Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet: intézkedési terv kidolgozása és bevezetése a tűszúrásos balesetek megelőzése érdekében
A rehabilitációra kerülő betegek sokszor különféle kórokozókkal érkeznek az Intézetbe. A kockázatok különleges kategóriáját jelentik az éles, hegyes eszközökkel okozott sérülések révén vérrel és testváladékkal terjedő fertőzések. Ezek elsősorban az egészségügyi dolgozókat veszélyeztetik, így e területen kiemelt jelentőségű a megfelelő dolgozói biztonság és a fertőzések elleni védelem kialakítása. A gyakorlat bevezetésének és alkalmazásának célja az volt, hogy a dolgozók ismerjék az éles, hegyes eszközökkel okozott sérülések leggyakoribb okait, kockázatait, megelőzésének lehetőségeit és baleset esetén a teendőket. Kiemelt fontosságú, hogy a sérülést elszenvedett dolgozó azonnal megkezdje a sebellátást és értesítse a munkahelyi vezetőjét, dokumentálják a történteket, és mielőbb megtörténjen a kockázatbecslés. Ennek érdekében 2014-ben „A betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzése. Tűszúrásos balesetek megelőzése” című intézkedési tervet dolgoztak ki és vezettek be. A projekt az érintett szakterületek képviselőinek bevonásával zajlott, kidolgozása és lefolytatása körülbelül 8 hónapot vett igénybe. Az információkat az éves kötelező intézményi oktatások, illetve az új dolgozók oktatási programjaiba is beépítették. Az intézkedési terv hatására a folyamat átláthatóbbá vált, az évek alatt egyszerűsödött és gördülékenyebb lett. Nagymértékben javult a folyamat szereplőinek együttműködése és kommunikációja is.
A jógyakorlat bemutatása
Éles, hegyes eszközökkel és vérrel, testváladékkal történő baleset esetén elsődlegesen sebellátás történik, attól függően, hogy ép bőr kontaminációja, illetve sérült bőr vagy nyálkahártya sérülése történt-e. Ennek leírására minden osztályon a nővérszobákban kihelyezett „Mit tegyek, ha megszúrtam magam, vagy vérrel, váladékkal szennyeződtem?” plakát ad iránymutatást. A sebellátást követően vagy azzal párhuzamosan jelzik a balesetet a munkahelyi vezetőnek/ügyeletes orvosnak, egyúttal írásban rögzítik az osztályon lévő munkabaleseti naplóba, és szükség szerint az ügyeleti naplóba. A szervezeti egységek dokumentumainak kitöltéséért munkaidőben a szervezeti egység vezetője és főnővére felel, ügyeleti időben az ügyeletes orvos. Ügyeleti időben történt sérülés esetén a sérült a következő munkanapon jelenti az esetet a munkahelyi vezetőjének. Azonnal vagy legkésőbb a következő munkanapon a munkahelyi vezető jelzi a baleset tényét és a megtett intézkedéseket a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, a kórházhigiénés szolgálatnak, illetve a munkavédelmi megbízottnak.
A dolgozó a sérülését követően kitölti az intézet központi hálózatáról letölthető nyilatkozatot (sérültnyilatkozat), melyet kitöltés után a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál lead. Amennyiben akadályoztatva van a kitöltésben, akkor a főnővér segít kitölteni a sérült elmondása alapján, és így a sérültnek csak alá kell írnia. A sérült munkahelyi vezetője is kitölti a saját nyilatkozatát. Ha a sérülésnél volt tanú (kolléga, munkatárs), akkor ő kitölti a tanú nyilatkozata dokumentumot. A nyilatkozatban/jegyzőkönyvben a sérülés jellegét, helyét, mélységét, a sérülést okozó eszközt pontosan, minden részletre kiterjedően le kell írni. A kitöltött nyilatkozatokat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell leadni.
Vérrel vagy testváladékkal történt kontamináció, illetve nem steril eszköz által okozott sérülés esetén a fertőző forrás azonosítása a szervezeti egység szintjén a vezető feladata vagy az ügyeletes orvosé. Ha ismert a fertőző forrás, akkor annak a szerostátuszát haladéktalanul fel kell deríteni. A forrás személy vérmintájából HBsAg, anti-HCV és HIV-antitest kimutatását kell kérni. Ezt a vizsgálatot az érintett beteg kezelőorvosának kell elrendelnie, és a lelet egy másolatát eljuttatni a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz. A dolgozótól az első vizsgálatok során vért vesznek akkor is, ha ismert a fertőző forrás, és akkor is, ha nem (a foglalkozás-egészségügyi orvos dönti el, hogy ez az adott dolgozó esetében pontosan milyen vérvizsgálatokat jelent). Az intézetben meghatározottak szerint és a kockázati csoportoknak megfelelően kell monitorozni és utánkövetni a sérülést elszenvedett dolgozót. A fertőző forrás kivizsgálásában, a kockázatbecslésben a forrás beteg kezelőorvosa, illetve az osztályvezető főorvos szorosan együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal és a kórházhigiénés szolgálattal. Abban az esetben, ha nem ismert a fertőző forrás, a sérült dolgozó szerostátuszát az intézeti protokollnak megfelelően kell meghatározni, és a további teendők egyedi kockázatbecslés alapján történnek.
A kivizsgálást követően minden esetben a sérülést okozó, illetve elszenvedő dolgozót oktatásban kell részesíteni, melyet az intézeti infekciókontroll-munkatárs végez, és ennek megtörténtét a nyilatkozaton rögzíti. A munkavédelem minden esetben kivizsgálja az ilyen jellegű baleseteket, és arról jegyzőkönyvet készít. A feltárt okokat visszajelzi az érintett munkatársaknak, illetve a következő új dolgozók oktatásánál és az éves oktatás részeként is bemutatja. A baleset kivizsgálása után lezárja a munkavédelmi jelentést, és ha szükséges, elküldi a munkavédelmi hatóságnak.
Hol érdeklődhet?
Bódi Mariann minőségügyi koordinátor
Emberné Heitler Andrea ápolási igazgató
Boros Erzsébet, OORI Minőségügyi Bizottság vezetője
dr. Marton-Szűcs Gábor foglalkozás-egészségügyi szolgálat
Sípőcz András, Prevention Team Kft., munkavédelem