A DIGI4Care projekt eredményei a XX. IME Egészségpolitika és Egészségügyi Rendszerek Konferencia V. szekciójában, a Digitális egészségügy témakör keretében kerültek bemutatásra. A szekció első részében a projekt négy nemzetközi pilotjának tapasztalatait ismertették a szakmai vezetők: Dr. Dózsa Katalin, Dr. Tiboldi Ákos (Ausztria), Peter Pažitný (Csehország) és Dr. Jurca Tünde (Románia).
Az előadások betekintést nyújtottak a digitális betegutak fejlesztését célzó pilot projektek gyakorlati megvalósításába, az elért eredményekbe, valamint a megvalósítás során szerzett tapasztalatokba.
Az esettanulmányokat követően munkatársunk, Dr. Vadas Viktória (Semmelweis Egyetem) moderálásával kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek célja az volt, hogy a bemutatott pilotok tanulságait a hazai egészségügyi rendszer szempontjából értelmezze. A beszélgetés résztvevői Dr. Andréka Péter (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet), Dr. Constantinovits Miklós Attila (Országos Mentőszolgálat), Kőszegné Dr. Galambos Csilla (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ), Dr. Nagy Zoltán Zsolt (Semmelweis Egyetem) és Dr. Wernigg Róbert (Országos Kórházi Főigazgatóság) voltak.

A technológia csak eszköz
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitális technológiák önmagukban nem jelentenek megoldást. Valódi értékük akkor mutatkozik meg, ha képesek javítani a betegutakat, támogatni az egészségügyi szakemberek munkáját, és beilleszkedni a mindennapi betegellátásba.
Bár a DIGI4Care négy pilotja eltérő betegutakat vizsgált – a diabéteszes retinopátia korai felismerésétől kezdve a mentőszolgálati ultrahang alkalmazásán és a kardiológiai távrehabilitáción át egészen a demenciaellátás digitális támogatásáig –, valamennyi ugyanarra a kérdésre kereste a választ: hogyan lehet a megfelelő beteget a megfelelő időben a megfelelő ellátási szintre irányítani.
A résztvevők szerint a legnagyobb kihívást nem maga a technológia jelenti, hanem annak beillesztése a meglévő ellátási folyamatokba, a szükséges kompetenciák kialakítása, valamint a megfelelő finanszírozási és szabályozási környezet megteremtése.
A pilotok bebizonyították: van létjogosultsága az innovációnak
A kerekasztal résztvevői több alkalommal is visszautaltak az előadásokban ismertetett pilotprojektek eredményeire.
Az Országos Mentőszolgálat képviselője kiemelte, hogy a mentőtisztek kezébe adott ultrahangkészülékek nemcsak új diagnosztikai lehetőséget biztosítottak, hanem a projekt során az esetek közel egynegyedében módosították a betegutat. A következő lépést már nem a technológia beszerzése, hanem a képzési és módszertani háttér országos kialakítása jelenti.
Hasonlóan biztató eredményeket mutatott be a diabéteszes retinopátia szűrését támogató pilot is. A mesterséges intelligenciával támogatott szemfenéki vizsgálat lehetőséget teremthet arra, hogy a veszélyeztetett betegek már az alapellátásban azonosíthatók legyenek, miközben a szemészeti szakellátás a valóban beavatkozást igénylő esetekre koncentrálhat.
A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) által vezetett távrehabilitációs pilot kapcsán a főigazgató úr hangsúlyozta, hogy Magyarország az akut infarktusellátásban nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesít, ugyanakkor a hosszabb távú rehabilitáció és utánkövetés fejlesztése továbbra is jelentős lehetőséget rejt magában. A digitális eszközök ebben új perspektívát nyithatnak, különösen azoknál a betegeknél, akik számára a hagyományos rehabilitáció nehezen elérhető.
Az együttműködés legalább olyan fontos, mint az innováció
A beszélgetés egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a digitális betegutak csak akkor működhetnek sikeresen, ha a különböző ellátási szintek és szakmák valóban együtt dolgoznak.
A résztvevők rámutattak arra, hogy Magyarországon még mindig ritka az alapellátás, a szakellátás, a mentőszolgálat, az egészségpolitika és a háttérintézmények ilyen szoros együttműködése. A DIGI4CARE projekt egyik legnagyobb eredményének éppen azt tartották, hogy a pilotok tervezésétől kezdve közös gondolkodásra és rendszeres szakmai egyeztetésre épült.
A jövő kulcsa a fokozatos bevezetés
A panelbeszélgetés során egyetértés mutatkozott abban is, hogy egy sikeres pilot önmagában még nem elegendő a széles körű bevezetéshez. A digitális egészségügyi megoldások elterjedéséhez megbízható klinikai bizonyítékokra, egészség-gazdaságtani elemzésekre, megfelelő finanszírozási modellekre, képzésekre és támogató szabályozási környezetre is szükség van.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) képviselője kiemelte, hogy az egészségügyi technológiaértékelés (HTA) nem akadálya, hanem fontos támogatója lehet annak, hogy a valóban hatékony digitális megoldások biztonságosan és fenntartható módon épüljenek be a hazai egészségügyi rendszerbe.
A projekt véget ér, a közös gondolkodás folytatódik
A kerekasztal-beszélgetés optimista hangulatban zárult. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a DIGI4CARE nem csupán négy sikeres pilot projektet valósított meg, hanem olyan szakmai párbeszédet is elindított, amely hosszú távon hozzájárulhat a hazai digitális egészségügy fejlődéséhez.
A konferencián elhangzott közös üzenet egyértelmű volt: a betegutak fejlesztése nem kizárólag új technológiák bevezetését jelenti.
A valódi előrelépéshez intézmények, szakmák és döntéshozók együttműködésére, fokozatos bevezetésre, valamint a pilotprojektek során szerzett tapasztalatok tudatos hasznosítására van szükség. Ebben a folyamatban a DIGI4CARE projekt, amelyet intézetünk, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja (SE EKK EMK) koordinált hét Duna régió-menti ország részvételével értékes alapot és gyakorlati tapasztalatot biztosít a hazai egészségügy számára.


