A dohányzás visszaszorításában elért eredmények megőrzéséhez a korábbi intézkedések fenntartása önmagában nem elegendő: a szabályozásnak követnie kell a fogyasztási szokások, az új dohány- és nikotintermékek, valamint a piac változásait.
Erről is beszélt Dr. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem EKK Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese az AIPM „Az ország tüdeje – Hogyan vesz új levegőt az egészségügy?” című konferenciáján. Az Egészségügyi Adattudományi és MI Tudásközpont kutatói emellett két poszteren mutatták be, hogyan alkalmazhatók az adattudományi és MI-módszerek a dohányzás elleni küzdelem és a dohányszabályozás vizsgálatában.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 2026. szeptember 10-én rendezte meg konferenciáját, amely a légzőszervi betegségek hazai terhét, a prevenció, a korai diagnózis, a betegutak és az innováció lehetőségeit járta körül. Dr. Joó Tamás egyetemi docens először a „Hogyan csökkenthető a tüdőbetegségek okozta halálozás?” című panelbeszélgetésben vett részt, majd „A dohány-kiskereskedelmi szabályozás hosszú távú népegészségügyi hatásai nemzetközi kontextusban – mit tanultunk egy évtized alatt?” címmel tartott előadást. Az előadás társszerzői a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Adattudományi és MI Tudásközpontjának munkatársai voltak.
A Tudásközpont további két tudományos poszterrel is képviseltette magát a konferencián.
A korábbi eredményekből a következő időszakra is le kell vonni a tanulságokat
A Keresztes Konrád által moderált kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt Dr. Buga László államtitkár, Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikaigazgató-helyettese, Dr. Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese és diagnosztikáért felelős igazgatója, valamint Demjén Tibor dohányzás-visszaszorítási szakértő.
A beszélgetésben szóba kerültek az elmúlt másfél évtized dohányzás-visszaszorítási intézkedései és azok eredményei is. Dr. Joó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az érdemi dohányzásellenes intézkedésekre gyakran egy-egy politikai fordulópont, kormányváltás vagy új kormányzati ciklus elején nyílik valódi lehetőség. Ilyenkor még megvan az a döntési lendület és politikai mozgástér, amely rövid idő alatt több, egymást erősítő intézkedés meghozatalát is lehetővé teszi. A 2010–2012 közötti magyarországi időszak nagy horderejű lépései mögött is egyszerre állt szakmai előkészítés, erős kormányzati döntési szándék és olyan egészségügyi vezetés, amely következetesen képviselte a változtatások végrehajtását.
A dohányzás-visszaszorításban ezért sokszor valóban „most vagy soha” helyzetek adódnak: ha egy kormányzat nem él a ciklus eleji lehetőséggel, később jóval nehezebb hasonló súlyú döntéseket meghozni. Ennek egyik oka, hogy a tudományos adatok szerint a dohányipar a közpolitikai döntés-előkészítésben egyidejűleg él a formális kapcsolódási pontokkal és a nem nyilvános érdekérvényesítési csatornákkal, melyek idővel egyre kiterjedtebbek lehetnek (1, 2, 3). A másik, hogy a választásokhoz közeledve a politika jellemzően óvatosabbá válik azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyek több millió potenciális választópolgár mindennapi szokásait érintik.
A MedicalOnline tudósítása szerint Dr. Joó Tamás külön kiemelte: a jövedéki és más pénzügyi eszközök alakításakor a költségvetési szempontok mellett nagyobb súlyt kellene kapniuk a népegészségügyi céloknak, és a dohány-kiskereskedelmi rendszerben keletkező részletes adatok kutatási felhasználásában is jelentős lehetőség rejlik.
Mit tanultunk több mint egy évtized dohányzásszabályozásából?
Mesterséges intelligencia és adattudomány a dohányzás elleni küzdelemben
A Tudásközpont két posztere arra is konkrét példát mutatott, hogy az adattudomány és a mesterséges intelligencia eszköztára egy olyan jelentős népegészségügyi kihívás vizsgálatában is közvetlenül alkalmazható, mint a dohányzás visszaszorítása.
Jóni A. Dániel és Asztalos Bogdán Dr. Pollner Péterrel és Dr. Joó Tamással közösen jegyzett munkáikban az Európai Bizottság dohánytermék- és dohányreklám-szabályozásának felülvizsgálatához kapcsolódó társadalmi egyeztetés magyar nyelvű hozzászólásait vizsgálták.
Az egyik kutatás a résztvevői csoportokat, az alkalmazott érvrendszereket és a hozzászólások időbeli eloszlását elemezte. A több mint 80 ezer beérkezett hozzászólásból 7255 magyar nyelvű véleményt vizsgáltak. Ezek 79,7 százaléka a szigorítás ellen foglalt állást, miközben a magyar hozzászólások 47,2 százaléka az egy hónapos konzultációs időszak mindössze három napján érkezett.
A kutatás egyik fontos következtetése ezért az egészségügyi szakértők különleges kommunikációs felelőssége volt. A szakmai tekintély jelentős súlyt ad a dohány- és nikotintermékekkel kapcsolatos nyilvános állásfoglalásoknak, ezért alapvető követelmény a bizonyítékokon alapuló kommunikáció, az esetleges érdekviszonyok transzparens kezelése, valamint annak világos megkülönböztetése, hogy mely állításokat támasztják alá megbízható tudományos eredmények, és mely kérdésekben maradt fenn bizonytalanság.
Több ezer vélemény mintázatai gépi tanulással
A második poszter ugyanennek a több ezer magyar nyelvű hozzászólásnak a vizsgálatához gépi tanulással támogatott szöveg- és hálózatelemzési módszereket alkalmazott.
Az elemzés az anyanyelvi beszélők számához viszonyítva kiugró magyar részvételt mutatott. A kutatók emellett a magyar nyelvű szövegek mintegy 30–40 százalékánál nagyon erős tartalmi hasonlóságot azonosítottak, miközben a hozzászólások jelentős része időben is erősen koncentrálódott.
A két kutatás jól példázza, hogy a nagyméretű szakpolitikai konzultációk hagyományos elemzési módszereit az adattudomány és a mesterséges intelligencia olyan eszközökkel egészítheti ki, amelyekkel több tízezer szöveges véleményből is azonosíthatók a fő témák, érvelési minták, kapcsolatok és szokatlan részvételi jelenségek. Ezek az eljárások a jövőben a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi döntéshozatal és a szabályozási folyamatok értékelésének is fontos eszközei lehetnek.
- Watts, C., Jones, M., Lindorff, K., & Freeman, B. (2023). How tobacco companies use the revolving door between government and industry to influence policymaking: an Australian case study.. Public health research & practice. https://doi.org/10.17061/phrp33122305
- Van Der Eijk, Y., & Tan, G. (2021). Tobacco industry’s ‘behind the scenes’ tactics in Singapore. Tobacco Control, 32, 280 – 286. https://doi.org/10.1136/tobaccocontrol-2021-056775
- Assunta M. Global Tobacco Industry Interference Index 2025. Global Center for Good Governance in Tobacco Control (GGTC). Bangkok, Thailand. Nov 2025.