányok azt mutatják, hogy farmakoterápia esetén ez az arány 40%, míg KVT után 5% (Gelernter, Uhde, Cimbolic et al, 1991). A szakirodalomban nagy az igény a randomizált, kontrollált pszichoterápiás vizsgálatokra: ilyen jellegű vizsgálat nem folyik még hazánkban. Éppen ezért kutatásunkban szociális fóbiás betegek három csoportját (25-25 beteget) hasonlítjuk össze: kognitív viselkedésterápiában részesülő, “tiszta” viselkedésterápiában részesülő és várólistán levő csoport változását a kezelés hatására.

Az alacsony önértékelés, asszertivitás és szociális szorongás vizsgálatában részt vevő kutatók:

• Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra (kutatások vezetője),
• Kresznerits Szilvia, klinikai szakpszichológus
• Dr. Felleginé Takács Anna, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Tudományos munkák, tanulmányok:

• Kresznerits, Sz., Rózsa, S., & Perczel-Forintos, D. (2021). A transdiagnostic model of low self-esteem: pathway analysis in a heterogeneous clinical sample. BEHAVIOURAL AND COGNITIVE PSYCHOTHERAPY, 1–16. http://doi.org/10.1017/S1352465821000485
• Perczel-Forintos D. & Kresznerits Sz. (2017). Szociális szorongás és önértékelés: a “Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adapációja. Orvosi Hetilap, 158(22), 843-850.
• Perczel D. & Tringer L. (1998). Introducing assertiveness training Hungary. Scandinavian Journal of Behaviour Therapy, 27(3), 124-129.
• Perczel-Forintos D. (1999). Szociális fóbia. Magyar Pszichológiai Szemle, 54(4), 607-624.
• Perczel D. & Tringer L. (1995). Asszertivitást vizsgáló kérdőívek pszichometriai elemzése. Psychiatria Hungarica, 10(3), 251-267.
• Perczel D. & Tringer L. (1994). Az asszertív viselkedés és fejlesztésének lehetőségei, elméleti áttekintés. Psychiatria Hungarica, 9(6), 583-596. 
• Perczel D. & Tringer L. (1994). Az asszertív tréning alkalmazása a mentálhigiénés ellátásban. Psychiatria Hungarica, 9(6), 515-533.